Rossz kiinduló pontom van. Második és az utolsó munkahelyem kórházban volt Svájcban, privátkórházban. Így aztán volt kis rálátásom a lehetőségekre. Páciens is voltam, természetesen nem ott ahol dolgoztam. Szóval a helyi privátkórház kicsit magyaros. Igaz igyekeznek. Szerintem 7 évvel ezelőtt, mikor Emberemet vittem oda, akkor jobbak voltak. Másrészt én nem szorultam most ápolásra, csak tartózkodtam ott.
Nyilván anyagi okokból az élelmezést kiszervezték. Valami külsős cég csinálja. Jön az u.n. diétásnővér és elsorolja mik a lehetőségek. Elég gyenge lehetőségek voltak. Az ebéd még csak hagyján, bár állítólag a tökfőzelékben főleg rántás volt tök helyett is, mindez virslivel. Az én húslevesem jó volt és a vékonyka csirkemell krumplipürével is megfelelt. Na de a vacsora. Először is ötkor adják. Hideg tál címén 3 szelet szalámi, 1 szelet sonka és igen fura állagú sajt. Ez a vendégnek szólt. Én ugyanezt kaptam de csak sajt volt. Jó pont, hogy a zsemle szerűség friss volt, kevésbé dicséretes, hogy egy fél zsemlére volt elég a vaj. Mindegy, nem enni mentünk. Még a 6 órai zárás előtt B. lement és felvásárolta a sütemény készletet, linzereket.
Műtét előtt jött az ápolónő egy üveg vízzel és egy darab pohárral. Este mikor a fogam mostam, rájöttem, hogy a fürdőszobában egyetlen pohár sincs. Még jó, hogy mindig folyó vízben mosom a fogam és a tenyeremből öblítem. Nem tudom, ez mennyire elterjedt szokás. Normál körülmények közt fürdőben van pohár, ha más nem valami eldobható műanyag.
Az ágy, olyan normál szállodai. Másutt ez úgy működik, hogy a beteg befekszik egy ágyba. Azzal együtt tolják át a műtőbe, ahol az ágy megvárja az előtérben. Így saját ágyával együtt viszik vissza a szobába. Hazai kórházakban már az ajtó mérete se igen engedi meg ezt a megoldást. De ebben a kórházban elég szélesek az ajtók, csak feltehetően az ágyak túl drágák lennének. Gondoltam rá, hogy viszek magammal kispárnát, de aztán ááá... úgyis van ott is jelszóval nem vittem. Komoly hiba volt. Adva van egy darab óriási párna, valami darabos, gondolom szivacs töltelékkel. Nos ez elég borzalmas volt. Végül is a pongyolámat tekertem össze a fejem alá kispárna helyett.
De az orvosok és az ápolónök is igen figyelmesek és udvariasak. Kicsi rábeszélésre kiszedtékk este, a már úgysem használt kanült, ami kényelmetlen lett volna éjszakára. Sőt mikor kiderült, hogy itthon felejtettem az altatómat azt is kaptam kívánság szerint. Szóval ha nem lenne a külföldi előéletem, feltehetően igen elégedett és boldog lennék. Titokban aggódom, hogy tönkre fog menni és bezár a hely. 7 éve, mikor 2 hétig járkáltam oda rendszeresen és naponta, elég sok embert láttam. Most egy lélek nem volt sehol. Az egész folyosón egyedüli beteg voltam. Nagy bánat lenne számomra, ha bezárnák.
Nyilván anyagi okokból az élelmezést kiszervezték. Valami külsős cég csinálja. Jön az u.n. diétásnővér és elsorolja mik a lehetőségek. Elég gyenge lehetőségek voltak. Az ebéd még csak hagyján, bár állítólag a tökfőzelékben főleg rántás volt tök helyett is, mindez virslivel. Az én húslevesem jó volt és a vékonyka csirkemell krumplipürével is megfelelt. Na de a vacsora. Először is ötkor adják. Hideg tál címén 3 szelet szalámi, 1 szelet sonka és igen fura állagú sajt. Ez a vendégnek szólt. Én ugyanezt kaptam de csak sajt volt. Jó pont, hogy a zsemle szerűség friss volt, kevésbé dicséretes, hogy egy fél zsemlére volt elég a vaj. Mindegy, nem enni mentünk. Még a 6 órai zárás előtt B. lement és felvásárolta a sütemény készletet, linzereket.
Műtét előtt jött az ápolónő egy üveg vízzel és egy darab pohárral. Este mikor a fogam mostam, rájöttem, hogy a fürdőszobában egyetlen pohár sincs. Még jó, hogy mindig folyó vízben mosom a fogam és a tenyeremből öblítem. Nem tudom, ez mennyire elterjedt szokás. Normál körülmények közt fürdőben van pohár, ha más nem valami eldobható műanyag.
Az ágy, olyan normál szállodai. Másutt ez úgy működik, hogy a beteg befekszik egy ágyba. Azzal együtt tolják át a műtőbe, ahol az ágy megvárja az előtérben. Így saját ágyával együtt viszik vissza a szobába. Hazai kórházakban már az ajtó mérete se igen engedi meg ezt a megoldást. De ebben a kórházban elég szélesek az ajtók, csak feltehetően az ágyak túl drágák lennének. Gondoltam rá, hogy viszek magammal kispárnát, de aztán ááá... úgyis van ott is jelszóval nem vittem. Komoly hiba volt. Adva van egy darab óriási párna, valami darabos, gondolom szivacs töltelékkel. Nos ez elég borzalmas volt. Végül is a pongyolámat tekertem össze a fejem alá kispárna helyett.
De az orvosok és az ápolónök is igen figyelmesek és udvariasak. Kicsi rábeszélésre kiszedtékk este, a már úgysem használt kanült, ami kényelmetlen lett volna éjszakára. Sőt mikor kiderült, hogy itthon felejtettem az altatómat azt is kaptam kívánság szerint. Szóval ha nem lenne a külföldi előéletem, feltehetően igen elégedett és boldog lennék. Titokban aggódom, hogy tönkre fog menni és bezár a hely. 7 éve, mikor 2 hétig járkáltam oda rendszeresen és naponta, elég sok embert láttam. Most egy lélek nem volt sehol. Az egész folyosón egyedüli beteg voltam. Nagy bánat lenne számomra, ha bezárnák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése