http://hvg.hu/divat_design/20120403_new_york_shopping
Megáll az eszem! Gondolom a cikk írója valami alföldi faluból cseppent NewYorkba, ahol a munka adója fizetett neki mindent, így nem maradt más dolga mint bámészkodni, csodálkozni és lelkesedni. Igaza van ugyan, hogy iszonyatos árubőség van mindenütt, de milyen???? Véletlenül októberben sikeresen letudtam a Bloomingdale áruházat, ami állítólag előkelőbb mint a Macy's, ahol már jártam első ottani látogatásom alatt. Ha valaki kicsit is ismer engem, tudja, hogy eléggé ruha mániás vagyok. Szóval ezzel a háttérrel úgy sétáltam végig 4 emelet ruha osztályt, hogy a végén már viszketegségem volt a sok polyészter rongy látványától is. Most nem beszélek a lehetetlen fazonokról, mert az talán fiatalabbaknak megfelel, de a minőség??? Van aztán még 2 emelet, ahol a márkák vannak. Nem vitás ott láttam olyasmit, amiről el tudnék gondolkozni, de az árak iszonyatosak. Egy példa: sima jó minőségű gyapjuszövet szürke nadrág $ 689!!!! Nem tudom ki veszi meg. Nézelődő se sok volt azon a két emeleten, azon a szombat délelőttön.
Kredit kártyával fizetni nem különösen gyors ott sem. Ott a lehúzó készülék, ami vagy lehúzza vagy nem. Ha háromszori próba után sem működik, akkor a kisasszony elveszi és lehúzza egy másikon. Az rendszerint működik. A kijelzőn megjelenik valami amire böködni kell egy tollszerű dologgal. Soha nem tudunk rájönni, hogy mikor kell aláírni és mikor nem. Mindezt mi itteni kártyával műveljük. Egyetlen egyszer próbáltam az európai kártyámat használni. Akkora zűr lett, hogy csak na! Nem mondták, hogy nem lehet, áh dehogy! De odahívta a nő a fönöknőt, aki szorgos telefonálgatásba kezdett. Kb. 10 perc elteltével, mondtam itt a készpénz, de már mennék. Nem lehet a nő csak telefonál. Aztán várjak, mindjárt visszahívják. Irtó boldog voltam, mikor elfogadták a végén a készpénzt és mehettem dolgomra.
A deli üzletek, tele vannak állottnak kinéző gusztustalan ennivalókkal. Igaz, nem vagyok egy fast food rajongó. Az őszi program alkalmával, 2 kivétellel a program része volt az étkezés is. Ezen két alkalommal majdnem éhen haltam. Rendes éttermet nem találtunk a közelben, csak ilyen deliket. A végén valami drugstore-ban vettünk kekszeket és csokit, ezzel letudtuk az éhséget.
Az eladók többnyire mosolyognak és mindig dumálnak és kedvesek. Ez igaz. Én nagyon sajnálom őket, mert számomra még gondolatnak is borzasztó, hogy egy ablaktalan neonvilágitásu helyen töltsem a napjaimat, jól hűtve, és mindehez még mosolyogjak is egész nap. Inkább takarítani mennék.:-(
Az egész cikken csak azért háborodtam fel, mert teljesen meghülyítik az embereket. Pont tegnap hallottam egy 19 éves magyar lányról, aki most maradt itt illegálisan. Takarító segéd, miután egy kukkot nem tud még angolul, 4 hónapja van itt, így egy már 10 éve itt takarító magyar nő vette pártfogásba és együtt takarítanak. Nem nálam szerencsére. Kérdeztem, hogy felvilágosították.e mivel jár itt illegálisnak lenni. Állítólag igen. Most az az élet terve, hogy keres egy pasit, aki elveszi és így legalizálja magát. Az egyetlen bökkenő, hogy többnyire illegálisokkal érintkezik, aki meg nem az, az menekül. Ugyan ki akarna így házasságot kötni? Esetleg pénzért igen, de pénz az persze nincs és ezzel a munkával nem is igen lesz.
Megáll az eszem! Gondolom a cikk írója valami alföldi faluból cseppent NewYorkba, ahol a munka adója fizetett neki mindent, így nem maradt más dolga mint bámészkodni, csodálkozni és lelkesedni. Igaza van ugyan, hogy iszonyatos árubőség van mindenütt, de milyen???? Véletlenül októberben sikeresen letudtam a Bloomingdale áruházat, ami állítólag előkelőbb mint a Macy's, ahol már jártam első ottani látogatásom alatt. Ha valaki kicsit is ismer engem, tudja, hogy eléggé ruha mániás vagyok. Szóval ezzel a háttérrel úgy sétáltam végig 4 emelet ruha osztályt, hogy a végén már viszketegségem volt a sok polyészter rongy látványától is. Most nem beszélek a lehetetlen fazonokról, mert az talán fiatalabbaknak megfelel, de a minőség??? Van aztán még 2 emelet, ahol a márkák vannak. Nem vitás ott láttam olyasmit, amiről el tudnék gondolkozni, de az árak iszonyatosak. Egy példa: sima jó minőségű gyapjuszövet szürke nadrág $ 689!!!! Nem tudom ki veszi meg. Nézelődő se sok volt azon a két emeleten, azon a szombat délelőttön.
Kredit kártyával fizetni nem különösen gyors ott sem. Ott a lehúzó készülék, ami vagy lehúzza vagy nem. Ha háromszori próba után sem működik, akkor a kisasszony elveszi és lehúzza egy másikon. Az rendszerint működik. A kijelzőn megjelenik valami amire böködni kell egy tollszerű dologgal. Soha nem tudunk rájönni, hogy mikor kell aláírni és mikor nem. Mindezt mi itteni kártyával műveljük. Egyetlen egyszer próbáltam az európai kártyámat használni. Akkora zűr lett, hogy csak na! Nem mondták, hogy nem lehet, áh dehogy! De odahívta a nő a fönöknőt, aki szorgos telefonálgatásba kezdett. Kb. 10 perc elteltével, mondtam itt a készpénz, de már mennék. Nem lehet a nő csak telefonál. Aztán várjak, mindjárt visszahívják. Irtó boldog voltam, mikor elfogadták a végén a készpénzt és mehettem dolgomra.
A deli üzletek, tele vannak állottnak kinéző gusztustalan ennivalókkal. Igaz, nem vagyok egy fast food rajongó. Az őszi program alkalmával, 2 kivétellel a program része volt az étkezés is. Ezen két alkalommal majdnem éhen haltam. Rendes éttermet nem találtunk a közelben, csak ilyen deliket. A végén valami drugstore-ban vettünk kekszeket és csokit, ezzel letudtuk az éhséget.
Az eladók többnyire mosolyognak és mindig dumálnak és kedvesek. Ez igaz. Én nagyon sajnálom őket, mert számomra még gondolatnak is borzasztó, hogy egy ablaktalan neonvilágitásu helyen töltsem a napjaimat, jól hűtve, és mindehez még mosolyogjak is egész nap. Inkább takarítani mennék.:-(
Az egész cikken csak azért háborodtam fel, mert teljesen meghülyítik az embereket. Pont tegnap hallottam egy 19 éves magyar lányról, aki most maradt itt illegálisan. Takarító segéd, miután egy kukkot nem tud még angolul, 4 hónapja van itt, így egy már 10 éve itt takarító magyar nő vette pártfogásba és együtt takarítanak. Nem nálam szerencsére. Kérdeztem, hogy felvilágosították.e mivel jár itt illegálisnak lenni. Állítólag igen. Most az az élet terve, hogy keres egy pasit, aki elveszi és így legalizálja magát. Az egyetlen bökkenő, hogy többnyire illegálisokkal érintkezik, aki meg nem az, az menekül. Ugyan ki akarna így házasságot kötni? Esetleg pénzért igen, de pénz az persze nincs és ezzel a munkával nem is igen lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése