Hó, hó, hó....

Ma elmentünk a repülőtérre érdeklődni,hogy akkor most végül is mikor utazunk.
Manapság a légi társaságoknak már sehol nincs irodájuk. A városban se és mint kiderült a repülőtéren se. Hosszú sor az utazni készülők várnak. Álljunk be oda? Előkerül egy alkalmazott, igen álljunk sorba vagy telefonon érdeklődjünk. Nos ez a telefon az olyan, hogy sokáig nem veszik fel, majd közlik, hogy pl. 7. vagy a várakozók sorában. Utána kezdődik a nyomd meg ezt a gombot, aztán azt, majd megint zene és így tovább. Sorba állni nem volt kedvünk, így nem tudunk semmit. Közben megnéztük az indulásokat és kiderült, hogy a newyorki járatot törölték. Jó, szerencsére nem ma utazunk.
Most néztem utána a neten, hogy a további két járat sem indult. Tovább léptem az időjárásra és kiderült, hogy 1800 valamennyi óta nem volt ilyen hóvihar, ennyi hó stb. Igazi vihar dúl helyenként, áram kieséssel, kicsavart fákkal és beszakadt tetőkkel. Most már az időjárás csatornát nézzük. Holnap nekünk is jut jó nagy eső és szél. Megbolondult az idő az idén. Csak említse nekem valaki a globális felmelegedést. Sátáni kacajra fogok fakadni.

Miközben a repülőtérre oda-vissza autókáztunk, rájöttem, hogy manapság az autók is olyan egyenruhások lettek mint az emberek. A mercedest, jaguart vagy BMW-t már csak a rajtuk lévő jel után lehet megkülönböztetni. Ha a jaguár fenekén nincs ott a jaguár, akármilyen autó is lehetne. Olyan ez mint a fiatalabbaknál a jeans. Valami szörnyű fantáziátlanság és igénytelenség van eluralkodóban. Örülök, hogy nem most vagyok fiatal. Semmi egyéniség meg ilyesmi, csak egyenjeans meg egyenautó. Egyre egyhangúbb lesz a világ. Kár érte.