Apró lépések, közepes zűrök

Tegnap pont akkor értem Bandihoz, mikor már majdnem végzett a gyógytornász. Állt a drágám a járókerettel és térdhajlításokat csinált. Nem könnyű neki, de ilyesmikkel próbálják vissza szerezni az eltűnt izmait.Nem lett volna szabad fekve hagyni, mikor nem akart felkelni. Nem voltam elég erőszakos, pedig tudtam, hogy ez  a következmény és meg is mondtam neki. Ma aztán a laptopnál ülve találtam, mikor mentem. Lassan kezdem azt hinni, hogy az időjárás tényleg befolyásolja az állapotát. Tegnap pocsékul volt, csak enni ült fel, ma pedig igazán sokáig ült kint az ágy szélén. Hála az égen eszik és szemlátomást már hízott is. Mérni csak akkor fogom tudni, ha egyedül meg tud állni a lábán.

A zűröket magamnak csinálom. Elbocsájtottam az első ápolónőnket, akinél tudom, hogy szakmailag nem fogunk jobbat kapni. Már régen és sokszor bosszankodtunk a természetén és modorán. Aztán a múlt héten betelt a pohár. Közölte velem, hogy megállapodott Bandival, hogy ezentúl óránként 1000 forinttal többet fog kapni. Kénytelen voltam előszedni könyvelői képességemet és egy felállítást csinálni a horror költésegeinkről. Bandi viszont azt mondta nekem és neki hiszek, hogy ő ilyesmiről nem állapodott meg vele, csak meghallgatta mit akar  és mondta, hogy majd velem megbeszéli. Már kezdéskor is kizsarolt ezzel a módszerrel extra plusz pénzt, ugyanerre hivatkozva. Nos akkor egyikünk se volt igazán jó állapotban, így azóta is fizettem neki az extrát. 

Ehhez jött már, hogy mindkét másik nő panaszkodott rá, de ezt nem vettem túl komolyan, de mikor a múlt héten a takarító lánykám is előadta, hogy a szófán ülve parancsolgatott neki a nő és ehhez ő nincs hozzá szokva, akkor betelt a pohár. 

Persze vannak új jelentkezők, ez nekem mindig izgalom, mert Bandi soha nem mond semmit, nem választ stb. Ha aztán mellé fogok, akkor az én hibám. 

Akinek felmondtam, az szívesen maradna akár a jelenleginél is kevesebb pénzért! De ebbe a csapdába nem megyek bele. A természete és modora már nem fog megváltozni. Most csendes, halk és cukorédes, valahol sajnálom is az önsorsrontó természetéért.

Van még remény!

Ma hangversenyen voltam, amiben nincs semmi különös. Viszont ilyet nem éltem meg a covid cirkusz óta. Teljesen tele volt a MÜPA nagyterme, sőt még egy pótszék sor is be volt állítva.  Mindez egy Mahler szimfóniára jött össze. Magam is igen csodálkoztam a dolgon. Mahler nem egy könnyű koszt a klasszikus zenében. A szimfóniái nagyon hosszúak, szigorúan csak szerintem, egy kicsit kevesebb több lenne.

Hihetetlen fegyelmezett közönség volt. A hosszú tételek alatt még egy légy zümmögését is meg lehetett volna hallani, de néma csend volt. Senki nem köhögött, zörgött, ejtett le valamit, sőt még a telefonok is nyugodtak. Bár az nem fordul mostanában már elő, hogy megszólal, de mikor unják magukat a népek, akkor elkezdik nézni a telefonjukat. Ma ilyet se láttam.  Miután szünet nem volt, nemigen nézegettem a közönsséget, de a röpke benyomásom az volt, hogy talán kicsit fiatalodott az azelőtt erősen 70+ közönség. A végén igen hangos volt az ünneplés, nem csak a taps, hanem az emeletről hangos örömkiáltások is hangzottak. 

Öröm volt nézni a zenekart is. Egy ilyen mű előadásában rengeteg murka fekszik. Fischer Ivánnak köztudottan nagy kedvencei ezek a szimfóniák. Számtalan próba, erre a műre extrán beszervezett külsős zenészek, csak nagybőgősből 8 volt, no meg két hárfa az egy helyett és a fúvósok is fel lettek erősítve. Mikor vége lett, az egész zenekar boldogan mosolygott, a karmester meg szinte sugárzott az örömtől. Ezen az estén, nekem nem igazán a mű, sokkal inkább a telt ház és ujjongó közönség volt az élmény. Örültem, hogy van mégis annyi ember akik érdeklődnek a zene és a kultúra iránt, hogy megtöltsenek egy termet. Jó lenne a jövőben még sok ilyen telt házas hangversenyt megélni, akkor is ha nem csak Mahler van műsoron. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Mahler életében nem nagyon élt meg ekkora sikert, már ha jól emlékszem az olvasmányaimra. Szóval ő is megérdemelte az ünneplést.

Ó év - Új év

 2022 nekem, meg azt hiszem a világnak se volt igazán jó év. Nálam káosz, Bandi betegsége, saját összeomlásom teszi rossz emlékűvé az elmúlt évet. Aztán az év utolsó napja feltette a pontot az i-re. Harmincadikán délben, teljesen váratlanul megkaptuk az ötödik oltást. Jött a doktornő délben és vihar sebesen beadta. Az ilyesmi engem soha nem zavar. Éjfél előtt aztán elkezdett rázni a hideg. Sebaj gondoltam, majd elalszom és reggelre elmúlik. El is aludtam, de háromkor már fent voltam, saccra minimum 39 fok volt a lázam. Kimásztam a fürdőbe, mert tudtam, hogy van itthon rubofen, aztán azt hittem nem tudok vissza menni az ágyba, de sikerült. De nem tudtam elaludni. Azon izgultam, hogy Bandin is kitör ilyesmi és ő nem tud felkelni és gyógyszert bevenni. Átmenni nem volt opció, mert a kapuig se tudtam volna lemenni. Végül elaludtam. Reggel felébredtem és gondoltam már semmi bajom. Végre megtaláltam az éjszaka hiába keresett hőmérőt, 38.2. Nocsak akkor még egy rubofen. 

Nem lett volna semmi baj, de ott volt a lencse és a malac, muszáj volt felkelni és tenni a dolgom. Végül is sok kis pihenővel délutánra elkészültek a dolgok. A malacot már csak pirítani kellett és kész. Igen ám, de mi lesz a tiramisuval? Arról végül is lemondtam. Képtelen lettem volna még egy órát a konyhában tötyörögni. 

Elsejére aztán tényleg teljesen jól voltam már. Jött az egyetlen hűséges vendégem, fiatal 82 éves. A malac ropogósra pirult, ő felszeletelte egy részét. Jött a segítségem és amúgy forrón, ételtermoszban átvitte Bandinak az ebédet. Másik vendégem, akinek a férje mellett kellett maradnia, szintén kapott dobozban mindent, mi meg leültünk enni. A pezsgős koccintást már ebéd előtt megejtettük. Állítólag jó volt a bor amit vettem, jómagam inkább sört ittam. 

Később átmentem Bandihoz, akinek sajnos hascsikarása volt, mert "ügyesen" keserűsót itattak vele. Nem volt nagyon jó kedvében.

Minden esetre örülök, hogy lassan talán vissza zökkenünk normálisba. Az új évtől jómagam semmit se várok, annak fogok örülni ha nem történik semmi.  Bandi nagyon reménykedik, hogy fog újra járkálni. Ezen erősen dolgozik a gyógytornászok segítségével és van határozott javulás az állapotában, Sajnos mindig komoly fájdalmakkal kísérve. Majd meglátjuk mi lesz. Minden esetre ha mához egy évre még mindig itt ülök, akkor majd elmesélem, mi történt 2023-ban..