Story

Nagyon útálok fordítani, de ezt a cikket azért ideírom k. olvasóknak.

99 éves Németország legidősebb netezője.

99 éves és 9 éve online: Irmgard Paulinski. Hamburgban született, ahol ma ismét lakik. Az élete olyan mint egy kalandregény. Az apja Szt.Pétervárból származik és kevéssel az a századforduló után jött Hamburgba, tanulni. Ott találkozott egy fiatal német lánnyal, Braziliából, aki az europai kultura megismerése végett volt Hamburgban. Megkezdődött egy nemzetközi szerelmi történet, ami hamarosan házaságba torkollott. Hamburgban telepedtek le, ott született Irmgard 1911 április 23.-án.Két fiu és egy lánytesvére volt még. Az iskola után titkárnőként dolgozott, de 18 évesen eljegyezte magát és férjhez ment. A háború alatt előbb titkárnő volt egy kiadóvállalatnál, majd ápolónő. Férje 1947-ben meghalt.
A háború után, megint titkárnőként dolgozott az angol megszállóknál. Ott találkozott egy lengyel katonatiszttel, aki mint nemkivánatos elem Németországban kötött ki. Ez a férfi, Jozef Paulinski 1951-ben kivándorolt Amerikába. Két évvel később Irmgard utána ment és összeházasodtak. Ezután Chicagoban éltek. A férje által nagyjából lengyelek közt éltek, igy megtanult lengyelül is. Eleinte ismét mint titkárnő dolgozott, majd egy orvosi könyvkiadónál fordító lett. Miután a második férje is meghalt és egyre több barátja a napsütötte délre költözött, 1986-ban visszajött Németországba. Ott éltek még testvérei és egy ötyeklub, akiket 1917-től első elemista korából ismert.
A computerel és az internettel 90 éves korában ismerkedett meg, kíváncsiságból. Egyszerűen tudni akarta, hogy mi ujság a nagyvilágban. Manapság igy tarja a kapcsolatot az amerikai ismerőseivel. A technikától teljesen el van ragadtatva. Somolyogva meséli, hogy járt, amikor egy ingyenes e-mail címet akart szerezni magának. Akár hányszor beírta a születési évét, hibejelentés jött, hogy korrigálja az évszámot.:-)
Ettől függetlenűl nem szeretne ezután már internet nélkül élni és mindenkit aki még kicsit tétovázó, arra buzdít, hogy használja ki a lehetőséget.
Irmgard egy kis apartmenben lakik egy öregotthonban Hamburg egyik elővárosában. Nagy zenerajongó és sokat olvas. Az otthon könyvtárában van a computer, amit használ. Saját gépet nem szeretne, mert nem akar mindig a gép előtt ülni. Zenehallgatásra és olvasásra is kell az idő.
Egy pár évvel ezelőtt még segített az otthont látogató papnak és a rászorultak látogatását is vállalta, de manapság ez már túl sok lenne neki, mondja.
Az unokaöccse szerint viszont, ha felhívja akkor vagy foglalt a vonala vagy nincs is otthon.

Nos eddig van a történet. Már drukkolok, hogy megélje a 100. születésnapját is.