Csak remélni tudom, hogy nem lesz az egész év ilyen mint a kezdet. Az első két hét tele volt feszültségekkel, félreértésekkel stb. Mindez nem Bandival volt kapcsolatos. Vele továbbra is szép harmóniában vagyunk, hála neki.
De egyébként minden rossz. Elromlott mindkét tv, már az év első hétvégéjére. Kicsit később elromlott a nyomtató is,miközben hivatalos ügyeket kellett intéznem. Az átküldendő papírokkal magam rohantam, mert nem volt scanner.:-( Mindennek a tetejébe a kávéfőzőm is bedöglött. Előszedtem a kis olasz kotyogómat. Jól össze tekertem, aztán másnap reggel nem tudtam kinyitni. Sebaj van a pincében még egy. Kora reggel pongyolában vonultam pincébe és meg is találtam. Jött az ebéd hordó emberem, vitte Bandihoz a rossz kávéfőzőt és a kis rotyogót is.Este vettem észre, hogy a jót küldtem át, ahelyett amelyiket nem tudtam szétcsavarni. Szerencsére a Lovag itt volt, átmentünk Bandihoz, aki a nagy főzőt már megjavította, így a reggeli kávé biztosítva volt. .
Hülye nyílt őszinte természetemnek köszönhetően L. rendkívül felháborodott az őszinte véleményemen. Úgy tűnt vége a dolognak de aztán mégsem. Barátnő távozása után belevetette magát az ügyintézésbe, bejelentkezés, biztosítások, autó helyi parkolási engedélye stb. Napokat töltött a kormányablaknál.
Nekem csak egy angolul és németül is tudó, valamint házhoz kijáró közjegyzőt kellett szereznem. Megvan, illetve már megvolt a látogatása. Jómagamnak az APEH-től kellett igazolás, hogy itt élek. Az is megvan már. Mehetek ügy-intézni.
Lassan kialakul, hogy mikor ki főz és ha senkinek nincs kedve, akkor elmegyünk valahova enni. Sajnos a szomszédban lévő, igen jó, pizza helyünk bezárt, pedig állandóan voltak ott vendégek. Különben is nagy bezárási hullám van a bevásárló központban. Most a hét elején ő főz én majd csütörtöktől folytatom a főzést. Talán majd sikerül kicsit híznom, ha nem kell mindig egyedül ennem.
Mindeközben izgatottan figyeljük az eseményeket, Trump őrjöngéseit, én extrában a közelgő német választásokat. Sajnos sehol de jó a helyzet, csak a mi hazai híreinkben sugárzik minden az optimizmustól..Végül is ez csak kíváncsiság, mert mi buborékban élünk, nekünk mindegy. Holnap megyek szemorvoshoz, mert, szerintem, lassan vakulok. Majd meglátom mit mond. Sajnos csodák nincsenek a glaukómával kapcsolatban, de a remény hal meg utóljára.