Utólag csodálom a bátorságomat. 14 nap,minden nap egy látnivaló. A látnivalók kétségtelenül megérték. Persze régi vágy. 14 évesen olvastam először a fáraókról és a piramisokról. Rögtön régész akartam lenni, de erről apám erősen lebeszélt. Igaza volt. Nem lenne nekem való egész életemben a sivatagban guggolva kapirgálni a homokot. Állítólag a kincsek fele még midig a föd alatt van. Mindegy hol kezdenek ásni, mindenhol találnak valamit.
A hajó Kairóból indult. Szerencsénkre megnézhettük az új múzeum egy pici részét. A teljes anyag megtekintése legalább egy hét lenne. Maga az épület elég csúnya, de rendkívül célszerű, nagy tömegek befogadására készült. Este konflissal és rendőri kísérettel kocogtunk várost nézni. A szélesebb utakon mindenki össze vissza közlekedik. Buszok, autók, konflisok, tuk-tukok és csacsifogatok teljes káoszban. Mindenki ott és arra megy, ahol tud. Felfestés vagy közlekedési lámpa sehol sincs. Ennek ellenére se sok szirénázó autót hallottunk.
Az út időben kr. e. 3000-ben kezdődött és Assuanban kr.u. 1100-ban végződött. Ott már keresztény templomot láttunk, totál egyiptomi stílusban. Külön fejezet volt a koptok, akik az őskeresztények. A templomaikban nincs oltár, csak szószék. Mint mondják a vallási előírásaik még szigorúbbak az islamnál is.. Viszont nagyon gazdagok. A kopt városrészben a föld az övék. Ott idegen nem vehet telket vagy házat. Összetartanak és az egész világon vannak nagy befektetéseik. Talán az ő városrészükben kicsit kevesebb a piszok az utcákon. Másol rettenetes a kosz. Nem is tudom, hogy létezik-e valahol szemétszállítás. De mintha csak az utcákon lenne piszok. Pl. a nyilvános vécék patika tisztaságúak. Mindenhol ül a bejáratnál egy jól lefüggönyözött asszonyság, aki mindenki után bemegy a fülkébe és takarít. Ő adja a Papirt is. Fizetni sehol nem kellett. Viszont a fülkeajtókat nem lehet bezárni, ami először kicsit zavaró volt, de aztán megbíztunk az asszonyságban, hogy majd ő eligazítja a betérőket, hogy hova menjenek. A hajónk is nagyon tiszta volt. A teljes személyzet hímnemű volt. Fiuk takarították a kabinokat és fiuk dolgoztak konyhán és mindenütt máshol is. Volt olyan fiu, aki csak a lépcsőkorlátokat és az üvegtáblákat suvikszolta egész nap. Mindenki mindig nagyon kedves, udvarias és mosolygós volt. A kaja, nekem, pocsék volt. Van valami fűszerük. aminek a szagát se szerette m és az volt minden ételükön. Majdnem csak a süteményeken éltem. Szerencsére büfé evés volt, azt vettem amihez kedvem volt.
Összességében élveztem az utat és ittam a látnivalókat és a vezetőnk szavait. Bár nagyjából ismertem a történelmet,, sok érdekes új dolgot láttam és hallottam. Persze azért fárasztó is volt, de megérte.
