Cseresznyefa

 Volt itt a kertben két ős öreg cseresznyefa. Az egyik már rég kiszáradt és ki lett vágva, a másik még erőlködött. Az alsó ágai már elszáradtak, csak a teteje hajtott ki tavaly is, ezért a tetőtéri lakó nam akart beleegyezni a kivágásba. Végül meggyőztük és tegnap nagy örömömre megjelentek a favágók. 

Elmentem itthonról és mire vissza jöttem már nem volt fa. Nos ekkor kezdett vérezni a szivem. Én ugyanis nagyon szeretem a cseresznyefa bútorokat. A "gyerekszobám" is ebből készült, bő 80 évvel ezelőtt, ma is szép, illetve nekem tetszik. 

A kivágott fa öreg volt és elég szép vastag volt a törzse. Ókori eszemmel azt hittem, hogy majd elviszik valahova egy fűrész telepre, ahol szép 18 mm.-es vagy félcolos deszkákat vágnak belőle. Megveszi egy asztalos, tárolja pl. egy padláson néhány évig és aztán majd készül valami szép bútor belőle. De nem. Szabályos tüzifa lett belőle. Morgolódtam is egy kicsit, de aztán felvilágosítottak, hogy olyan asztalos már rég nem létezik, aki ilyen célból megvenne egy cseresznyefa törzset. Kár, kár....

Majd csinálnak 3D nyomtatóval valamiből bútort, ami megfelel a korízlésnek. Az viszont biztos, hogy azok a bútorok nem fognak olyan sokáig élni mint az én gyerekszobám. Most is azon az asztalon áll a gépem, amin 6 évesen az első leckéket írtam. Léteznek még egyáltalán bútorasztalosok és mit csinálnak, miből?

Nem unatkozom

 Sajnos kiderült, hogy az egyik gondozónőnk, aki csak reggelit kell hogy adjon és összesen 3 órát volt naponta nálunk, rendszeresen fogyasztotta a jégszekrényben található felvágottakat, de még a kenyeret is. Régebben tűnt már el egy egész cipős doboznyi sütemény, de nem volt egyértelmű, hogy mikor  és ki által. Most gondos megfigyelés volt. Este bemutatta a napközi nő Bandinak a felvágottakat, és megszámolta a lefagyasztott kenyér adagokat. Végül a hirtelen lebukást a joghurt okozta, mert 3 darab volt a jégszekrényben este, aztán mikor a nappali nő odament, már csak kettő. Bandi aznap nem evett joghurtot reggelire, viszont az üres doboz ott volt a szemétben. Mindig tanulunk, soha nem hittük volna erről a nőről, hogy lop. Nem szorul rá, most éppen autót vezetni tanul, állítólag egy öreg jómódú férje van, a házukat most tatarozzák stb. Így aztán a héten egy új nő keresésével is foglalkoztam extrában. Szerencsére az ilyen néhány órás munkára mindig vannak vállalkozók. Kettőt hívtam el bemutatkozni, mindkettő tetszett, de az egyik nagyon sokat utazott mint mesélte. Miután a hiányzók helyére nekem kell beugranom, nem szeretem a túl sokat utazókat.A másik olyan legnyugodtabb benyomást keltet így ő kezd hétfőn. Szerencsémre a vasárnapi nő is meggyógyult, így talán egy nyugis hétvége lesz. Az elmúlt két vasárnap én voltam szolgálatban. 

Közben Bandi az említett nő által ajánlott masszőr-gyógytornászt is elküldte, mert minden héten emelte a bért. Ennek az utódját nem nekem kell megkeresnem.

Közben van kikapcsolódás is. Szerdán a Fesztiválzenekar vacsorájára voltam hivatalos, barátnővel mentem, csütörtökön pedig egy nagyszerű koncerten voltam a MÜPÁ-ban. Már rég nem voltam ilyen jó hangulatú tele házas hangversenyen. Nagyon élveztem. 

Szerdán a körzeti orvosnőnk megint levette a vért, mert izgatta a múltkori nagyszámú fehérvérsejtem. Gondoltam, hogy nincs semmi bajom, mert ezt a rohangálást nem csinálnám ha valami bajom lenne. Mi lehet? Leukémia pl., de nincs. Teljesen normál számban van mindenem. Azt hiszem csak az agyam egyre hiányosabb. Miután ma reggel 8-kor kellett elkezdenem a főzést, totál sótlanul sütöttem meg az oldalast. Ilyesmi normál időben nemigen szokott előfordulni. Sajnos a főzést nem tudom leadni senkinek, ez már az enyém marad, amíg állok a lábamon. Így maximum magamban csalódhatok.:-)