Ma valahogy végig gondoltam az életemet és rájöttem, hogy nagyon hosszú évekig mindig volt valami betegség amitől félni lehetett. Gyerekkoromban még nem volt oltás, szamárköhögés, kanyaró, bárányhimlő ellen sem. Meg is kaptam, magam se tudom hogy. A szamárköhögés nagyon rossz emlék. Sokáig tartott és borzalmas volt. Rendszeres hányásba fulladó köhögési rohamokkal. Emlékezetem szerint, 4 éves voltam, egy kisszéken ültem a fürdőszoba ajtóban egész nap, mert féltem, hogy jön a köhögés és hányás. Gyógyszer nem volt, ki kellett bírni. Kanyarót már iskolás koromban kaptam. Azon kívűl, hogy nagyon viszketett és piros cédula volt a lakásajtón, komolyabb rossz emlékem nincs róla. Szintén iskola kori emlék a mumsz, ami nekem csak azért volt fájdalmas, mert pont a húsvéti iskolaszünetre esett.
Háború után mindenki rühes és tetves volt. "Felszabadulás" után bejöttek idegenek a pincébe hozták a rühöt magukkal. Kezdődött az állandó büdös kenegetés. Elmult, megint visszajött. Nekem sikerült valami gyulladást is össze szedni, az egész karom tele volt ronda hólyagokkal, lázas lettem stb. De aztán csak elmúlt. Apám minden hivatalos útjáról rühesen jött haza. Volt egy exrta pizsamája, ami már kimoshatatlanul büdös volt. Sokan tetvesek is voltak és ettől jött a flekktifusz járvány. Nem tudom pontosan hogy ragadt, de sokan megkapták és sokan meg is haltak. Szegeden voltak lezárt házak. Ahol valaki beteg lett, azonnal lezárták az egész házat és senki nem mehetett be vagy jöhetett ki. Akkoriban grasszált a vérhas is. Nekem csak gilisztám volt, amit szintén senki nem tudta honnan jött. Gyerekorvos szerint akkor minden gyerek gilisztás volt. Ezt 12 nap alatt kiirtottuk, volt rá gyógyszer. Nem volt kellemes, mert 4 naponta ricinust kellett inni, de elmúlt örökre. Később jött a polio járvány. Na attól rettegtem. Azonnal felküldtek Pestre a nagymamához és még ma is emlékszem, hogy reggelente mikor felébredtem első gondolatom az volt, hogy megbénultam-e vagy nem, Később még több polio hullám volt, felnőttek is megkaphatták és mindig féltem tőle. Stockholmban oltottak és boldogan mentem az oltásra, alig,hogy oda költöztem.
Volt aztán más, ami állandó veszély jelentett és ez volt a TBC. Apám bekapta, mint katona, az egyik veséje bánta, de szerencséje volt, időben észre vették és műtötték. Az iskolában is hol erről, hol arról derült ki,hogy TBC-s. Ilyenkor az egész család csöndes pánikba esett és szorgos megfigyelés alatt tartottak. Milyen szerencse, hogy akkoriban még nem volt internet és nem tudták az embereket halálra rémisztgetni. A gyerek kimaradt az iskolából, valahol kezelték és soha többet nem hallottunk róla. Lehet, hogy meggyógyult, lehet, hogy nem. Nekem nagy megrendülés volt, mikor egy padtársam, aki egy vidám életerős lány volt, hirtelen elájult a torna órán. Hamarosan kiderült, hogy leukémiás. Pár hónap alatt meghalt. Meglátogattuk a kórházban és szinte elfogyott. Akkoriban még semmit nem tudtak csinálni az orvosok ez ellen a kór ellen, de legalább nem volt ragályos.
Tudom illene már valami vidámabb dolgot is írni, de jelenleg nem vidám körülöttem az élet.
Igaz tegnap felhívott igazi gyerekkori haverom Torontoból és elnézést kért, hogy nem fognak jönni a barátjával, szintén haver, aki Montrealban él, hétfőn locsolkodni. Hát igen, sok évig jöttek, úgy 1943 és 1956 köz.
Háború után mindenki rühes és tetves volt. "Felszabadulás" után bejöttek idegenek a pincébe hozták a rühöt magukkal. Kezdődött az állandó büdös kenegetés. Elmult, megint visszajött. Nekem sikerült valami gyulladást is össze szedni, az egész karom tele volt ronda hólyagokkal, lázas lettem stb. De aztán csak elmúlt. Apám minden hivatalos útjáról rühesen jött haza. Volt egy exrta pizsamája, ami már kimoshatatlanul büdös volt. Sokan tetvesek is voltak és ettől jött a flekktifusz járvány. Nem tudom pontosan hogy ragadt, de sokan megkapták és sokan meg is haltak. Szegeden voltak lezárt házak. Ahol valaki beteg lett, azonnal lezárták az egész házat és senki nem mehetett be vagy jöhetett ki. Akkoriban grasszált a vérhas is. Nekem csak gilisztám volt, amit szintén senki nem tudta honnan jött. Gyerekorvos szerint akkor minden gyerek gilisztás volt. Ezt 12 nap alatt kiirtottuk, volt rá gyógyszer. Nem volt kellemes, mert 4 naponta ricinust kellett inni, de elmúlt örökre. Később jött a polio járvány. Na attól rettegtem. Azonnal felküldtek Pestre a nagymamához és még ma is emlékszem, hogy reggelente mikor felébredtem első gondolatom az volt, hogy megbénultam-e vagy nem, Később még több polio hullám volt, felnőttek is megkaphatták és mindig féltem tőle. Stockholmban oltottak és boldogan mentem az oltásra, alig,hogy oda költöztem.
Volt aztán más, ami állandó veszély jelentett és ez volt a TBC. Apám bekapta, mint katona, az egyik veséje bánta, de szerencséje volt, időben észre vették és műtötték. Az iskolában is hol erről, hol arról derült ki,hogy TBC-s. Ilyenkor az egész család csöndes pánikba esett és szorgos megfigyelés alatt tartottak. Milyen szerencse, hogy akkoriban még nem volt internet és nem tudták az embereket halálra rémisztgetni. A gyerek kimaradt az iskolából, valahol kezelték és soha többet nem hallottunk róla. Lehet, hogy meggyógyult, lehet, hogy nem. Nekem nagy megrendülés volt, mikor egy padtársam, aki egy vidám életerős lány volt, hirtelen elájult a torna órán. Hamarosan kiderült, hogy leukémiás. Pár hónap alatt meghalt. Meglátogattuk a kórházban és szinte elfogyott. Akkoriban még semmit nem tudtak csinálni az orvosok ez ellen a kór ellen, de legalább nem volt ragályos.
Tudom illene már valami vidámabb dolgot is írni, de jelenleg nem vidám körülöttem az élet.
Igaz tegnap felhívott igazi gyerekkori haverom Torontoból és elnézést kért, hogy nem fognak jönni a barátjával, szintén haver, aki Montrealban él, hétfőn locsolkodni. Hát igen, sok évig jöttek, úgy 1943 és 1956 köz.
Torontó. Lakik ott egy hajós nagyon jó ismerősöm. (nem barátom, az egyik elhunyt a másik Németországban él)Küldeni akartam neki egy könyvet. Nem visz a posta Kanadába semmit. Hogy ezt a kanadaiak találták ki vagy a magyarok?
VálaszTörlésNem tudom. Mikor én több mint 20 éve küldtem könyvet, akkor UPS -el küldtem, de elképzelhető, hogy a DHL is visz. Posta valahogy akkor nem is volt részemről opció.
VálaszTörlés