Újabban vad dolgokat művelek. Megérkezésünk után pár napig egész altatókat vettem be. Nem szokatlan nálam, vagy 30 éve eszembe se jut altató nélkül lefeküdni este. Bár az orvos 1 egészet ír fel, én igyekszem mindig csak feleket bevenni. Nos átállás jet lag stb. bevettem egy egészet. Ennek az lett a következménye, hogy lefeküdtem és pillanatok alatt elaludtam. Mikor B. jött elköszönni én már javában aludtam, persze félig ülve teljes kivilágítás mellett.

Másnap mesélte, hogy mi volt, kiszedte a fejem alól a párnát, mire én szépen elhelyezkedtem és aludtam tovább.

Persze rögvest elhatároztam, hogy ez így nincs jól, tehát mostantól megint csak fél altató. Erre ma reggel kérdi, meddig olvastál tegnap?

Nem tudom, miért? Nos kiderült, hogy ő bejött elköszönni és én még olvastam. Aztán ő aludt egy sort, majd egyszer észre vette, hogy még mindig ég nálam a villany. Felkelt, átjött és ismét aludtam, de most könyvvel a kezemben és a szemüveg is rajtam. Kiszedte a kezemből a könyvet, leszedte a szemüveget, elrakta párnát és én erről semmit nem tudok. Kicsit rémisztő ez számomra. Ez a vég kezdete? Ne vegyek be semmi altatót? Akkor ébren leszek fél éjszaka, rémes gondolataim támadnak. Életem apró bolhái hatalmas elefántokként fognak körbe járni körülöttem. Ráadásul másnap kiállhatatlan leszek, amitől még a lelkiismeretem is rossz lesz. Szóval jó megoldás nincs. Ma azt hiszem nem fogok olvasni, hanem egyből az alvással próbálkozom. Ezzel viszont egy közel 70 éves kedves szokásomat kell feladnom.:-(

Tegnap egy menekülőben lévő bünöző megölt két rendőrt a harmadikat pedig megsebesitette. Hab a tortán, hogy hosszú bünlajstroma volt és lopott autóval menekült. Végül is haza ment, a rendőrök utána. Ott alakult ki a tüzharc, amiben ketten meghaltak. Állitólag Tampában ilyen 70 éve nem fordult elő, ami az itteni viszonyokat ismerve nekem kicsit gyanus. Végül a pasast holtan találták a ház padlásán, ahol öngyilkos lett. Ma irta az ujság, hogy miközben 10 rendőr kereste őt a házban, félig szétszedték a házat, amit mostmár majd teljesen lebontanak. A tulajdonos kártéritést kap. A házak itt már csak ilyen könnyen szétszedhetőek. Ez a hir a mai ujság teljes cimlapját elfoglalta. Ugyanennek az ujságnak a harmadik oldalán több mint féloldals cikkben ismertetik X.szenátor felszólalását, miszerint jobban fel kellene fegyverezni a népet, hogy megvédhessék magukat. Ilyenkor aztán az eszem megáll. Itt ahol bárki bármikor vehet fegyvert ugy mintha egy kiló krumplit venne, még jobban fegyverkezzenek. Mintha nem lenne mindennapos a lövöldözés minde fele.

Ma olvastam svájci ujságban összefoglalót a tegnapi Obama beszédből. Nekem érdekesség volt, hogy ma a leggyorsabb computer nem itt hanem Kinában van és a délkoreai háztartások sokkal könnyebben hozzájutnak az internethez mint az amerikaiak. Ez persze elég lehangoló lehet az amerikaiaknak, már ha odafigyelnek az ilyesmire. Még olyasmit is mondott az elnök, hogy Amerikának a jövőjéért meg kell dolgoznia. Elég idegen lehet ez az itteni füleknek. Eddig csak az volt leginkább hallható, hogy mi vagyunk a legnagyszerübbek. Számomra már régóta elég döbbenetes, hogy gyakorlatilag egy fecni papirt se lehet az üzletekben találni ami nem Kinából származik. Érthetetlen, hogy hogy engedhették ezt meg maguknak.

