Kénytelen voltam megszakítani az írást, mert a computer nem volt hajlandó tovább engedni.
2. nap
Délelőtt hajóztunk "Schlögener Schlinge" nagyon szép része a Dunának. Közben viszont láttam "öreg barátomat" Dietmar Griesert. Ő egy kulturtörténész professzor és nagyon érdekes könyveket írt. Nem barátom persze, de hallottam egyszer egy felolvasását Bécsben, sőt van egy dedikált könyvem is tőle. Ezúttal legújabb könyvéből olvasott fel, ami a szeretetről szól. Volt szülői szeretet, Beethoven, testvéri szeretet Mozart és a saját anyjával való történetek. Ő egyébként 85 éves, tehát kortársam.
Ebéd közben megérkeztünk Passauba, ahová délután be is mentünk. 7 fok volt, majd megfagytam. A város ismert, 3 folyó találkozásánál van. Szegényeket rendszeresen elviszi az árvíz. Csak klíma hívőknek mondom, hogy az árvizek nem a klímaváltozás hatására vannak. Az első adat a városháza falán 1513-ból származik. Akkora árvíz azóta se volt. A passaui városháza dísz termében volt a következő koncert. Itt számomra teljesen ismeretlen barok szerzőktől játszottak darabokat és csatlakozott hozzájuk egy énekesnő is. Kellemes volt a hatalmas belmagasságú ódon teremben ülni és hallgatni a zenét. Az egész zenekar üdítően fiatal emberekből állt. A vezetőjük 54 éves, a többi 30 körüli volt. Ezután vissza a hajóra, vacsora. Aki akart még ihatott valamit a bárban és hallgathatta Emilt, aki szintetizátorral játszott és sajnos énekelt is hozzá, korunkhoz illő öreg slágereket.
3.nap
Regensburgba érkeztünk, kirándulás, városnézés volt, amire nem mentem. Regensburgot jól ismerem, a gyönyörű templomot, az első kőhidat és a gótikus lakó tornyokat. Sajnos ezzel a weltenburgi kolostorban tartott orgona koncerten se vehettem részt, amit nagyon sajnálok, de hideg volt. Sajnos a bundámat nem vittem magammal, márpedig ilyen hőfokon itthon biztos abban mentem volna csak az utcára. Szóval a hajón maradtam és élvezettel olvastam egy fiatal osztrák irónőnek a könyvét, amit indulás előtt töltöttem le magamnak. No és élveztem a tájat, a zsilipezést, ugyanis a hajó ment tovább Kehlheimbe. A csoportot hozták utánunk busszal. Este megint koncert volt a hajón. Ezúttal a Chursächsische Streichsolisták játszottak, Wagnert ami elég furcsa volt 6 vonós előadásában és Hindemithet, valamint egy számomra ismeretlen szerző Ivanovici művét adták elő. A szünetben Mercedes Escherer olvasott fel. Ő egy bécsi szinésznő, élvezet volt hallgatni.
4. nap
Megérkezünk Rothba, ahol a csoport kiszáll és busszal megy Nürnbergbe várost nézni, valamint egy orgona koncert is lesz egy templomban. Nürnberget is ismerem és változatlanul hideg van. Így ismét a hajót választom, ami megy tovább, immáron a Maina-Duna kanálison. Megint csodás zsilipeken megyünk át. A kanális először a Regnitz nevű folyó medrében megy, gondolom kimélyítették erre a célra. Fürt után megy bele a beton vájuba. Sajnos most nem láttam, de az első ilyen utunkon, a gyönyörű időben kint ülve láttuk, hogy miközben mi hajókázunk alattunk az autobahnon mennek az autók. Nekem ez akkor nagy élmény volt. Most csak a zsilipekkel találkoztam. Ebéd után, miután megérkeztünk Nürnbergbe megnéztünk egy hatalmas hangszergyüjteményt a múzeumben. Érdekes volt, annál is inkább mert alig 2 hete láttunk egy hasonlót Berlinben. Itt főleg a billentyűs hangszereken volt a hangsúly és a velünk utazó zongorista be is mutatta az összeset. Ezen az estén aztán már csak Emil szórakoztatott minket.
5. nap
Az éjszaka folyamán megérkeztünk Bambergbe. Délelőtt városnézés, amit a szokásos oknál fogva megint elblicceltem. Láttam már és hideg volt. B. szorgosan járta az utat, pedig vele is voltam már ezeken a helyeken. Nem emlékezett rájuk, ment újra. Ő egy cseppet sem fázós. Én viszont élveztem a nyugalmat, a könyvemet és a tájat. Mikor van nekem itthon időm órákat olvasni napközben? Soha. Bamberget nagyjából elkerülték a bombázások, ritka szerencse ez. Megmaradt a dóm, a városháza és még sok más templom is. Tele van tornyokkal a város, no meg szép öreg házakkal. Nem véletlenül az UNESCO világ örökség listáján is szerepel.
Este az eredeti zenekarunk néhány új és lecserélt taggal játszik nekünk, Mozartot és Rachmaninovot. Utána beszélgetés velük. Sokat megtudunk róluk, ki hol mit csinál és él. A szinésznő is elmondja eddigi pályafutását. Kellemes érdekes este volt.
10. nap
Délelőtt Würzburg. Buszos városnézés, tulajdon képen nincs sok érdekesség. Egy ipar város, vasúti csomópont. Viszont mi Orgona koncertet kapunk fuvola kisérettel, a valamikori udvari templomban. Bachon kívül egyik szerzőt se ismertem, de szép volt. Ebédre vissza a hajóra és ezzel kész is volt a nap. Délután lehetett kávézni, este Emilt hallgatni.
2. nap
Délelőtt hajóztunk "Schlögener Schlinge" nagyon szép része a Dunának. Közben viszont láttam "öreg barátomat" Dietmar Griesert. Ő egy kulturtörténész professzor és nagyon érdekes könyveket írt. Nem barátom persze, de hallottam egyszer egy felolvasását Bécsben, sőt van egy dedikált könyvem is tőle. Ezúttal legújabb könyvéből olvasott fel, ami a szeretetről szól. Volt szülői szeretet, Beethoven, testvéri szeretet Mozart és a saját anyjával való történetek. Ő egyébként 85 éves, tehát kortársam.
Ebéd közben megérkeztünk Passauba, ahová délután be is mentünk. 7 fok volt, majd megfagytam. A város ismert, 3 folyó találkozásánál van. Szegényeket rendszeresen elviszi az árvíz. Csak klíma hívőknek mondom, hogy az árvizek nem a klímaváltozás hatására vannak. Az első adat a városháza falán 1513-ból származik. Akkora árvíz azóta se volt. A passaui városháza dísz termében volt a következő koncert. Itt számomra teljesen ismeretlen barok szerzőktől játszottak darabokat és csatlakozott hozzájuk egy énekesnő is. Kellemes volt a hatalmas belmagasságú ódon teremben ülni és hallgatni a zenét. Az egész zenekar üdítően fiatal emberekből állt. A vezetőjük 54 éves, a többi 30 körüli volt. Ezután vissza a hajóra, vacsora. Aki akart még ihatott valamit a bárban és hallgathatta Emilt, aki szintetizátorral játszott és sajnos énekelt is hozzá, korunkhoz illő öreg slágereket.
3.nap
Regensburgba érkeztünk, kirándulás, városnézés volt, amire nem mentem. Regensburgot jól ismerem, a gyönyörű templomot, az első kőhidat és a gótikus lakó tornyokat. Sajnos ezzel a weltenburgi kolostorban tartott orgona koncerten se vehettem részt, amit nagyon sajnálok, de hideg volt. Sajnos a bundámat nem vittem magammal, márpedig ilyen hőfokon itthon biztos abban mentem volna csak az utcára. Szóval a hajón maradtam és élvezettel olvastam egy fiatal osztrák irónőnek a könyvét, amit indulás előtt töltöttem le magamnak. No és élveztem a tájat, a zsilipezést, ugyanis a hajó ment tovább Kehlheimbe. A csoportot hozták utánunk busszal. Este megint koncert volt a hajón. Ezúttal a Chursächsische Streichsolisták játszottak, Wagnert ami elég furcsa volt 6 vonós előadásában és Hindemithet, valamint egy számomra ismeretlen szerző Ivanovici művét adták elő. A szünetben Mercedes Escherer olvasott fel. Ő egy bécsi szinésznő, élvezet volt hallgatni.
4. nap
Megérkezünk Rothba, ahol a csoport kiszáll és busszal megy Nürnbergbe várost nézni, valamint egy orgona koncert is lesz egy templomban. Nürnberget is ismerem és változatlanul hideg van. Így ismét a hajót választom, ami megy tovább, immáron a Maina-Duna kanálison. Megint csodás zsilipeken megyünk át. A kanális először a Regnitz nevű folyó medrében megy, gondolom kimélyítették erre a célra. Fürt után megy bele a beton vájuba. Sajnos most nem láttam, de az első ilyen utunkon, a gyönyörű időben kint ülve láttuk, hogy miközben mi hajókázunk alattunk az autobahnon mennek az autók. Nekem ez akkor nagy élmény volt. Most csak a zsilipekkel találkoztam. Ebéd után, miután megérkeztünk Nürnbergbe megnéztünk egy hatalmas hangszergyüjteményt a múzeumben. Érdekes volt, annál is inkább mert alig 2 hete láttunk egy hasonlót Berlinben. Itt főleg a billentyűs hangszereken volt a hangsúly és a velünk utazó zongorista be is mutatta az összeset. Ezen az estén aztán már csak Emil szórakoztatott minket.
5. nap
Az éjszaka folyamán megérkeztünk Bambergbe. Délelőtt városnézés, amit a szokásos oknál fogva megint elblicceltem. Láttam már és hideg volt. B. szorgosan járta az utat, pedig vele is voltam már ezeken a helyeken. Nem emlékezett rájuk, ment újra. Ő egy cseppet sem fázós. Én viszont élveztem a nyugalmat, a könyvemet és a tájat. Mikor van nekem itthon időm órákat olvasni napközben? Soha. Bamberget nagyjából elkerülték a bombázások, ritka szerencse ez. Megmaradt a dóm, a városháza és még sok más templom is. Tele van tornyokkal a város, no meg szép öreg házakkal. Nem véletlenül az UNESCO világ örökség listáján is szerepel.
Este az eredeti zenekarunk néhány új és lecserélt taggal játszik nekünk, Mozartot és Rachmaninovot. Utána beszélgetés velük. Sokat megtudunk róluk, ki hol mit csinál és él. A szinésznő is elmondja eddigi pályafutását. Kellemes érdekes este volt.
10. nap
Délelőtt Würzburg. Buszos városnézés, tulajdon képen nincs sok érdekesség. Egy ipar város, vasúti csomópont. Viszont mi Orgona koncertet kapunk fuvola kisérettel, a valamikori udvari templomban. Bachon kívül egyik szerzőt se ismertem, de szép volt. Ebédre vissza a hajóra és ezzel kész is volt a nap. Délután lehetett kávézni, este Emilt hallgatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése