Tegnap igen elégedett voltam, hogy milyen remekül megoldódik a víz szerelő ügy. B.-t viszont nem hagyta nyugodni a dolog. Reggel elkezdte piszkálni megint a tartályt. Első menetben ebédig működött. Kibelezte az egészet, ecettel leszedte a vízkő lerakódásokat és működött. Azt hittem befejezte. De nem. Valami még nem tetszett neki és ismét birtokba vette a helyet. Már látom előre, hogy holnap a konyhára kerül a sor.
Más
A napokban ünnepelte az anti baby pille a 60. születésnapját. A francia-német kultur tv adó egy egész estés műsort szentelt neki. Velük ünnepeltem, én minimum Nobel díjat adtam volna a feltalálónak. Az itthonról való kiszabadulás után ez volt az igazi felszabadulás. Ezt persze senki nem érti, aki nem volt akkor fiatal, mint hogy én se értem, mi az a nagy szenvedés egy abortusz miatt. Mi nők akkoriban igen boldogok voltunk ha sikerült egy orvost szerezni, aki titokban megcsinálta és nem buktunk le. Se mi se az orvos. Tudni egy ilyen címet, nagy kincs volt. Senki nem szenvedett, a fizikai fájdalmon kivűl, hanem boldog volt, hogy sikerült.
Igaz akkoriban nem volt lombik baby program. Ha valaki kicsit mélyebben a szemembe nézett állapotos lettem és nem csak én. Nem tudom mi rontotta el az emberiséget, hogy manapság egy gyerek megcsinálása hatalmas probléma sokaknak, miközben remek üzlet az ezzel foglalkozó intézeteknek. Sokan már nem tudják ki lesz a gyerekük, mert a sperma éppúgy adomány mint a petesejt. Szép új világ.
Szó volt a programban a férfiaknak szóló pilléről is, ami a mai napig nem készült el. Miért is? Mert a férfiaknak rögtön rengeteg bajuk lett az állítólagos mellékhatásoktól. Nekem ugyan nem hiányzott, soha egy percig nem bíztam volna meg egyetlen férfiben sem, hogy garantáltan rendesen beszedi a pirulát. Jobbnak tartottam volna mindig saját kézben tartani a dolgot.
Más
A napokban ünnepelte az anti baby pille a 60. születésnapját. A francia-német kultur tv adó egy egész estés műsort szentelt neki. Velük ünnepeltem, én minimum Nobel díjat adtam volna a feltalálónak. Az itthonról való kiszabadulás után ez volt az igazi felszabadulás. Ezt persze senki nem érti, aki nem volt akkor fiatal, mint hogy én se értem, mi az a nagy szenvedés egy abortusz miatt. Mi nők akkoriban igen boldogok voltunk ha sikerült egy orvost szerezni, aki titokban megcsinálta és nem buktunk le. Se mi se az orvos. Tudni egy ilyen címet, nagy kincs volt. Senki nem szenvedett, a fizikai fájdalmon kivűl, hanem boldog volt, hogy sikerült.
Igaz akkoriban nem volt lombik baby program. Ha valaki kicsit mélyebben a szemembe nézett állapotos lettem és nem csak én. Nem tudom mi rontotta el az emberiséget, hogy manapság egy gyerek megcsinálása hatalmas probléma sokaknak, miközben remek üzlet az ezzel foglalkozó intézeteknek. Sokan már nem tudják ki lesz a gyerekük, mert a sperma éppúgy adomány mint a petesejt. Szép új világ.
Szó volt a programban a férfiaknak szóló pilléről is, ami a mai napig nem készült el. Miért is? Mert a férfiaknak rögtön rengeteg bajuk lett az állítólagos mellékhatásoktól. Nekem ugyan nem hiányzott, soha egy percig nem bíztam volna meg egyetlen férfiben sem, hogy garantáltan rendesen beszedi a pirulát. Jobbnak tartottam volna mindig saját kézben tartani a dolgot.
Ez az utolsó mondat nagyon frivolra sikeredett :-)))
VálaszTörlésVolt az fordítva is. Törtem a fejem, hogy megette azt a vackot vagy apukát csinál belőlem? Nem jut eszembe az első , de!!!! Bisecurin!
VálaszTörlésItthon én a '70-es évekre emlékszem, hogy megjelent. És nagyon magas hormon tartalma volt. Állítólag.
VálaszTörlésÉn 65-ben kimentem és amint kicsit eligazodtam a nyelvben, felirattam. Még pasi se volt, de a pille nekem nagyon fontos volt. Mindegyiknek magas volt eleinte a hormon tartalma. Ma már mini adagok vannak csak benne.
VálaszTörlés