Aggkori hülyeségek

A múlt héten koncertre mentem a zeneakadémiára. Ez maga nem különösebb csoda, miután bérletem van oda is. Ott már este 7-ko kezdődnek a koncertek. Én délután elaludtam a szófán. Az őt órai híreket akartam megnézni és hat tán ébredtem fel. Akkor kezdődött a kapkodás, Fel kellett öntözni, persze semmit se találtam, Végül taxit hívtam. A taxis telefonált, mikor már az ajtóban voltam. Megnyugtattam, hogy jövök. Aztán bekapcsoltam a riasztót és kiléptem az ajtón, ami rögtön be is csukódott mögöttem és a kulcs nem volt a kezemben! Hoppá, kizártam magam. Az elmúlt 25 évben ez most a második eset volt. Ettől én örökké féltem, ezért el volt dugva egy kulcs a házban.  Miután  késésében voltam, nem azt szedtem előaz eldugott kulcsot, hanem kimegyek a másik kijáraton. Nos az be volt zárva. gy sikerült a lakásból ki, a házba pedig bezárni magam,:-)))

Gyorsan megnyugtattam a sofőrt, majd előkeestem az eldugott lakáskulcsot, felmentem a lakásba,  riasztót kikapcsoltam, markomba szorítottam a normál kulcscsomómat, riasztó be és mentem taxihoz. A koncert kezdése előtt öt perccel, szerencsésen meg is érkeztem.  

Kicsit ideges voltam, hogy, hogy lehettem ennyire hülye. 

Elmultak az ünnepek

Elöljáróba, minden ide tévedőnek nagyon jó, sikeres, egészséges új évet kívánok!

Karácsony hosszú és unalmas volt. Bandi  itt volt és elvoltunk csendben kettecskén. Nem volt gond semmivel, akkor ettünk mikor megéheztünk, egyszerűket főztem, illetve segítséget hívtam a munkás dolgokhoz, pl. töltöttkáposzta és kocsonya. A többi egyszerű volt. Beiglit készen vettem, semmit nem sütöttem. Áthívtam férjem  85 éves unokaöccsét töltött káposztára. Konyhában ettünk semmi cécó. Nagyon sikeresen tudok eltévedni az ünnepnapok közt. Alig volt időm felkészülni a szokásos malacra, amit sikeresen az első munkanapon beszereztem a Sparban. Szilveszter malacelősütéssel és tiramisu készítéssel telt, smáron ifjabb barátom közreműködésével.  Újév napja aztán kissé kaotikus volt. Barátnőm nem talált maga helyett helyettest a férjénél, így nem tudott jönni. Férjem unokaöccse, aki 30+ éve itt asszisztált mindig nálam/nálunk, úgy hitte, hogy az idén nem lesz malac. Na ja, ő is öregszik. Szerencsére felhívott boldog újévet kívánni, mire megkérdeztem, hogy nem vagy már úton? Tisztáztuk a dolgokat, de késve érkezett meg. Közben Bandit már átkísérték, a malac sült én meg azt se tudtam hova kapjak. Végül aztán, kis késéssel csak az asztalhoz kerültünk. Evés közben össze számoltam, hogy 352 év ölt az asztalnál. A fiúk jó étvággyal ettek, majdnem minden elfogyott, pedig eggyel kevesebben voltunk mint szoktunk. A legifjabb valami remek fehérbort talált, ami még nekem is ízlett. 

Ezzel még mindig nem ért véget az ünnep, ugyanis a fiúcskának ma volt a 82. születésnapja.  Hol ünnepeljünk ha nem nálam, mert én főzöm, szerinte, a legjobb marhapofa pörköltet. Itt van a svájci barátnő is, valamint a bátyja is szalmaözvegy volt. Én meg hulla fáradt, de ezt remélem nem vették észre. Az ebéd szemlátomást sikerült, sokáig itt voltak, sokat nevettünk. Ezzel most egy évre befejezem az ünnepeket. Tulajdonképen nem való ez már nekem. 

Nem mellesleg közben megbolondult a világ. A béke Nobeldjról lemaradt elnök, igyekszik újabb háborút kezdeni. Hogy kinek van igaza talán senki se tudja. Én csak kapkodom a fejem a szakértők véleménye hallatán. Szerencsétlen ukránokról már nem is beszélek . Nekem úgy tűnik a történelem ismétli önmagát. Ugye 56-ban minket is az olaj miatt hagytak cserben.:-(((

A hibákért elnézést kérek. Totál vaksi vagyok, nagyítóval javítok.:-(((