Még csak 4 napja építkezünk, de az idegeim kezdenek rojtosodni. Leginkább azért, mert se B., se az ember, sem pedig ketten együtt, nem képesek összeszedni a gondolataikat és összeírni, hogy még mire lesz szükség. Minden nap órákat töltenek azzal, hogy emennek együtt, az ember kisteherautójával bevásárolni. Holott mindent be tudnánk mi is szerezni esténként és az ember másnap csak elhozná idejövet a cuccot az üzletből. B. is tudja ezt, éppen ezért irtó ideges tud lenni, ha felhívom erre a figyelmét, majd valami ködös magyarázatba kezd, mire én közlöm, hogy ha elfogy az előirányzott pénz, akkor kész, nincs tovább. Az ember természetesen óradijért + benzin költség furikázik. Lelki szemeimmel látom, amint hosszas dumákat folytatnak az összes létező eladóval, aminek semmi értelme. Vagy ott van a polcon a valami vagy nincs és kész. Mindezek után mi kettesben is csempe üzletben és barkácsáruházban töltjük az estéinket. Csempe áruházat imádom. Csodálatos dolgok kaphatóak. Sajnos ami nekem tetszik, az mindig a legdrágábbak között van, így erős kompromisszumokat kötök önmagammal. A két pasi addig csűrte csavarta a dolog, míg a végén mindkét fürdő padlóját feltörték és újra fogják kövezni. Ugye előtte B. már kitalált egy megnyugtató változatot, de a pasas sikeresen lebeszélte róla. Így a tegnap esti program padló csempe vadászat volt. Kivételesen ami nekem megtetszett az mélyen leszállított áron volt kapható. neki nem tetszett, így lett neki drágább. Magamban röhögök az olyan érveken, hogy "ha egyszer el akarják adni" ki fogja eladni? Ha én távozom előbb, akkor B. esetleg eladja, ha olyan állapotban lesz még, hogy utazgasson, de fordított esetben? Az ebeké lesz az egész. A marbellai lakást még sikerült felszámolnom és eladnom anno.. de én ide egyedül??? A világ minden kincséért se jönnék el. Szóval tudatos hülyeséget csinálunk. Remélem B. nem betegszik bele, mert látom, hogy ideges és feszült. Lassan rádöbben, hogy már nem tud egyedül házat építeni, elmúltak azok az idők. Ezt elég rosszul viseli, bár igyekszik maximálisan fegyelmezni magát. Azt hiszi nem veszem észre.
2012. január 26., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése