A svájci hatóságok több évnyi gondos megfigyelés után zároltak egy hatalmas összeget, ami száznál több bankszámlán tartózkodik. A tulajdonos a cseh Szénkonszern. Évek alatt rengeteg különböző strohman cég által a konszern kivásárolta önmagát az államtól. Természetesen eredetileg az állami bányák magasabb beosztású alkalmazottai voltak a vásárlók. A cégek a világ különböző helyein lettek bejegyezve és a részvények rengeteg kézen mentek át, mielőtt az áruk egy része a svájci bankokba került. Mindezidáig csak a svájciak vizsgálódtak, pénzmosás gyanúja miatt.
Állítólag a csehek is tudtak a dologról, de az ügy olyan magas pártstrukturákat érintett volna, hogy inkább hagyták. Most viszont itt a veszély, hogy a lefoglalt pénz elvész, így most ők is rákapcsoltak a zegzugok felderítésére. Biztos fogunk még hallani a dologról.
Ezekhez képest a Josip Tot és Kaja Ibrahim féle ügyek csak kis semmiségek voltak.
Ma elmentünk steaket enni. Ez időnként jár nekem. A megszokott vendéglőnk a korai időpont ellenére feltűnően tele volt. Egy nagy társaság mellett kaptunk helyet. Irtózatos hangosak voltak, a nők boldogan itták a söröket üvegből! volt pohár is persze, de biztos üvegből jobban esik. Míg vártunk a húsra nézegettem. majd lassanként kiderült, hogy a 8 felnőtt egy 4 éves forma kislány születésnapját ünnepelte. Szegény gyerek. Senki nem törődött vele, a felnőttek csak egymással dumáltak a gyerek meg nyilván unatkozott. Miután ő volt az egyetlen gyerek az étteremben, nyugton maradt a helyén, mert hova is menjen? Miután már mindenki jóllakott, kapott egy picike tortát csillag szóróval persze és mindenki lefényképezte a telefonjával. Amint ez lebonyolódott már el is mentek, csak a nagypapáék maradtak még kifizetni a számlát.
Ha bele gondolok az én időmben jobbak voltak a gyerek születésnapok. Jöttek a többi gyerekek, játszottunk és kakaót ittunk kuglóffal. Vittek ugyan időnként vendéglőbe is, nyilván szoktatási szándékkal, de akkor csak velem beszélgettek a szülők, nem volt nagy társaság. Nosztalgiázom.
Állítólag a csehek is tudtak a dologról, de az ügy olyan magas pártstrukturákat érintett volna, hogy inkább hagyták. Most viszont itt a veszély, hogy a lefoglalt pénz elvész, így most ők is rákapcsoltak a zegzugok felderítésére. Biztos fogunk még hallani a dologról.
Ezekhez képest a Josip Tot és Kaja Ibrahim féle ügyek csak kis semmiségek voltak.
Ma elmentünk steaket enni. Ez időnként jár nekem. A megszokott vendéglőnk a korai időpont ellenére feltűnően tele volt. Egy nagy társaság mellett kaptunk helyet. Irtózatos hangosak voltak, a nők boldogan itták a söröket üvegből! volt pohár is persze, de biztos üvegből jobban esik. Míg vártunk a húsra nézegettem. majd lassanként kiderült, hogy a 8 felnőtt egy 4 éves forma kislány születésnapját ünnepelte. Szegény gyerek. Senki nem törődött vele, a felnőttek csak egymással dumáltak a gyerek meg nyilván unatkozott. Miután ő volt az egyetlen gyerek az étteremben, nyugton maradt a helyén, mert hova is menjen? Miután már mindenki jóllakott, kapott egy picike tortát csillag szóróval persze és mindenki lefényképezte a telefonjával. Amint ez lebonyolódott már el is mentek, csak a nagypapáék maradtak még kifizetni a számlát.
Ha bele gondolok az én időmben jobbak voltak a gyerek születésnapok. Jöttek a többi gyerekek, játszottunk és kakaót ittunk kuglóffal. Vittek ugyan időnként vendéglőbe is, nyilván szoktatási szándékkal, de akkor csak velem beszélgettek a szülők, nem volt nagy társaság. Nosztalgiázom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése