2011. szeptember 24., szombat

Egyelőre süket maradok. Elutazásunk előtt már vagy 3-4 hétig azon tipródtam, hogy vajon a fülem lett rosszabb vagy a hallókészülék. Nem mentem orvoshoz, mert reménykedtem a készülék hibájában. Gyerekkorom és ifjuságom fő mumusa a fogorvos után a fülorvos volt, számtalan fűlfölszúrás és spontán kifakadás vezetett balfülem jelenlegi állapotához.


Itt aztán elmentünk a fölkészülékesemhez, aki egyrész megnézte a készüléket és semmi hibát nem tapasztalt, másrészt ismét csinált egy hallástesztet. Eredmény: A januárihoz képest drámai hallásvesztés. Szerinte ez nem szokásos és nem is normális, menjek orvoshoz. Ajánlott is egy fülorvos társaságot, ráadásul itt a szomszédunkban. Bejelentkeztünk, a termin 10.30 de jöjjünk 10-re a papirmunkák elintézése miatt. Nos a "papirmunka" egy szokásos kérdőiv volt, az adtaimon kivűl a betegségeimet, allergiáimat stb, kérdezték. Kitölteni angolul se tartott tovább 5 percnél, pedig igazán szépen irtam. A benszülötteknek ugye nagy nehézségeik vannak az irással, lehet, hogy nekik félóra se elég a kitöltéshez. Aztán vártunk. A 8 emeletes orvosközpontot a kinti 30+ fokban pontosan 20 fokra hűtötték. Aki még nem beteg, majd itt lesz jelszóval. Ez a hűtésmánia ellentmond minden józan észérvnek és épületgépészeti tannak, de ugye itt az áram olcsó, hagy menjen! Nagyon kivánnék nekik egy kis olajválságot vagy ilyesmit.


Miután 10.30 volt az időpont 11.05 -kor hivtak be. De nem ám az orvoshoz, hanem egy doktor valakihez, aki audiologus. Erre ugye semmi szükség nem volt, mert egyrészt már kellően ki volt mutatva a nemhallásom, másrészt neki sejtelme se volt arról, hogy azelőtt mennyit hallottam. Mindegy végigcsináltam, miközben forrongtam magamban. Utána már csak tényleg pár percet vártunk mig bekerültünk az orvoshoz. Elmondtam mi a helyzet, szorgosan gyakoroltam előtte magamban, az olyan szakszavakat pl. hogy mandula. Ezután belenézett a jobb fülembe és utána a balba, majd szerette volna a tokomat is megnézni, de montam, hogy "no way" torok az nincs. Jó azért tátsam ki a számat, ok. Az egész 5 perc se volt. A bal fülemben folyadék van, ez gyerekeknek szokott lenni. Ki fogják nyitni, beletesznek valamit ami nyitva tartja, majd az a valami egy idő mulva felszivódik és eltünik. Utána megint olyan lesz mint régen. Ok, mondtam erre és vártam, hogy előveszi a lidokain sprayt és a tűt, majd szúr. Ááááá... naiva vagyok. Majd a titkárnője telefonál, mikor tudnak időt adni műtétre. Ne féljek, altatásban csinálják. Kapkodtam a levegőt. majd szépen kifizettük a $175. és távoztunk.


Itthon rámentem az internetre és megnéztem mi ujság otthon fülészet ügyben. Találtam is egy fülészeti központot Budán no meg a fülészeti klinikát, de oda nem megyek. Plusz jó néhány magánban rendelő fül orr gégészt. Ezután mondtam B.-nak, hogy kiváncsiságból kérdezze meg a titkárnőt, hogy mennyibe is kerülne ez a kis fülszúrás, de mondja, hogy majd meggondoljuk. Részemről világos, hogy ide többet nem megyek. Közben eszembe jutott az itteni szemészet is, ami tényleg szuper profi társaság, de szevezni azok se tudnak. Ott is órákat vártunk a jéghidegben, hiába rendeltek oda pontos időpontra. A szervezés ennek a népnek nem az erőssége. Mindegy, hogy orvosi rendelő vagy repülőtér mindenütt rendetlenség van. Szerencsére ők igen el vannak telve magukkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése