Írtam a BKV ügyfélszolgálatának. Kaptam is választ, miszerint az utasok jobban szeretik ha kintről is jön be levegő és ezen ők nem óhajtanak változtatni. Hülye népnek ócska buszokat kívánok és kész.

Amúgy vészesen közeledik az elutazásunk napja. Rágondolni se szeretek, lesz itt stressz az eljövendő napokban. Elő kell már kotornom a listámat, hogy mi mindent hagytam ott és a fényképet is megnézni amit a szekrényről csináltam. Ha jól emlékszem nem sok mindent kell magammal vinni. Nagyban megkönnyíti a helyzetet, hogy a már tavaly tervezett de elmaradt New York az idén se jön be. Tavaly betelt a csoport mire észbe kaptam, illetve egy másikat meg lemondtak, az idén egyszerűen senki nem csinál utat a karácsony előtti New Yorkba. Így téli ruhára nem lesz szükség.

Ma sikerült rávenni B.-t, hogy ugyan vakolja már be a falat, amit megevett az idő vasfoga, illetve a beázások, ha már megvettük a 10 kiló cementet. Elég dühítő, hogy a lakótársak egész nyáron nem voltak képesek megegyezni a tatarozást illetően. Lesz majd ügyvéd, per, meg minden, de ettől nálam megint beázhat a fal. Szegény B.-nak rá kellett jönnie, hogy ő már nem 30 éves és most egy kicsit fáj mindene. Remélem holnapra kiheveri. A lelkiismeretem persze rossz, de honnan vettem volna embert erre a toldjuk foldjuk munkára. A felettem lakó 82 éves is maga csinálta az egykorú barátjával.

Hogy teljes legyen az öröm a karácsonyra odaajándékozott laptopnak elkezdett halódni a képernyője. Marim elszólta magát, hogy volt vele valahol megnézetni. Mikor elkezdtem faggatni, hogy mégis mi a baj, kibökte, hogy valami fehér csík van a képernyő szélén, de nem baj, ő így is szereti. Feltehetően szakadékba zuhanna ha elromlana végleg a laptop és tudom, hogy nem tudna venni másikat. Így a szombati cement vásárlás mellékterméke egy laptop volt. Majd itt hagyom a lakásban és szükség esetén szólok, hogy hol keresse és vigye. Ha meg kihúzza a régi, az idén is laptopot hoz a Jézuska. Jól jött nekem ez az őrült frank árfolyam, telik ajándék laptopra.:-(