A mai napra az ujság heves viharokat, sőt tornadot jósolt, aminek kettőre kellett volna ideérnie. Egész nap kellemes meleg szél fujt, olyan igazi vihartjelző. Kicsit késett ugyan a vihar, de négy őra körül totál elsötétedett, különben itt most 6 után megy csak le a nap. Tényleg irtó erős szél támadt, annyira, hogy ajánlatosnak tartottuk az autot elállitani a hatalmas tölgyfa alól, ahol állni szokott. De nem csak mi. Mikor később kinéztem, egyetlen autó nem állt a fák alatt. B. ekkor bekapcsolta a tv-t és hatalmas érdeklődéssel nézte, hogy jön a vihar, merre megy, hol milyen erős. Én viszont ezen tevékenységét néztem érdeklődéssel, mert ezt a computeren is lehet látni, de otthon még soha nem jutott eszébe a vihar közlekedését figyelni.
Ezek után leszkadt az ég. Szabályos vizfüggöny volt előttünk. Közben villámlott és dörgött folyamatosan. Nagyon élveztem.
Tüzoltók nem unatkoztak. Esti hirekben láttuk, hogy az autók ugy 30 cm. magasságú vizben lubickoltak. A Tampából ide vezető gátat időlegesen lezárták, mert átcsapott a viz rajta. Az egész viharcirkusz 2 óra alatt átvonult itt felettünk. Holnap hűvős reggelre fogunk ébredni.
B.-nak ma tv néző napja van. Obama beszél jelenleg az állam helyzetéről. Szegényt sajnálom. Olyan sok jó dolgot akart csinálni és állandóan keresztbe tesznek neki. Nem is tudom mi lenne a jó megoldás. Itt az ellenzék tul erős, nálunk meg nincs is.:-(

Tegnap az index nem akart beengedni a Boszorka nickemmel. Végűl irtam a moderátor segits topicba, ahol közölték, hogy olvassam el a leveleimet. Indexes levelek egy olyan mailcimre mennek, amit max. egyszer egy héten nézek meg. Nos ott közölték, hogy kimoderáltak. Mára ugy tűnik ki is tiltottak örökre, bár erről külön nem értesitettek.
A történet a következő. A régiomoderátor topicba irt egy Budapest rehabilitációja topictárs egy kérést és kérte, hogy a többiek is csatlakozzanak ha egyetértünk. A válaszom csak annyi volt, hogy egyetértek, minden komment nélkül. Ez bökte a k. moderátor szemét. Mire ez kiderült, otthon már késő este lehetett, de én beirtam a topicba, hogy megoldottam a rejtélyt. Igaz hozzáfűztem, hogy külösebb paraonia nélkül is az az érzésem, hogy a Boszorka névre alergiásak egyesek, igy inkább a Hexét fogom használni.
A Boszorka egy nap rootot kapott, amiról azt se tudtam mi az, ugyanis a root = gyökér, hogy ebben az összefüggésben mit jelent B, sem tudta megmondani.
Bánat az egészben, hogy egyre inkább elmegy a kedvem az egésztől. Egy jó szórakozás volt 10 éven keresztűl, amit most egy pár önkényeskedő hülye elvesz tőlem. Szóval ez van.

Elöljáróba, míg el nem felejtem. Mai itteni újsághír: A törvényszék 17 emeletes épületébe forditva szerelték be az ablakokat, így a víz befele folyik az ablakon. Ez csak az egyik apróság volt, ami hibádzik az épületen, amit 7 éve adtak át és most egy 25 milliós $! felujitásra vár.

Ronda vagyok, de őszintén tudok örülni, hogy ilyesmik nem csak felénk fordulnak elő. Persze keresik, hogy ki adta a megbízást, ki volt az ellenőr stb.

Kevésbé örömteli volt a tegnap esti hírekben látni OV pofáját, valamint hallani milyen heves indulatokat váltott ki Brüsszelben. Ezen az se javított, hogy valaki valahol betett egy linket a netre, ahol élőben nézhettem és hallgathattam az ominózus beszédet. Mellédöngetős magyarkodást mindig is utáltam, Brüsszelben különösen nem áll jól ez senkinek.:-(((

Nos akkor az útról. Szörnyű kezdet után jól végződött. A kezdet a Ferihegyi biztonsági vizsgálatnál kezdődött. Míg az elején még a cipőmet se kellett levennem, egy kis fruska közölte, hogy a kofferemet meg kell nézni. Miért mit lát? kérdésemre közölte, hogy van benne cipő, szemüvegek és még sok minden. Ez így igaz is volt. Ámde utána darabonként kipakolta az egész táskát. Egy bugyi egy melltartó egy t-shirt stb. Kivette a könyvemet és a noteszomat is és szépen belelapozott. Végül elkobozta a kötésemből a tűket. Csodálom, hogy nem ütött meg ott a helyszínen a guta. Ezt természetesen nem hagyom ennyiben. Már itt van kinyomtatva az amerikai biztonsági felsorolás. Kötőtűt be lehet vinni a gépre. Valamint órát és ékszert sem kell leszedni senkinek, Pesten igen. Levelem megírtam, kedveseket kérdeztem. Kíváncsi vagyok lesz-e válasz. Még gondolkozom, hova kellene plusz írnom. Valahol mégiscsak határt kellene szabni a magyar személyzet hülyeségének.

Zürichben megvettem a hiányzó kötőtűt. Zürichben és Atlantában is átmentem az ellenőrzésen. Csomagot nem kellett kinyitni és órát ékszert sem kellett levenni. Szóval ennyit a kezdetekről. Ezután már csak jobb lehetett. Barátnőnél én varrtam, hihetetlen bőségű pongyolákat rövidítettem. B. villanyt szerelt szakmányban. Megünnepeltük barátnőm 87. születésnapját. Berohantunk a városba, többek közt kötőtűt venni. Az eső szakadt természetesen, de Zürich már csak ilyen. Aztán a harmadik napon hajnalban távoztunk. A taxisoffőr kurd volt, aki 30 éve él már ott és alig várja, hogy jövőre nyugdíjba mehessen és hazaköltözhessen. Olyan gyengén beszélte a nyelvet, hogy azt hittem mostanában jött csak.

A repülés Zürichből nyugodalmas és kényelmes volt. Jelenleg még kicsit jet lag alatt vagyunk. Úgy tűnik az ember minél öregebb annál nehezebben áll át a szervezete. Megérkezésünkkor még meleg volt. Tegnap zuhogott az eső és mára jól lehűlt. Sütött a nap, de nem volt több 10 foknál. Ez már nem annyira izgat, mióta van velem elegendő meleg ruha. A nap itt csak 6 után megy aludni és előbb utóbb jó lesz az idő megint. Azért figyelek erősen és levonom a tanulságot. Lehet, hogy jövőre később jövünk vissza. Majd meglátjuk, vagy nem.

Helyzetjelentés

Külföldön elültek a viharok kis hazánk körül. Napok óta nem olvastam semmit. Persze ambivalens vagyok. Egyrészt jó, hogy nincs tele a nyugati sajtó OV hülyeségeivel, másrészt talán nem árt ha látja, hogy nincs korlátlan lehetőség a kezében. Végül is sajnos meg kell várni, mig a környezete is beleun az önkényeskedésbe és akkor talán lesz valami fordulat.

Ma elővettem a telefonjegyzékemet, hogy még véletlenül se felejtsek el senkitől elköszönni. Eközben rájöttem, hogy ujra kellene irni az egészet és alig maradna valami belőle. Pillanatnyilag három olyan barátom van, akik egyáltalán nem biztos, hogy még élnek mikor visszajövök. Ha mégis, akkor még betegebben mint most. Életminőségük már jelenleg is a nullához közelit. Nem lázadozom, miután már mindegyik közelebb van a kilencvenhez mint a nyolcvanhoz. De miért nem tud a sors kegyes lenni és hagyja őket szépen elaludni?

Az utazástól se vagyok lelkes. Már megint elromlott odaát az idő. Maradnék egyelőre itthon, de kötnek a repülőjegyek és B. aki örömmel megy, tele van tervekkel. Nos majd meglátjuk, ha ott leszek beszámolok.

Kiirom a dühömet, nem kell elolvasni.

Körülbelül 10 éve élek az index forumain. Sokat segített, nem egy keserves napomat szépítette meg a társaság és a beszélgetés lehetősége. Soha senkivel nem volt bajom, kitiltva meg pláne nem voltam.
Történt aztán tavaly nyáron, hogy egy reklámozó bökte a szemem és szóltam a moderátornak, akinek feltehetően rossz napja volt, mert felháborodott, hogy hozzá fordultam. Mint több e-mail váltás után kiderült, nem a társalgási, hanem a régiómoderátornak kellett vokna szólni. Azóta ki vagyok tiltva a társalgási moderátor topicból. Irta ugyan, hogy ha kellő megbánást tanusítok és hajlandó vagyok ezügyben a régiómoderaturára irni, akkor visszaenged. Miután megtudtam, hogy unokám lehetne, ugy gondoltam, büntetgesse a saját nagyanyját ne engem, megvagyok jól e-nélkül a topic nélkül.
Idő közben egész jól beolvadtam a Folytatásos netregény topicba, ahol mindig is voltak enyhe politikai kiszólások, de senki nem anyázott és szépen elintéződtek a villongások is ha voltak. A többiek nagyjából mind ismerik IRL is egymást, engem meg elfogadtak olyanak amilyen vagyok.
Aztán tegnap mintha betörtek volna az uj idők szelei a moderaturára, kiirtotta percek alatt az egész topicot. Aki abban az időben ott volt az repült, de nem csak a topicból, hanem az egész törzsasztalról.
Nem kicsit vagyok dühös. Én aki mindig, mióta 1965-ben elhagytam az országot, melldöngetve hirdettem, hogy én egy szabad ország szabad polgára vagyok, mert igenis annak éreztem magam, illetve érzem ma is. Bár ez az ország sajnos nem Magyarország most. Nos akkor engem ilyen kis senkik ne akarjanak leckéztetni. Bár ne lenne itt a mindennapok része ez a hülye politika. Bár ne olvasnám naponta a lesujtó véleményeket a világlapokban országunk igen dicstelen kormányáról. Én örülnék a legjobban. Egy normális országban nem téma a politika a mindennapi életben. Viszont ha az a véleményem, hogy X. politikus egy hülye, ezt nyugodtan leirhatom bárhol, semmi bántódásom nem lesz.
Ezek a zsebnapoleonok, már annyira be vannak gazolva és annyira féltik a hatalmat, hogy ott is ellenséget látnak, hol nincs is. Hogy kiváló vezérünk orvosilag elmebajos, azt nagyjából mindenki tudja. Eddig viszont nem hittem, hogy az egész rendszer paraoniás. Ugyanis abban a topicban tegnap, semmilyen sulyos politikai kijelentés nem hangzott el. Szó volt OV nem tul daliás termetéről, valamint én kifejtettem miért nem bíznék a hazai állami nyugdijban, más államéba se nagyon. Leirtam, családom rövid nyugdijtörténetét, szemléltetésül. Hát ennyi volt a story.
Viszont ha nyugdij, akkor még megírom ezt is. Tegnap levelet kaptam a svéd állami nyugdijintézettől. Miután az egy igen szocialista ország, főként az állami nyugdijintézet foglalkozik a nyugdijakkal. Nos leirták, hogy a nyugdijjárulék összegét leszállítják, mert a kasszának nagy adóságai vannak. Majd ha ezeket valahogy kiegyenlitik, akkor megint emelik a járulékot. Viszont egyuttal leszállitják az adót is, igy a minimálnyugdijaknál nemigen lesz érezhető változás. Az adó edig 25% volt, ez volt a legalacsonyabb adó edddig. Most nem irták mennyi lesz, de ha kevesebb akkor jó. Már várom a svájci államit is. A nyugdijkassza ott sincs tulcsordulóban, nem fogok csodálkozni ha kicsit lecsipkednek a nyugdijasoktól. Szerencsére nem az államiból élek.