Napok óta hajnalban ébredek és nem tudok vissza aludni, mert a konyháról töprengek. Igy ma nagy elhatározást hoztam, nem várunk a jövő évig, hanem belevágunk most. Sajnos nem problémamentes a dolog, mert B. perfekcionista és lehetőleg maga akar csinálni mindent. Ezt én persze nem akarom. Lehetséges még az IKEA-tól megrendelni az összerakást, vagy az ajánlott magyarokat felfogadni. Nekem az előbbi tetszene. Biztos, hogy nem a legolcsóbb, de pár óra alatt lebonyolódna az egész. A leginkább a házilag kivágott munkalapok miatt aggódom. B. ugyan magánál tökéletesen megcsinálta, de itt semmi szerszáma nincs ilyesmihez. Kb. egész délelőtt erről vitatkoztunk. Jelenlegi állapot, szerezzek 1 embert aki segit kiszedni és elhordani a jelenlegi konyhát, valamint segit összerakni az ujat. Egy embert szerezni persze nem könnyű. Tavaly se találtunk senki, ezért maradt bent a kád.
Ma viszont villanyszerelés volt műsoron. Végre megszoktam, hogy a fürőszoba villanykapcsoló belül van, erre ma nem átszerelte kivűlre. Itt ugye a falat késsel lehet kivágni, ami remek talaj a mániákus szerelőknek. A laptophoz sem lehet egy sima hosszabitóval elvinni az áramot, hanem csakis falba vezetett vezetékkel mehet oda az áram. Szóval nem unatkozik a drága Ember. Én közben kötögetek. Valahogy egy kicsit megfeneklettem az ujjaknál. Gondolom ma kész lesz a második is, de közben már összevarrtam a meglévő részeket. Nagyon elvonta viszont a figyelmemet a konyha vita, igy lezseren összevarrtam a két elejét az oldala helyett. Nem kevés munka volt szétbontani. Mindig a kötőfonallal varrom, igy aztán esély is alig volt rá, hogy biztoságosan látni lehessen mit kell elvágni. Lényegesen tovább tartott szétbontani mint összevarrni.
Most fog kiderűlni, hogy nem is tudok helyesen irni, miután valamilyen ismeretlen okból nem működik a helyesirás ellenörző.:-)))