A beszerzési cirkusznak még nincs vége. Kell a fürdőszobába egy tükör és alá egy üveg polc. Google a barátom, találtunk szinte a szomszédban egy üvegest. Tegnapról mára levágták a kért tükröt és a polcot is. Persze ezeket fel is kellene szerelni. A harmadik barkácsboltban, ezek hatalmas raktár áruházak tulajdonképpen, találtunk olyan vacakokat amivel a tükröt szokás a falra tenni. Polc tartó az nincs. Mentünk még egy ajánlott helyre, ott se volt. Közben bekerültünk a délutáni csúcsba, tűző napon araszolgattunk, mert egy központi utat javítanak. Egy forduló sáv le van zárva. A múlt héten még gépek álldogáltak az úton,mára a gépek is eltűntek. Embert egy szált se láttunk, csak a barikádok maradtak és nem csináltak még semmit. Ezek után haza se jöttünk, hanem kimentünk a tengerparti séta utunkra szellőzni. Ezt szó szerint kell érteni, ugyanis igen kellemes szél fújdogált. Megszemléltük a sasokat. Gondolom a nőstény üldögél mindig a fészken a férfi pedig egy közeli fán és onnan figyel. Elmentünk a szomszéd faluig meg vissza, szóval nagyot jártunk. Közben azon elmélkedtem, hogy ugyan miért ilyen nehéz itt akár a legegyszerűbb dolgokat is beszerezni. Igaz jó csicsás kacskaringós ál kovácsolt vas polc tartók voltak, de nézze azt a halál. Ami itt egy kicsit is eltér az itteni (rossz) ízléstől azt nem lehet kapni és kész. Itthon aztán megint Google barátomhoz fordultam és találtam is amit keresünk, csillagászati áron. Egy pár polc tartó drágább mint az IKEA-nál a polc tartóval együtt. Már látom, hogy lesz egy fölösleges üveg polcunk, mert megvesszük az IKEA-ban az egészet komplett.