Bécs

Már tavaly óta készülődtünk. Mondogattuk, ki kellene már menni egyszer Bécsbe. Nem volt semmi fontos, csak úgy. Régen annyit jártam. Felpattantam a vonatra reggel 9-kor és mentem. Este 7-kor már itthon is voltam. Azóta már nem megy vonat a Déliből sajnos. Mindegy, most autóval mentünk. Elvben tudtuk az utat, a Mariahilferstr. közelében egy parkoló házhoz, már sokszor mentünk oda. Azért betettük a GPS-t is. Sikerült is hajnali 8-kor elindulni, gyönyörű idő volt, már előre élveztük. Rekord idő alatt már a kertek alatt jártunk. GPS mondta a magáét és mi is figyeltük azt az egyetlen kis táblát, ami jelzi, hogy hol kell a Grabenhez kitérni. Persze nem láttuk, a GPS mondta, de akkor mi a legbelső sávban voltunk, mellettünk még 3 sávban rohantak az autók, esélyünk se volt már az átemenetelre. Azért az okos masina bevezetett minket a tetthelyre, csak kicsit hosszasan, dugókban és kacskaringósan. A parkoló legfelső emeletén sikerült is helyet találni és boldogan indultunk a belváros felé. Volt nekem extra célom egy kis üzlet, ahol sok kedvenc ruhámra ráleltem. Menet közben láttam, hogy már a Kärtner Str. se a régi. Nagynevű cégeknek híre hamva, helyette a svéd rongyüzlet terjeszkedik és más hasonló karakterűek. A kis eldugott üzletemet megtaláltam, csak az árukészletük cserélődött le komplettül. Mint az eladó mondta, azelőtt kizárólag Ausztriában előállított ruhákat árultak és ez túl drága lett. Tele volt ócska rongyokkal az üzlet.:-(((
Mondtam nem baj, megint spóroltam valamit. Ennyi nekem a környékből már elég is volt, indultunk vissza az autóhoz. Az utcán leszólított egy riporter a bécsi rádiótól. Mi a véleményem Böskéről, mert ugye 60 éves jubileum stb. Biztos nem azt várta az idősebb hölgytől amit kapott. Megmondtam, hogy ős demokrata vagyok és nem szeretem a királyságékat. Szivesen kifejtettem volna ezt bővebben is, de nem érdekelte. Aztán ahogy bandukoltunk, még tettem kísérleteket a pénz költésekre, de kizárólag a patikában és a DM-ben jártam sikerrel. Az utóbbiban molyirtó papírt vettem, ami nem büdös nem ragad és a ruhák közé lehet tenni. Érthetetlen módon ezt a hazai üzletekben nem árulják.
Ezután betértünk a kedvenc Nordsee halas önkiszolgálóba, ahol a szokásos jó minőségű ebédet kaptuk. Következő kísérletem a Gerngrossban volt. A háztartási osztályt kerestem. Nincs, átépítették, eltüntették. Van egy WMF, de az nem az az ezer apró kacat árulós hely, ami nekem kellett volna. Nokedli szaggató 69 EUR!!! Nem normálisak.:-((( Levonultunk a pincébe, az élelmiszer osztályra. Ott összekapkodtam, ami az eszembe jutott. Igyekeztem a pék- és húsáruknak feléje se nézni, mert megszakadna különben a szívem. Vajon miért nem lehet itthon egyetlen ilyen nívós üzletet se üzemeltetni??? Csak messziről bazsalyogtak rám a kész grillcsirkék, nyálam csorgott. Na mindegy grillcsirkék Amerikában is vannak, esszük is gyakran. Ezek viszont kisebbek és csinosabbak voltak.
Kiszálltunk a liftből, mikor egy hatalmasat dörgött az ég. Mire bepakoltunk a kocsiba, már ömlött az eső. Így minden további elképzelés stornó, elindultunk haza felé. A határig zuhogott.