Ma van itt a veteránok napja. Rengeteg veterán van, mert minden leszerelt katona veterán, el lehet képzelni, hogy amennyit itt ezek háborúztak, mennyien lehetnek. Nekünk itt a folyosónkon 2 veteránunk is van. Nekik extra autó rendszámtábla is jár és mindkettőnek az is rajta van a táblán, hogy harcban sérült veterán az illető. Ehhez képest köszönik nagyon jól vannak. Gondolom a vietnami háborúban lehettek, mindkettő 60+ korban van már. Az egyik, akit én a hangja alapján, egyből örmesternek neveztem el, az alig volt katona. Bevonult, megsérült 1 hónap múlva. Mint mondja hosszú ideig kórházban volt és utána leszerelték. Gondolom nagyon rendes nyugdíja lehet. Kutya baja nincs, futkos egész nap mint egy gyík a ház körül. Postás volt egész életében.
A másik már nem ennyire egészséges, bár az is lehet, hogy csak született lomha. Ő a rendszámtábla alapján rokkant is, bár ez nem látszik rajta. Eddig nem derült ki, hogy lenne valami foglalkozása is, így ő egész életében csak veterán volt. Na persze fest is, hobyból. Nekem nem tetszenek a képei, de én nem vagyok műértő.
Ma aztán élvezkedhettek. Több vendéglő hirdette, hogy ingyen reggelivel várja a veteránokat. Utána ünnepségek voltak a városban. Egyes iskolákban szünetelt a tanítás, na és persze a nap alkalmából minden fele extra ár leszállítások vannak. Ezek persze mindenkire érvényesek nem csak a veteránokra. Mert az üzlet az üzlet!
A csúcs számomra természetesen az volt, hogy az újságban a címoldalon hosszú cikk amiben egy 84 éves veterán számol be a háború borzalmairól, különösen arról, hogy 100 napig!!! német fogságban volt, ahol bizony hol enni hol inni nem adtak és rettenetes volt. Nem tudja, mert biztos nem is érdekli, milyen sokan lettek volna boldogok 100 nap hadifogsággal. Ráadásul a mieink ha előkerültek néhány év múlva az orosz fogságból, nem a nagy megbecsülés és jólét fogadta őket, hanem a nyomor. Kedvezmények? Jó nyugdíj? Ki hallott már ilyesmiről felénk. Aki megmenekült, az örült, hogy él és kész.
A másik már nem ennyire egészséges, bár az is lehet, hogy csak született lomha. Ő a rendszámtábla alapján rokkant is, bár ez nem látszik rajta. Eddig nem derült ki, hogy lenne valami foglalkozása is, így ő egész életében csak veterán volt. Na persze fest is, hobyból. Nekem nem tetszenek a képei, de én nem vagyok műértő.
Ma aztán élvezkedhettek. Több vendéglő hirdette, hogy ingyen reggelivel várja a veteránokat. Utána ünnepségek voltak a városban. Egyes iskolákban szünetelt a tanítás, na és persze a nap alkalmából minden fele extra ár leszállítások vannak. Ezek persze mindenkire érvényesek nem csak a veteránokra. Mert az üzlet az üzlet!
A csúcs számomra természetesen az volt, hogy az újságban a címoldalon hosszú cikk amiben egy 84 éves veterán számol be a háború borzalmairól, különösen arról, hogy 100 napig!!! német fogságban volt, ahol bizony hol enni hol inni nem adtak és rettenetes volt. Nem tudja, mert biztos nem is érdekli, milyen sokan lettek volna boldogok 100 nap hadifogsággal. Ráadásul a mieink ha előkerültek néhány év múlva az orosz fogságból, nem a nagy megbecsülés és jólét fogadta őket, hanem a nyomor. Kedvezmények? Jó nyugdíj? Ki hallott már ilyesmiről felénk. Aki megmenekült, az örült, hogy él és kész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése