Igen, mi meg egy helyben topogunk.:-(((
Nos azért nem egészen. Szerencsére már B. is halál ideges lett, ahogy az emberünk a fürdőszobákat lapogatta. Hétfőn kijelentette, hogy mars ki innen irány a konyha, konyhák. Pasinak ez nem nagyon tetszett, kedden nem jött, tegnap délben pedig elrohant, hogy beszabadultak a lakásba a méhek ezek után hat körül került elő, addig a méheit fogdosta. Közben B. felrakta a mosdót és a wc-t, így az egyik fürdőszoba használható. Szegény B. nem mondja, de látom nagyon szenved, mert egy ilyen munkát ő, régen egyedül is megcsinált volna ennyi idő alatt. De sajnos az idő eljárt felettünk, magamon is csodálkozom, hogy mennyivel kevesebbet vagyok képes megcsinálni mint régen.
Jelenleg az itteni konyhában már az új és igen otromba tűzhely áll, a miénket meg remélem odaát már beépítették. Sok mindent én sokkal egyszerűbben csinálnék, de sajnos B meg az ember is eléggé perfekcionisták. Jobban a sarkamra kellett volna állni fürdőszoba ügyben is. Akkor most nem lenne ilyen szép, viszont megmaradt volna egy csomó pénz és már kész lenne.
Ma viszont becsöngetett az egyik szomszéd, hogy a húga keres itt lakást. Nosza elkezdtem lelkesen mutogatni és magyaráztam, hogy mi milyen lesz. Akkor a tűzhely még a szoba közepén állt. A nő csak emeletre akar jönni, mire gyorsan előszedtem a listámat és elmondtam, hogy mennyivel többet kérnek az emeleti lakásokért, mint amit mi képzelünk. Azt persze elhallgattam, hogy van amit a fantázia áron, már több mint egy éve árulnak. Végül is azzal távoztak, hogy szóljunk mielőtt átadjuk az ügynöknek a dolgot. Nem is hiszem, hogy ilyen szerencsém lehetne.
Közben megkaptuk a második felszólító levelet, hogy szedjük fel a lerakott padlót, mert csak szőnyeget lehet. Nagy nehezen rábeszéltem B.-t, hogy hívja már fel az ügyintézőnőt, mert magától nem fog elintéződni a dolog. Végül is abban maradtak, hogy küldjük el a papírját annak az alátétnek amit vettünk és akkor majd rendben lesz. Gondolom nem az első eset ez itt, csak nincs mindenütt ilyen jóindulatú szomszéd.
Tegnap az interneten feladtam egy keresést a költöztetéshez, mert nem tudjuk maszek segítséggel megoldani, illetve akkor még egy hetet kellene várni. A segítségek csak vasárnap érnek rá. Tényleg nem kerül egy vagyonba, idejön 2 markos ember és 2 óra alatt áthordanak mindent. Bár írtam e-mail címet, mégis egész nap szólt a telefon. Én persze nem veszem fel, tele az üzenetrögzitő. Közben B. már a mobilján megállapodott egy céggel. Így kedden költözés és kész.
Nos azért nem egészen. Szerencsére már B. is halál ideges lett, ahogy az emberünk a fürdőszobákat lapogatta. Hétfőn kijelentette, hogy mars ki innen irány a konyha, konyhák. Pasinak ez nem nagyon tetszett, kedden nem jött, tegnap délben pedig elrohant, hogy beszabadultak a lakásba a méhek ezek után hat körül került elő, addig a méheit fogdosta. Közben B. felrakta a mosdót és a wc-t, így az egyik fürdőszoba használható. Szegény B. nem mondja, de látom nagyon szenved, mert egy ilyen munkát ő, régen egyedül is megcsinált volna ennyi idő alatt. De sajnos az idő eljárt felettünk, magamon is csodálkozom, hogy mennyivel kevesebbet vagyok képes megcsinálni mint régen.
Jelenleg az itteni konyhában már az új és igen otromba tűzhely áll, a miénket meg remélem odaát már beépítették. Sok mindent én sokkal egyszerűbben csinálnék, de sajnos B meg az ember is eléggé perfekcionisták. Jobban a sarkamra kellett volna állni fürdőszoba ügyben is. Akkor most nem lenne ilyen szép, viszont megmaradt volna egy csomó pénz és már kész lenne.
Ma viszont becsöngetett az egyik szomszéd, hogy a húga keres itt lakást. Nosza elkezdtem lelkesen mutogatni és magyaráztam, hogy mi milyen lesz. Akkor a tűzhely még a szoba közepén állt. A nő csak emeletre akar jönni, mire gyorsan előszedtem a listámat és elmondtam, hogy mennyivel többet kérnek az emeleti lakásokért, mint amit mi képzelünk. Azt persze elhallgattam, hogy van amit a fantázia áron, már több mint egy éve árulnak. Végül is azzal távoztak, hogy szóljunk mielőtt átadjuk az ügynöknek a dolgot. Nem is hiszem, hogy ilyen szerencsém lehetne.
Közben megkaptuk a második felszólító levelet, hogy szedjük fel a lerakott padlót, mert csak szőnyeget lehet. Nagy nehezen rábeszéltem B.-t, hogy hívja már fel az ügyintézőnőt, mert magától nem fog elintéződni a dolog. Végül is abban maradtak, hogy küldjük el a papírját annak az alátétnek amit vettünk és akkor majd rendben lesz. Gondolom nem az első eset ez itt, csak nincs mindenütt ilyen jóindulatú szomszéd.
Tegnap az interneten feladtam egy keresést a költöztetéshez, mert nem tudjuk maszek segítséggel megoldani, illetve akkor még egy hetet kellene várni. A segítségek csak vasárnap érnek rá. Tényleg nem kerül egy vagyonba, idejön 2 markos ember és 2 óra alatt áthordanak mindent. Bár írtam e-mail címet, mégis egész nap szólt a telefon. Én persze nem veszem fel, tele az üzenetrögzitő. Közben B. már a mobilján megállapodott egy céggel. Így kedden költözés és kész.
