Régen sokat jártam és elég jól ismertem Bécset, főleg a belvárost. Mostanában már nem vagyok annyira lelkes. Valami iszonyat mennyiségű ember mozog állandóan az utcán, nem turisták! Senki nem dolgozik? Magyar szót, néha elég csúnyákat is mindenhol hallani az utcákon.
Bécsben megvalósítottak valami fantasztikusat. A 20 évvel ezelőtt totál lerobbant Mariahilferstr. belvárosi részét teljesen megújították. Tavasszal kísérleti jelleggel lezárták egy részét az autósok elől. Persze voltak tüntetők, felháborodottak stb. A múltkor fel volt dúlva az egész útszakasz. Most viszont gyönyörű nagy kőlapokkal lefedett sétáló utca lett az egész. Úgy tűnik a gyalogos nép élvezi. Igazán nem volt séta idő, de kora délután hömpölygött a nép a teljes utca szélességen.
Az igazsághoz tartozik, hogy ez a második nagy felújítás az elmúlt 20 évben. Elsőre csak kiszélesítették a járdákat, csak 2 autós sávot hagytak és alig néhány 20 perces parkoló helyet. Aztán eltelt 15 év és most kész a második felújítás. Mindez az én életemben, mert mikor először jártam arra, a 60-as évek végén, akkor még a Kärtner Strassen és a Grabenen is jártak és álltak az autók.
Karácsonyi kivilágítás nagyon szép, de ugyanaz mint tavaly.
Végre sikerült egy rendes, jól fűtött panziót kifognunk a város közepén. Hogy mennyire rendes, az csak ma derült ki, mikor B. kiderítette, hogy az éjjeli szekrényen felejtette az arany láncát. Telefon, megvan és elküldik.
Véletlenül találtunk egy igen kellemes vendéglőt is, ahol nem voltak turisták. Ilyet sem könnyű manapság találni a belvárosban. Első délután csak mászkáltunk az igen rövidke bevásárló listámmal. Semmi különös, csak molypapir, jó minőségű papirzsebkendő meg ilyesmi. Persze élelmiszer áruházba is bementünk, ahol megszámoltam 8 féle, szebbnél szebb krumpli volt, a többit már nem is néztem. Csak futó pillantást vetettem a salátákra és a halakra. Már lemondtam róla, hogy valami hasonlót itthon is megéljek, pedig panasz tulajdonképpen nincs a hazai kínálatra, de azért nem az igazi.
Másnap 10-kor volt jelenésem a konzulátuson, ahol a megszokott pontossággal sorra is kerültem. Az ügyintézés gyors és drága volt, pedig útlevelet nem is kértem.
Közben végig jó éles szél fújdogált, így aztán elhatároztuk, hogy elegünk van és eljövünk egy korábbi vonattal. Egy órával az indulás előtt már egy darab hely jegy se volt a vonatra. Bár fel lehet szállni anélkül is, de ezt nem vállaltuk. A következő 2 óra múlva indulóra még kaptunk helyet. Közben megebédeltünk. Sajnos az állomáson nincs egy rendes étterem se, csak minden féle önkiszolgálók, amit nagyon utálok. Körülötte persze van, nem volt túl jó. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor fog a vonat a már elkészült főpályaudvarra menni. Ez vagy 20 perccel meg fogja rövidíteni az utat és amint olvastam egy óriási bevásárlóközpontot is építettek a pályaudvarhoz. Remélem lesz valami normális vendéglő is.
Itthon a Keletiben megláttam a pénzváltót. Azt hittem valami világégés történt, mert pont 10 forinttal ért kevesebben a svájcifarnk mint amikor elmentünk. Aztán kiderült, hogy nem történt semmi, hanem simán gazember a pénzváltó. Szegény külföldi tudatlan turista, akit rögvest megérkezéskor így átvágnak.:-(((
Legközelebb külhonban majd megfigyelem, hogy milyen különbségek vannak a pénzváltóknál. Most külhon egyhamar nincs betervezve. Rájöttem, hogy nekem elég már a tudat is, hogy ha akarok mehetek.
Bécsben megvalósítottak valami fantasztikusat. A 20 évvel ezelőtt totál lerobbant Mariahilferstr. belvárosi részét teljesen megújították. Tavasszal kísérleti jelleggel lezárták egy részét az autósok elől. Persze voltak tüntetők, felháborodottak stb. A múltkor fel volt dúlva az egész útszakasz. Most viszont gyönyörű nagy kőlapokkal lefedett sétáló utca lett az egész. Úgy tűnik a gyalogos nép élvezi. Igazán nem volt séta idő, de kora délután hömpölygött a nép a teljes utca szélességen.
Az igazsághoz tartozik, hogy ez a második nagy felújítás az elmúlt 20 évben. Elsőre csak kiszélesítették a járdákat, csak 2 autós sávot hagytak és alig néhány 20 perces parkoló helyet. Aztán eltelt 15 év és most kész a második felújítás. Mindez az én életemben, mert mikor először jártam arra, a 60-as évek végén, akkor még a Kärtner Strassen és a Grabenen is jártak és álltak az autók.
Karácsonyi kivilágítás nagyon szép, de ugyanaz mint tavaly.
Végre sikerült egy rendes, jól fűtött panziót kifognunk a város közepén. Hogy mennyire rendes, az csak ma derült ki, mikor B. kiderítette, hogy az éjjeli szekrényen felejtette az arany láncát. Telefon, megvan és elküldik.
Véletlenül találtunk egy igen kellemes vendéglőt is, ahol nem voltak turisták. Ilyet sem könnyű manapság találni a belvárosban. Első délután csak mászkáltunk az igen rövidke bevásárló listámmal. Semmi különös, csak molypapir, jó minőségű papirzsebkendő meg ilyesmi. Persze élelmiszer áruházba is bementünk, ahol megszámoltam 8 féle, szebbnél szebb krumpli volt, a többit már nem is néztem. Csak futó pillantást vetettem a salátákra és a halakra. Már lemondtam róla, hogy valami hasonlót itthon is megéljek, pedig panasz tulajdonképpen nincs a hazai kínálatra, de azért nem az igazi.
Másnap 10-kor volt jelenésem a konzulátuson, ahol a megszokott pontossággal sorra is kerültem. Az ügyintézés gyors és drága volt, pedig útlevelet nem is kértem.
Közben végig jó éles szél fújdogált, így aztán elhatároztuk, hogy elegünk van és eljövünk egy korábbi vonattal. Egy órával az indulás előtt már egy darab hely jegy se volt a vonatra. Bár fel lehet szállni anélkül is, de ezt nem vállaltuk. A következő 2 óra múlva indulóra még kaptunk helyet. Közben megebédeltünk. Sajnos az állomáson nincs egy rendes étterem se, csak minden féle önkiszolgálók, amit nagyon utálok. Körülötte persze van, nem volt túl jó. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor fog a vonat a már elkészült főpályaudvarra menni. Ez vagy 20 perccel meg fogja rövidíteni az utat és amint olvastam egy óriási bevásárlóközpontot is építettek a pályaudvarhoz. Remélem lesz valami normális vendéglő is.
Itthon a Keletiben megláttam a pénzváltót. Azt hittem valami világégés történt, mert pont 10 forinttal ért kevesebben a svájcifarnk mint amikor elmentünk. Aztán kiderült, hogy nem történt semmi, hanem simán gazember a pénzváltó. Szegény külföldi tudatlan turista, akit rögvest megérkezéskor így átvágnak.:-(((
Legközelebb külhonban majd megfigyelem, hogy milyen különbségek vannak a pénzváltóknál. Most külhon egyhamar nincs betervezve. Rájöttem, hogy nekem elég már a tudat is, hogy ha akarok mehetek.
