tegnap, keddel kezdődött. Kedden a takarítás miatt, midig hatkor kel kelni. Rendszerint felébredek már kettő után óránként. Most is végül ötkor bekapcsoltam a rádiót, mert rájöttem, kedden 5 és 6 közt operarészleteket játszanak. Elég lehangoló számok voltak. Hatkor aztán felkeltem és rövidesen kiderült, hogy igencsak alapos hasmenésem van. Hattól tízig ingáztam a szoba és wc közt. Reggeli simán átszaladt rajtam. Miután a tv-ben mesélte valaki az apja esetét, aki síelni volt, aztán hazament és hasmenése volt. Nem köhögött, nem volt légszomja, csak egy kis láza és végül meghalt covidtól. Nos nekem reggel 35.8 volt a hőmérsékletem. Délben megittam a pezsgőt, utána ettem is húslevest és főtt húst. Ezek ismét átfutottak rajtam rövid időn belül. Szedtem szén tablettákat, háziorvos szerint nem jó semmire. Nem árultam el neki, hogy az ő volt főnöke ajánlotta egyszer egy hasonló eset miatt. Jó volt, amíg az embernek még éltek az orvos barátai. Nos délután hirtelen fázni kezdtem, pedig fűtök is. Miközben vastagabb holmit szedtem magamra, gondoltam megmérem a lázam is. 37,8 volt. Miután ugyis hívtam a háziorvost, mert a jövő hétre időpontot kellett rendelni, elmondtam, hogy per pillanat mi van velem. Sok ötlete neki se volt, igyak sok vizet és hívjam ma reggel. Ha még mindig láz, akkor megnéz. Ezután örömmel jelentem, hogy reggelre már semmi bajom nem volt se láz se futkosás.Teljesen normálisan ettem és semmi baj.
De az őrület ha elkezdődik... Már 6 hete várom az új szófámat, ami végre elkészült. Pontos fénykép, tervrajz minden volt. Valaki ajánlott egy fuvarost, aki elment érte az üzletbe, elhozta és elvitte raktárba a régit. Mindez kb. délre lett szervezve és meg is érkeztek ide félegykor. Az újat felhozták, a régit levitték, eltelt kis idő, de egy óra után már fent volt az új. Kezdjük kipakolni és kiderül, hogy szerintünk ezt így nem lehet összerakni itt. A szófa L alakú mindig az L hosszabbik szára volt a fal előtt, a rövidebbik belógott a szobába, szembe a tv-vel. Ahogy elnéztük az újat a két fuvarossal együtt, az új ennek pont a fordítottja volt. Telefon az üzletbe, baj van, nem stimmel az áru. Kis vita, visszahívás és ígéret, hogy kijön a főnök megnézni. Jött is fél háromkor. Kiderítette,hogy mégis jó minden, csak most az L hosszú szára lóg be a szobába és a rövid van a fal előtt. Ezek után össze is raktuk közerővel a dolgot, majd háromkor elment. Én melegítettem a levest és ettünk. Ezután boldogan lerogytunk az új szófára és megszólalt a mobilom. Véletlenül közelben volt, mert ezek a mai emberek nem tudnak vonalas számot hívni.
A Budai Egészségközpont érdeklődött, hogy mi van velem, miután 15.50-re volt időpontom. Persze rögvest bevillant, hogy még reggel gondoltam, milyen jó, délben lebonyolódik a szállítás, aztán ebéd és kényelmesen oda is érek. Szóval rohantam. B. még fel volt öltözve, előre küldtem, miután neki is volt időpontja, utánam. Én meg kapkodtam, rohantam és negyed ötre beestem a rendelőbe. Ma volt a szokásos évi egyszeri látótér vizsgálat. Ez az, amire 15 évvel ezelőtt az SZTK-ban azt mondták, hogy 70 éveseknél már nem szoktuk csinálni, mert ugyse tudnak koncentrálni. Ezen a huszon éve ismert orvosnőmmel, aki egyidős velem, akkorában jót kacarásztunk. Mostanában nem kacarászunk, mert az egyik szemem egyre pocsékabb. Most már macula degeneráció is van. Látóterem mindkét szememen erősen behatárolt. Bezzeg B. Mióta a doktornő rákényszerítette a műtétre, úgy lát mint egy sas és semmi extra nyavalya nincs a szemén. Most csak remélem, hogy egy ideig nyugalom és béke lesz körülöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése