Mikor foci van a német tv úgy gondolja, hogy nem érdemes semmilyen értelmes műsort sugározni. Így aztán, tegnap este egy 60-as évek legjobb slágerei c. műsoron landoltam. Sok régi, azóta meghalt vagy csűnyára öregedett slágerénekes, tényleg jó számokkal. Elandalodtam a tv előtt és elképzeltem, hogy ha megadatik a férjemmel való megöregedés, biztos végig táncoltuk volna a műsort.
Ma egy barátnőm hívott meg minket ebédelni egy régi kedves, többször bezárt, majd feléledt étterem árnyas teraszára. Az ebéd is finom volt, de még jobban tetszett, hogy egy idős, nyilván valamikori bárzongorista, játszott halkan és kellemesen. Mondanom se kell, hogy ismét ifjúságom nagy sikerű számait. Ezúttal amerikai számokat is. Tegnap szin német volt a műsor. A zongorista már játszott, mikor odaértünk és aztán se tartott egy perc szünetet sem. Ömlött belőle a jó zene, kotta, minden nélkül. Mikor jöttünk kifele, megköszöntem neki, hogy eljátszotta ifjúságom számait, annak ellenére, hogy biztos 10 évvel fiatalabb nálam. Persze mondta, hogy azt nem hiszi. Mire én: 86, erre Ő: 81. Remélem lesz még hozzá szerencsém máskor is.
Nem írom ki a zongorista nevét, de véletlenül nem G.István volt?
VálaszTörlésSajnos nem kérdeztem meg a nevét.
TörlésSemmi baj, csak gondoltam, hogy van róla infó az étteremben. Esetleg ki van írva, hogy ki zongorázik. Volt egy olyan érzésem, hogy tudom kiről beszélsz. :-)
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés