A mai nap eredménye: A konyha totál szétverve, csempe leverve és a szemét elhordva. Az egyik fürdőszoba hasonlóképp szétverve, de a kád még bent van. Holnap folytatódik a rombolás.
Emberünk nagyon lelkes. Ma rá akart beszélni, hogy törjük fel a fürdőszoba követ is és rakjunk újat. Részben igaza van, miután itt úgy rakják a követ, hogy a szekrény alatt nincs kő. Kipótolni elég nehéz lenne, mert pont ugyanolyat biztos nem találunk már. Rágta a lelkem a gondolat nagyon. Estére B. előállt az ötlettel, hogy mi lenne ha u.n vinyl lapokat raknánk le. Irtó megörültem az ötletnek, miután semmit nem kell feltörni csak a meglévőre rárakni a lapokat. A jelenlegi fürdőnkben és konyhánkban is ilyen van. Nem is tudom miért nem jutott magamtól eszembe. Ezek a lapok nem is drágák. Miután kimentek a konyhabutorok, megmutatkozott a padló teljes rondasága. Így oda is ilyen lapokat fogunk rakni.
Ezek után este elmentünk megvenni a csempét. Miután B. egyedül és aztán az emberrel is többszörösen felmérték mennyi kell, az üzletben kiderült, hogy a papír nincs nálunk.:-((( Hasra ütés szerűen vettük meg a csempét, többet mint kellet, mert mindent visszavesznek ha sok lenne.
Mentünk a másik üzletbe, mert zuhany csapokra is szükség lenne. Nos ott ért a meglepetés. Nem lehet olyan, számomra teljesen hétköznapi normális, zuhany csapot kapni, amin be lehet állítani a hőfokot. Keverő csap ugyan, de csak teljesen hidegre állítva lehet kinyitni és elzárni. Ettől kicsit ideges lettem. Most két csapunk van és én hajmosáskor állok a kádban és mint egy vak asszony keresem a csapokat. A tiszta víz is rettentően csipi a szemem, így óvakodom hajmosás közben kinyitni. Rendkivűl utálom. Megoldás lehet persze, hogy az egész shamponozás. kondicionálás stb. ceremónia alatt folyatom a megfelelő hőmérsékletre beállított vizet. Nem vagyok egy spórolós, de ez a metódus számomra irtózatos pazarlásnak tűnik. Hiába, bennem van még a háborús évek gyakori melegviz hiányának emléke. Szóval keressük a csapot és végül egy elárusítót is találtunk, aki megmagyarázta, hogy Amerikában tilos olyan csapot árulni, amiről mi beszélünk, mert az emberek megégették magukat meg a gyerekeiket is az ilyen zuhannyal, ezért betiltották a gyártását. Mindig mondom, hogy ez a hülyék országa! Azért lesz csap, legalább is az egyik zuhanyban. Szorgos netes keresés után rábukkantam az otthonról jól ismert grohe csapokra. Sajnos elég drágán mérik, de egyet azért veszünk. Naivak voltunk, hozhattunk volna otthonról csapot, miután már a konyhánkban és a bidetnél is otthonról hozott csapok vannak.
Emberünk nagyon lelkes. Ma rá akart beszélni, hogy törjük fel a fürdőszoba követ is és rakjunk újat. Részben igaza van, miután itt úgy rakják a követ, hogy a szekrény alatt nincs kő. Kipótolni elég nehéz lenne, mert pont ugyanolyat biztos nem találunk már. Rágta a lelkem a gondolat nagyon. Estére B. előállt az ötlettel, hogy mi lenne ha u.n vinyl lapokat raknánk le. Irtó megörültem az ötletnek, miután semmit nem kell feltörni csak a meglévőre rárakni a lapokat. A jelenlegi fürdőnkben és konyhánkban is ilyen van. Nem is tudom miért nem jutott magamtól eszembe. Ezek a lapok nem is drágák. Miután kimentek a konyhabutorok, megmutatkozott a padló teljes rondasága. Így oda is ilyen lapokat fogunk rakni.
Ezek után este elmentünk megvenni a csempét. Miután B. egyedül és aztán az emberrel is többszörösen felmérték mennyi kell, az üzletben kiderült, hogy a papír nincs nálunk.:-((( Hasra ütés szerűen vettük meg a csempét, többet mint kellet, mert mindent visszavesznek ha sok lenne.
Mentünk a másik üzletbe, mert zuhany csapokra is szükség lenne. Nos ott ért a meglepetés. Nem lehet olyan, számomra teljesen hétköznapi normális, zuhany csapot kapni, amin be lehet állítani a hőfokot. Keverő csap ugyan, de csak teljesen hidegre állítva lehet kinyitni és elzárni. Ettől kicsit ideges lettem. Most két csapunk van és én hajmosáskor állok a kádban és mint egy vak asszony keresem a csapokat. A tiszta víz is rettentően csipi a szemem, így óvakodom hajmosás közben kinyitni. Rendkivűl utálom. Megoldás lehet persze, hogy az egész shamponozás. kondicionálás stb. ceremónia alatt folyatom a megfelelő hőmérsékletre beállított vizet. Nem vagyok egy spórolós, de ez a metódus számomra irtózatos pazarlásnak tűnik. Hiába, bennem van még a háborús évek gyakori melegviz hiányának emléke. Szóval keressük a csapot és végül egy elárusítót is találtunk, aki megmagyarázta, hogy Amerikában tilos olyan csapot árulni, amiről mi beszélünk, mert az emberek megégették magukat meg a gyerekeiket is az ilyen zuhannyal, ezért betiltották a gyártását. Mindig mondom, hogy ez a hülyék országa! Azért lesz csap, legalább is az egyik zuhanyban. Szorgos netes keresés után rábukkantam az otthonról jól ismert grohe csapokra. Sajnos elég drágán mérik, de egyet azért veszünk. Naivak voltunk, hozhattunk volna otthonról csapot, miután már a konyhánkban és a bidetnél is otthonról hozott csapok vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése