Nem mondom, hogy napi rendszerességgel szeretném végig buszozni a várost, de miután mennem kellett a gége csőért, rájöttem, hogy egész jól lehet szórakozni útközben. Oda fele majdnem kizárólag csak a házakat néztem. Buszból sokkal kényelmesebb mint gyalog. Kellemes ablak melletti ülőhelyem volt, nem lökdöstek és üvöltöző gyerek se volt a közelben. Miközben a város sokkal jobban néz ki mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, szomorú hogy a régi nagy forgalmú üzletekkel tele Rákóczi út milyen borzalmas állapotban van. Sok üzlet üres, kiadó, eladó stb. vagy borzalmas portálok vannak. Mondhatni egyetlen normális üzlet nincs az úton, bár egy régi könyvüzlet még tartja magát, ki tudja meddig. Az úton az egyetlen fény pont a valamikori Palace szálló felújítva. Igazán gyönyörűen megcsinálták. Okosan hozzá építettek egy modern szárnyat, így feltehetően lehet normális haszonnal működtetni a szállodát. Soha nem felejtem el, hogy ott tanultam meg mit jelent a poloska németül. Panaszkodtak a németek, gyorsan megnéztem a szótárban és elképedtem. Igen poloskásak voltak a szobák. Ezzel szemben akkoriban ott volt a legjobb konyha, öröm volt odamenni egy csoporttal. Poloskákat aztán irtották, későbbiekben már nem volt panasz.
Megállókban és a lámpáknál aztán alaposabban is meg lehet nézni a házakat és lehet elborzadni, hogy mennyi féle fajta és színű ablakra cserélik a kedves tulajdonosok a régi ablakokat. Ez is egy olyan pont amit soha nem fogok megbocsájtani a rossz emlékű Antal kormánynak, hogy így elkótyavetyélte az államosított házakat. Bagóért vették meg az emberek a lakásokat és annyi is lett a becsülete utána. Mindenki azt csinál amit akar a lakásával. Nem vigasz számomra, hogy Marbellában kb. ugyanezen bosszankodom.
Elhagyva a Keleti pályaudvart, illetve a Dózsa György utat megint megcsodáltam, hogy a nem túl előkelő Thököly úton milyen pompás házakat építettek egykoron. Bérházakat és villákat is. Gondolom ez az 1900-as évek elején előkelőbb negyed lehetett. Új felfedezés számomra, hogy van olyan, hogy Zugló vasutállomás. Igaz vissza fele is extra figyeltem és semmilyen állomás szerű épületet nem láttam, de bemondják a buszon, ez a megálló neve. Ezt majd még egyszer kinyomozom.
Vissza fele aztán már az útitársakat is figyeltem. Az egyik vonalon, előttem és kicsit alattam ült egy fiatal pár, akik valami nagyon izgalmas játékot játszottak az okos telefonnal. Valami autó vezetős dolog volt és ha ingyen adnák, szívesen kipróbálnám. Aztán mellettem ült egy fiatal lány. Ő facet vagy leveleket, szóval valamit olvasott az okos telefonnal és időnként előkapta a normál telefonját és beszélt vele, majd visszatért az okoshoz. Ezt csinálta a Keletitől a BAH.csomópontig. Voltak aztán még érdekes figurák a buszon, jól el lehet nézelődni. Nálam persze csak a kis kikapcsolt telefonom volt, szükség esetére.
Tegnap derült ki, hogy B. szorgos fordításom ellenére is be akar szerezni egy magyar használati utasítást a tv vevő dobozokhoz. A cég csak néhány háztömbbel van az én volt uticélom előtt. Így holnap ő fog kirándulni oda. Már felhívtam a figyelmét a látnivalókra. Szerintem még életében nem járt arra.
Megállókban és a lámpáknál aztán alaposabban is meg lehet nézni a házakat és lehet elborzadni, hogy mennyi féle fajta és színű ablakra cserélik a kedves tulajdonosok a régi ablakokat. Ez is egy olyan pont amit soha nem fogok megbocsájtani a rossz emlékű Antal kormánynak, hogy így elkótyavetyélte az államosított házakat. Bagóért vették meg az emberek a lakásokat és annyi is lett a becsülete utána. Mindenki azt csinál amit akar a lakásával. Nem vigasz számomra, hogy Marbellában kb. ugyanezen bosszankodom.
Elhagyva a Keleti pályaudvart, illetve a Dózsa György utat megint megcsodáltam, hogy a nem túl előkelő Thököly úton milyen pompás házakat építettek egykoron. Bérházakat és villákat is. Gondolom ez az 1900-as évek elején előkelőbb negyed lehetett. Új felfedezés számomra, hogy van olyan, hogy Zugló vasutállomás. Igaz vissza fele is extra figyeltem és semmilyen állomás szerű épületet nem láttam, de bemondják a buszon, ez a megálló neve. Ezt majd még egyszer kinyomozom.
Vissza fele aztán már az útitársakat is figyeltem. Az egyik vonalon, előttem és kicsit alattam ült egy fiatal pár, akik valami nagyon izgalmas játékot játszottak az okos telefonnal. Valami autó vezetős dolog volt és ha ingyen adnák, szívesen kipróbálnám. Aztán mellettem ült egy fiatal lány. Ő facet vagy leveleket, szóval valamit olvasott az okos telefonnal és időnként előkapta a normál telefonját és beszélt vele, majd visszatért az okoshoz. Ezt csinálta a Keletitől a BAH.csomópontig. Voltak aztán még érdekes figurák a buszon, jól el lehet nézelődni. Nálam persze csak a kis kikapcsolt telefonom volt, szükség esetére.
Tegnap derült ki, hogy B. szorgos fordításom ellenére is be akar szerezni egy magyar használati utasítást a tv vevő dobozokhoz. A cég csak néhány háztömbbel van az én volt uticélom előtt. Így holnap ő fog kirándulni oda. Már felhívtam a figyelmét a látnivalókra. Szerintem még életében nem járt arra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése