Opossum és más

Már többször megállapítottam, hogy feltehetően nem vagyunk normálisak. Tegnap reggel megint felfedeztem egy oppusumot a tölgyfán alva. Napközben nem sok vizet zavart. Aludt és aludt, még a körülötte ugrándozó mókusok se zavarták. Ezt már az előző látogatásból ismertük. Bár most egy világosabb bundájú látogatott meg minket, persze lehet, hogy ez a fekete állatka nyári ruhája, mókus szürke. Este 7 felé aztán elkezdett ébredezni. Minden áron meg akartuk lesni mikor elmegy. Az ősszel lelépett a sötétben. Most gondoskodtunk némi megvilágításról és felváltva lestük mit művel. Fel- felébredt, mosakodott mint a macskák és óriásikat ásított. Aztán szépen összegöngyölte magát és aludt még egy kicsikét. Végül mi már felváltva vacsoráztunk, de őkelme még mindig csak vakaródzott és ásítozott. 9 után már mondtam, hogy a végén kitol velünk és a fa másik oldalán mászik le. Fél tíz után ez történt.:-((( Megcsodálhattuk hátulról a hosszú fehér farkát amint hanyagul levonult a fa másik oldalán. Tök sötét volt, nyomát se lehetett látni.

A tegnapi nap másik eseménye, hogy B. kapott egy névre szóló levelet, valami karbitengeri hajós társaságtól. A levélben volt egy komplett kiállított jegy 2 személyre 4 napra a Bahamákra, + egy csekk $1200-ról. Szintén nagyon valósnak nézett ki. Még szerencse, hogy én nem ülök tengeri hajóra. B. viszont halál komolyan fel akarta hívni a megadott számot. Lebeszéltem, mert nem szeretem ha hülyének néznek, de azért kíváncsi lennék, hogy hol volt a csalás a dologban. Hosszas alapos tanulmányozás után is valósnak néz ki a dolog. Eszembe jutott az angliai "örökség" amivel eljátszadoztunk vagy 3-4 hétik, mire kiderült, hogy fizessünk ezt meg azt. Persze nem vettük komolyan, de eleinte nem láttuk, hogy hol jön a csalás.

Joshua Bell

A múltkoriban lemaradtam a fickóról, most viszont mégis helybe jött. Feltehetően egy "beugrásról" volt szó, miután a tv-ben egy nőt reklámoztak erre az estére, még akkor is mikor megvettem már a jegyet a Joshua Bell koncertre. Nagyon vonzott, ezért voltam hajlandó még egyszer elmenni a jégverem hangverseny terembe.
Nos először a pozitívum. J.B. nem véletlenül világhírű. 3 szonátát játszott, Schubert, R.Strauss és végül Prokofjev. A R. Strauss szonátát még soha nem hallottam, de teljesen elolvadtam tőle. Gyönyörű melódiák vannak benne olyan igazi R.Straussos. Az elsőnek játszott Schubert kissé unalmasnak tűnt nekem. Szünet után jött Prokofjev. Szintén ismeretlen, de igen kellemes meglepetés. Mindezek után még két kiadós ráadás következett, amiről sajnos nem tudjuk mi volt. J.B. ugyan elhadarta, de képtelenség volt megérteni. A második biztos valami spanyol darab volt.
Az igazán csodálatos virtuóz és érzelmekkel teli játékhoz az ember ráadásként kap egy igen jóképű hegedű művészt. Magas, karcsú sportos megjelenésű. Látszik rajta, hogy érzéssel játszik, nem a technika uralja a játékát. Szívét lelkét beleadja, de nem szenved, izzad, stb. Egyszóval zeneileg igazán egy csúcs este volt számomra a dolog.
Na de a kedves közönség. Az első szonátánál beletapsoltak minden tétel szünetbe, tömegesen! Gondoltam, majd csak észre veszik és megtanulják, de nem. Azt hiszem egy európai hegedű művész már ideg rángást kapott volna ettől. Ezenkívül mászkálnak ki meg be előadás közben. Kimennek a második tétel után és a következő mű első tétele után jönnek vissza. Esznek, isznak = zörögnek. Hihetetlenül zavaróak és idegesítőek. Viszont a hatalmas terem majdnem egészen tele volt. Csak tudnám miért jöttek el és fizették ki a nem éppen olcsó helyárat, ha ennyire 0 zenei kultúrával rendelkeznek? Meg állapítottuk viszont, hogy New Yorkban abszolúte kulturáltan viselkedtek a népek a hangversenyek alatt. Lehet, hogy ez a bunkóság egy helyi szokás.

Visszatérve J.Bellre, hihetetlen, hogy mit művel. A program füzet szerint állandóan turnézik az egész világon körbe körbe. Részben nagy zenekari esteken játszik, másrészt szonáta esteket ad. Ezen kívül CD-ket vesz fel, óriási mennyiségben és most még egy filmet is forgatott. 45 éves. Vajon meddig lehet ezt bírni?  Szerintem azt se tudja, hogy hol van otthon. Kihagytam az alkalmat, tegnap sorba állás után akár még autogramot is kaphattam volna tőle. Legalább is ezt hirdették a program füzetben. Nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy kb. 2,5 órát állt és játszott a színpadon.

Ez-az

Zuhognak ránk az események, az olvasástól nem jutok az íráshoz. Kezdődött azzal, hogy a pápa lemondott. Hangsúlyozom, ős kálomista vagyok. Szóval a szívemet nem érintette a dolog, de azért örültem. Végre valaki mer valamit tenni a vatikáni dogmák ellenében. Azóta 4 vita műsort néztem/hallgattam meg a német tv-ben. Érdekes módon mindenki lelkes. Persze dicsérik, de tegnap pl. már az egyik német püspök kritizálta is.
No és ki legyen az utód? Egy szempont, hogy a katolikus egyház egy világ egyház, de eddig csak európai pápák voltak. Van két afrikai jelölt. Az egyik biztos kiesik mert nyolcvan valahány éves és a másik? Nos attól sok liberalizmust nem lehetne várni. Szerinte pl. a homoszexuálisokat ki kell végezni. Ez ugye elég középkori nézet. A dél amerikairól még nem hallottam semmit. Szóba került az Osztrák, az olyan se hideg se meleg ember lehet. Örvendetes módon ez nem az én gondom, úgy hogy majd meglátjuk.

Következő esemény a meteorit. Elég durva és nem lehet tenni ellene semmit. Illetve, lehet, hogy most észbe kapnak és próbálkoznak valamit tenni, de az nem holnap lesz. A sors nagyon rendesen viselkedett. Végül is eshetett volna egy világváros kellős közepébe is. Így szerencsére csak könnyebb sebesülések és az érthetően nagy ijedelem lett belőle.

Ezek után elenyésző, hogy otthon az iroda elköltözik a házból. Tudni kell ehhez, hogy az irodával nagyon jóba voltunk. Miután ők a ház kezelőség is és én vagyok az egyetlen "normális" lakó a házban, maximálisan a kedvembe jártak. A mindenkori titkárnő hozta fel reggelente az újságomat és ha nem voltam otthon, nála gyűlt a postám, amit aztán a virágszitterem feldolgozás végett hetente begyűjtött és továbbított komputeren persze. Ezek után kedden késő este kapom az e-mailt, hogy "holnap költözünk". Kinek szóljak éjszaka? Szitternek írtam azonnal, így a levelek meglettek, de a postaláda kulcsot nem tudta megkapni. Az egész hihetetlenül bosszantott. Nyilván nem hirtelen jött a költözés ötlete. Nos most csak reménykedem, hogy a kulcsot beteszik a lakásba.
Másik hisztim a lakás. Jelenleg a harmadik hirdetés fut, még 9 napig. Lassan fogy az idő. Ha nem történik semmi amíg itt vagyunk, megint marad ahogy van minden. Az ingatlanosokban már egy cseppet sem bízom.
Mindezekhez napok óta vagy esik, vagy szélvihar van. Jelenleg süt a nap, de árnyékban csak 14 fok van. Ez se emeli a hangulati barométert nálam. De, mint mondják a remény hal meg utoljára. Az idő biztos javul, a lakás meg.......
 

Mentők

Tegnap délután nagy szirénázásra és villogásra lettünk figyelmesek. Kinéztem az ablakon és látom, hogy éppen beáll elénk egy hatalmas tüzoltóautó. Utólag jutott eszembe, hogy le kellett volna fényképezni.:-((( Szóval olyan dupla kamion nagyságú létrákkal a tetején meg minden. Pillanatokon belül jött a második is, de az egy kicsit kisebb volt és létra se volt rajta. Néztem erősen, de tűznek, füstnek nyomát se láttam, nem is beszélve arról, hogy minden lakásban több füstriasztó is van, amik rettenetesen szirénáznak ha van valami. Főzés közben már kétszer kikerült megszólaltatnom a mienket. Szóval álldogáltak itt és villogtak a tűzoltók + telefonáltak. Végül kiszálltak és nagy Táskákkal felszerelve bementek az egyik lakásba. Nemsokára újabb szirénázás és megérkezett egy mentőautó. Ezzel aztán a telepünkre való autós bejutás már lehetetlenné vált elállták az egész utat. A mentőautóból kiszállók, hárman, szintén bementek a lakásba. Telt múlt az idő, a szirénára kicsődültek lassan visszamentek a lakásokba. Eltelt vagy 40 perc, mikor a mentőautóból egy hordágyat toltak a lakáshoz, majd kitámogattak egy idős hölgyet, immáron infúzióval felszerelve és a székké  alakított hordágyba ültették, majd betolták a mentőbe. Azok el is mentek, a két tüzoltóautó még vagy 10 percet totojászott itt előttünk aztán ők is levonultak.
Mi is történt? A hölgy rosszul érezte magát aki mellette volt, felhívta a 911 számot. Ez itt mentő, tűzoltó, rendőrség minden egyben. Erre kiküldenek két nagy tüzoltóautót. Hát normálisak ezek???

Az alant látható linken megtekinthető a néhány napja séta közben megörökített naplemente. Mögöttünk csodálatos kék volt az ég, csak pont amerre a nap vonult aludni, ott volt egy ilyen fekete felhő. Mindeközben kellemes meleg volt. Ma sehol egy szál felhőt nem láttunk, viszont fújt rendesen a szél.

https://picasaweb.google.com/G.Tarnok/FelhosNaplemente?authuser=0&authkey=Gv1sRgCIbr4IzazsGipwE&feat=directlink

Dolgozunk

Nem vicc. Persze az is lehet, hogy már erősen hülyülünk, miután két és fél nap kellett, hogy sikerüljön feladnunk egy hirdetést. Persze szüneteltünk is közben, de nagyjából délelőtt és délután is sok időt vett el tőlünk ez a dolog.
Az első újságot még magam megoldottam, szintén hosszabb nyűglődés után, de ez a második mindkettőnkön kifogott. Természetesen újság, web oldal, hirdetések feladása. Kikerestük a helyet, megadták a karakterek számát, amit xxx összegért írhatunk. Nem kell regényre gondolni! Összehoztunk két szöveget. Az egyik a web oldalra, ez lehetett hosszabb, a másik a nyomtatott újságba. Lépünk tovább. Kitöltünk rengeteg kérdéses űrlapot. Közben kétszer kidob a program, mert túl sokat tököltünk és számolgattuk a betűket. Végül megérkeztünk az áhított "check out" gombhoz. Nyomjuk nem megy, még egyszer és még egyszer. Észre vesszük, hogy valahol a telefon szám nem volt olyan formában mint ők akarják, na akkor most már fizethetünk, de nem. Először regisztrálni kell!!! Ezt ugye a végén mondják.
Ez most pont olyan eset volt, mint amikor egy órát kígyóztunk a tűző napon, hogy átjussunk egy szigetre és mikor átértünk hatalmas táblán figyelmeztettek, hogy egyetemi szabadság idő van, nehézségek várhatók a közlekedésben.
Mindegy, másnap kezdtük elölről. Ezúttal az én gépemen. Az előző esti regisztrálással nem tudtuk belépni. Sebaj, majd regisztrálok újból az én nevemen. Ismételten kitöltöttem mindent, többször leírtam a címünket, telefon számainkat és e-mailemet. Nem fogadja el a regisztrációt. Kiírja, hogy a cookies nem engedi. Kiirtom az összes cookit, persze elitünik miden kezdem elölről. Ezzel el is ment a délelőtt. Ebéd után ismét a laptopon megtaláltuk B. regisztrációját és kb. másfél óra oda-vissza lapozgatás után sikeresen elmegy a hirdetés. A végén a legtöbb gondot az okozta, hogy mindig többet számoltak, mert túlléptük a megadott karakter számot. Kivetem az összes pontot és vesszőt, rövidíttettem a szavakat kész. 10 perc múlva szól a telefon. Az újságtól telefonál egy nő, aki hosszasan elcseveg B.-val, kicsit átírja a szöveget és kideríti, hogy akkor ez így $60-al kevesebb lesz. Szerinte már ma bent lesz a hirdetés. Eddig egy lélek nem telefonált. Most vagy elírta a végén a telefon számot, vagy a kutya se olvassa azt az újságot. 

Mókusok

Illetve csak egy mókus. Ma délelőtt B. lakás nézőkkel volt elfoglalva én meg rápillantottam a tölgyfára és látom, hogy ott kucorog egy kis mókus. Nyitom az ablakot, de mókus nem mozdul. Az általunk etetett 3-4 mókus ablak nyitásra rögvest leüget a fáról és néz felfele. De ez nem mozdult, csak nézett meredten maga elé. Én, mint egy hülye idióta, elkezdtem szólongatni, hogy "gyere már le" és hasonlók, de nem jött. Hűvös volt kint, becsuktam az ablakot és figyeltem. Eltelt vagy félóra, mikor lekászálódott a mókus a fáról, igaz még mindig nem nézett felfele, viszont a földön keresgélt ennivalót. Nosza elkezdtem dobálni a mogyorókat. Sajnos, valami értelmileg károsodott példány lehetett. Se nem lát se nem hall. Szép szisztematikusan körüldobáltam mogyoróval, de még véletlenül se akart megtalálni egyet sem. Persze az is lehet, hogy már demens szegényke. Nem adtam fel. Végül sikerült pontosan az orra elé dobni a mogyorót, amit rögvest és lelkesen elkezdett enni, majd valami zaj miatt felrohant a fára és ott folytatta. Amint megette, lejött a fáról, de ismét nem nézett semerre csak tétován keresgélt. Sikeresen talált is a sok ledobáltból egyet. Gondoltam most már nem fog éhen halni és elkezdtem önmagunk etetésével foglalkozni.