Újabban vad dolgokat művelek. Megérkezésünk után pár napig egész altatókat vettem be. Nem szokatlan nálam, vagy 30 éve eszembe se jut altató nélkül lefeküdni este. Bár az orvos 1 egészet ír fel, én igyekszem mindig csak feleket bevenni. Nos átállás jet lag stb. bevettem egy egészet. Ennek az lett a következménye, hogy lefeküdtem és pillanatok alatt elaludtam. Mikor B. jött elköszönni én már javában aludtam, persze félig ülve teljes kivilágítás mellett.
Másnap mesélte, hogy mi volt, kiszedte a fejem alól a párnát, mire én szépen elhelyezkedtem és aludtam tovább.
Persze rögvest elhatároztam, hogy ez így nincs jól, tehát mostantól megint csak fél altató. Erre ma reggel kérdi, meddig olvastál tegnap?
Nem tudom, miért? Nos kiderült, hogy ő bejött elköszönni és én még olvastam. Aztán ő aludt egy sort, majd egyszer észre vette, hogy még mindig ég nálam a villany. Felkelt, átjött és ismét aludtam, de most könyvvel a kezemben és a szemüveg is rajtam. Kiszedte a kezemből a könyvet, leszedte a szemüveget, elrakta párnát és én erről semmit nem tudok. Kicsit rémisztő ez számomra. Ez a vég kezdete? Ne vegyek be semmi altatót? Akkor ébren leszek fél éjszaka, rémes gondolataim támadnak. Életem apró bolhái hatalmas elefántokként fognak körbe járni körülöttem. Ráadásul másnap kiállhatatlan leszek, amitől még a lelkiismeretem is rossz lesz. Szóval jó megoldás nincs. Ma azt hiszem nem fogok olvasni, hanem egyből az alvással próbálkozom. Ezzel viszont egy közel 70 éves kedves szokásomat kell feladnom.:-(
Nem ez csak a kezdet vége. Ne sajnáld. Nem volt az jó szokás, csak megszoktad. :-))
VálaszTörlésBoszikám, nyugodtan vedd be a felet. Én rendszeresen ébredek arra kivilágitás mellett, hogy nyom a szemüveg. Don't worry... :-)
VálaszTörlés