Telnek mulnak a napok

 A gondozó cserét szerencsésen túléltük. Múlt hétfőn két jelöltünk volt. A ránézésre kellemesebb, mire ide ért már tudta, hogy neki ez túl messze van, Ezután a maradék egyből könnyű volt választani. Persze volt még két jelentkező is, de azokat meg se néztem. Tökéletes gondozó úgysincs, de ez legalább szerény, szorgalmas és csöndes. Sajnos rosszul hall, nem hallja ha csenget valaki, de ez egyelőre az összes kifogásunk. 

Tegnap telefonált a messze lakó és érdeklődött, hogy meg vagyunk-e elégedve. Gondolom rájött, hogy talán még sincs annyira messze a hely. Közben még ketten jelentkeztek, az egyik egy férfi volt. Valahogy úgy tűnik, hogy erre a munkára mindig akad érdeklődő. Most már nagyüzem van odaát, mert minden reggel jön egy férfi, aki gyógytornász és masszőr egy személyben. Ezen kívűl az egyik gyógytornász leányka háromszor jön egy héten és másik, a legrégebbi pedig egyszer. Ennél többet már nem tudunk tenni az ügy érdekében.

Mikor nem kell semmit szervezni, élvezem az életemet. Pénteken elmentem a barátnőmmel a Fesztivál Zenekar adománygyűjtő báljára. Tavaly Bandival voltam. Persze ez nem igazi bál, mert van vacsora és műsor is, no meg aukció. Engem ez érdekelt most, miután sikerült akvirálni két tárgyat az aukcióra. Meg voltam elégedve a leütés összegével. Táncra csak éjfélkor került volna sor, de akkor mi indultunk már haza. 

Közben feladtam a hízási reményeimet és elkezdtem beszűkíttetni a ruhatáramat. Már van 3 hordható szoknyám és ma megyek a nadrágokért, valamint viszem a maradékot. Jó érzés végre megint normál holmikban járni. 

Holnap főzés szabadságon leszek, ezért átküldtem ma, a holnapi ebédet is, ami a maradék borjubecsinált leves és rizskoch. Levet könnyű megmelegíteni, a rizs meg hidegen is jó. Mára csirkecombot sütöttem párolt zöldségekkel. Erre kiderült, hogy ma megette a drágám a holnapit. Ebben csak az a baj, hogy a mai, holnap melegítve már nem lesz jó.:-(