Turisták

Ma a városban volt dolgunk és megállapítottuk, hogy máris rengeteg turista van nálunk. A siklónál sorban álltak és a Lánchíd is tele volt emberekkel. Nehezítő körülmény volt a közlekedésben, hogy elképesztő mennyiségű gyerek, óvodástól a nagy laklikig közlekedett a városban. A nagyobbak persze mint egy horda, a kisebbek természetesen a buszon. Miért nem viszik őket a zöldbe? Ki érti. No és dugók is voltak bőven, miután itthon többnyire senki se dolgozik. No de nem is erről akarok írni, hanem a svájciakról. Az történt, hogy egy amerikai kozmetikai cég a sikeres kínai eladó nőknek ajándékba egy 6 napos európai utat ígért. Maguk is meglepődtek, mikor 12000 nő kvalifikálta magát az útra. Nem tudom még hova jutottak el, de Svájcban Zürich a Titilis és Luzern volt a cél. Luzern amúgy is kedvelt turisztikai célpont, nem véletlenül. Szép öreg város a Vierwaldstätter See partján. Sok öreg ház szép falfestményekkel csodásan rendben tartva. Vendéglők a tóparton, rengeteg ajándék üzlet és egy középkori fa híd a tavon át. A fa híd sajnos új, mert valamikor az elmúlt 20 évben valami hülye dohányos sikeresen felgyújtotta. Szívem vérzett érte. Eredetileg a híd, ami fedett végig ki volt díszítve és okos mondásuk voltak végig belül rajta. Nos ez már soha nem lesz újra, de a híd az áll. A kínaiak négyezres csoportokban 3 hullámban özönlötték el a várost. A turisztikai igazgatónak komoly munkájába került, megoldani az innen oda mozgatásukat, anélkül, hogy a város forgalma összedőljön. Hol tudnak ennyi buszt parkolni, hányan tartózkodhatnak egyszerre a hídon, stb. Az első két hullámot már túlélték, a szuvenír árusok nagyon elégedettek voltak, fogyott a csokoládé is. Fő sláger az olcsóbb órák és a viktor inox hámozó volt. Utóbbi nem tudom milyen, nekem soha nem volt, csak bicskám. Kínaiak jól bírták az ottani klímát is. Zuhogott az eső és az egész város piros esernyők alá vonult. Látom magam előtt, ahogy egy hosszú piros kígyó araszol át a városon.