Csak röviden az utazásunkról, ami kényelmetlen és fárasztó volt. Az egyetlen esemény, hogy B. mellé leült egy kb. 1.90 magas nő, aki egy csomó törlőkendő segítségével elkezdte fertőtleníteni az ülést az előtte lévő ülés támláját, a karfákat, szóval mindent. Éppen szóltam B-nek, hogy vigyázz egy őrült ül melletted, mikor a nő ráöntötte a pohár pezsgőt. Olyan ügyesen, hogy B. ahogy ült még a zsebébe is befolyt a lé. Nem hittem volna, hogy egy pohár ennyire el tud áztatni valakit. Az ülés is nedves lett természetesen. Jött a személyzet, intézkedett, majd vártunk, hogy kicserélik az ülést. A gép tömve volt, átülésről nem lehetett szó sem. Már indulni kellett volna, mikor megérkezett egy mellényes ember és elvitte az ülést. Vártunk tovább. Gondolom hátul nem értették mire várunk. Aztán nagy nehezen előkerült ismét egy sárga mellényes az ülés párnával és végre elindulhatott a gép, ami hihetetlenül öreg és kényelmetlen volt. Ez volt a büntetésünk, hogy nem akartunk Washingtonban üldögélni 6 órát és lecseréltettük a Lufthansat az United Airlinesra. Hulla fáradtan érkeztünk haza, mint utóbb kiderült, elterjedt a házban, hogy valami bajunk van, mert meglátott minket az egyik szomszéd, amint kászálódtunk befele a kofferekkel.
Tény, hogy úgy igazándiból vasárnapra aludtuk ki magunkat. Közben várt a bürokrácia csőstől ránk. Rohanás a követségre B-nek igazolni, hogy még él. Menni az adó hivatalba, a tavaly augusztus óta húzódó kommunális adót intézni. No és az autó. A törvény ránk is vonatkozik, illetve mindenkire akinek bejelentett lakása van Magyarországon. A házban működő irodákban több külföldi rendszámú autó is volt, mára mind magyar számmal fut. Mellesleg egyik se szlovák volt, hanem német.
Az okmányirodában hosszas tanakodás után összeállítottak egy 9 pontból álló listát, amiket nekünk végig kell járni. Fizetni majdnem minden ponton kell, talán csak ott nem, amikor lemondok B. javára az autó rámeső részéről, bár ki tudja, talán közjegyzőnek kell majd hitelesíteni, ami szintén pénz. A lista láttán teljesen kiborultam és látni se akartam többé az autót. Úgy látszik meghallották az égiek, mikor kijelentettem, hogy a fele királyságom adnám egy embernek, aki ezeket a pontokat végigjárja helyettünk. Pillanatnyilag úgy tűnik van ilyen ember. Nos majd meglátjuk.
Közben a kosz fog megenni. Nem akarom többet a 80 éves takaritónőmet hívni, mert szegény már nem látja a koszt. Persze a pénz kellene neki, meg is értem, de azért valahol meg kell húznom a vonalat. Kerestem a neten és meg is állapodtam valakivel, hogy eljön pénteken az ablakokat pucolni. Mi derült ki? Pénteken nem lesz napközben víz. Írogatom az e-maileket de nem jelentkezik a nő. Elsüllyedek ha idejön én nincs munka.
Mi van még? Meghalt a 89 éves régóta nagyon beteg barátom. Mondta, hogy már nem vár meg, ha soká jövök. 3 nappal érkezésem előtt halt meg. Neki jobb már az biztos, de körülöttem egyre ritkul a barátok köre. A 70 éves születésnapi vacsorám résztvevői közül már négyen elmentek azóta. A legfiatalabb 52 éves volt.:-(((
Reggelente olvasom az újságot és egyre rosszabb lesz a kedvem. Szerencsére az idő szép, de ez minden.
Tény, hogy úgy igazándiból vasárnapra aludtuk ki magunkat. Közben várt a bürokrácia csőstől ránk. Rohanás a követségre B-nek igazolni, hogy még él. Menni az adó hivatalba, a tavaly augusztus óta húzódó kommunális adót intézni. No és az autó. A törvény ránk is vonatkozik, illetve mindenkire akinek bejelentett lakása van Magyarországon. A házban működő irodákban több külföldi rendszámú autó is volt, mára mind magyar számmal fut. Mellesleg egyik se szlovák volt, hanem német.
Az okmányirodában hosszas tanakodás után összeállítottak egy 9 pontból álló listát, amiket nekünk végig kell járni. Fizetni majdnem minden ponton kell, talán csak ott nem, amikor lemondok B. javára az autó rámeső részéről, bár ki tudja, talán közjegyzőnek kell majd hitelesíteni, ami szintén pénz. A lista láttán teljesen kiborultam és látni se akartam többé az autót. Úgy látszik meghallották az égiek, mikor kijelentettem, hogy a fele királyságom adnám egy embernek, aki ezeket a pontokat végigjárja helyettünk. Pillanatnyilag úgy tűnik van ilyen ember. Nos majd meglátjuk.
Közben a kosz fog megenni. Nem akarom többet a 80 éves takaritónőmet hívni, mert szegény már nem látja a koszt. Persze a pénz kellene neki, meg is értem, de azért valahol meg kell húznom a vonalat. Kerestem a neten és meg is állapodtam valakivel, hogy eljön pénteken az ablakokat pucolni. Mi derült ki? Pénteken nem lesz napközben víz. Írogatom az e-maileket de nem jelentkezik a nő. Elsüllyedek ha idejön én nincs munka.
Mi van még? Meghalt a 89 éves régóta nagyon beteg barátom. Mondta, hogy már nem vár meg, ha soká jövök. 3 nappal érkezésem előtt halt meg. Neki jobb már az biztos, de körülöttem egyre ritkul a barátok köre. A 70 éves születésnapi vacsorám résztvevői közül már négyen elmentek azóta. A legfiatalabb 52 éves volt.:-(((
Reggelente olvasom az újságot és egyre rosszabb lesz a kedvem. Szerencsére az idő szép, de ez minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése