Kép

Ez volt a díszes társaság no meg Bandi és a barátnőm.

Sajnos nem sikerült több képet beraknom. Ezzel szenvedek már napok óta, de hol sikerül hol nem.:-(

Hasznos tanácsokat szívesen fogadok.

2025

 Kedves Mindenki, ha kívántok nekem valamit, akkor azt kívánjátok, hogy ne folytatódjon az év úgy, ahogy a régi lezárult és az új kezdődik. Reménykedem!

Szóval 2024 szilveszterét a konyhában töltöttem. Elősütöttem a malacakot, á 3 óra, alacsony hőfokon, hogy elsején már csak pirítani kelljen szép ropogósra a bőrét.  Közben befutott Bandi is, a kísérő ügyesen felhozta, kulcsa van, így már csak akkor vettem észre, mikor a konyha ajtón kopogtatott.  Be is fogtam rögvest, a bőr beirdalására. El is vágta mindjárt a kezét egy kicsit, szerencsére ipari mennyiségű ragtapaszom van mindig itthon. 

A két malac közti szünetben beindítottam a mosogató gépet, mert csak azután tudtam megteríteni az asztalt. Terítés előtt még az abroszt is ki kellett vasalni, miután már 5 éve állta a szekrényben összehajtogatva. Banditól kölcsönbe elhozott vörös boros poharakat, Lívia elmosta én meg eltörölgettem. Mind e közben leülni, pihenni se volt időm, illetve ha leültem rögtön eszembe jutott valami és már ugrottam is megint. 

Természetesen a lencsefőzeléket, no meg magamnak egy kis lencse salátát is meg kellett csinálni. A mennyiséghez nem voltam szokva, így állandóan kóstoltam és izgultam. Este aztán gyorsan megállapítottuk, hogy semmi érdekes nincs a tv-ben, így neki ugrottam a tiramisu készítésnek. Na az se egy kétperces dolog. Bandi is kijött velem a konyhába segédkezni. Ennek részben örültem, mert nagyon utálatos egyedül tenni-venni a konyhában másrészt persze útban volt, mert a konyha kicsi és a rolátor meg nagy. De azért ügyesen kerülgettem meg taszigáltam szegényt. A művelet végére mascaponéban és kész krémben úszott a konyha. Sajnos már a földre lehajolni se tudok olyan jól, mint régen, de igyekeztem legalább papírral feltörölni mindent.  Végül az is kész lett és eljött az éjfél is. Miután kívántunk egymásnak boldog újévet, minden koccintás nélkül bezuhantunk az ágyba. Én persze egy notesszel aludtam, mert elalvás előtt még x dolog jutott eszembe, amit nem volt szabad elfelejteni

Végül is egész jól teljesítettem a normát, mert másnapra már csak a főzelék berántása, rántást megcsináltam, és a malacok pirítása maradt. Szerencsére mindenkori támaszom, férjem unokaöccse befutott, így nekem még felöltözni is volt időm mire megérkeztek a vendégek. 

A hölgyet nem részletezném. A következő jelzők hangzottak el, távozásuk után. Slampos, rosszul öltözött, kövér, egysíkú. Ezen jelzőket nem én mondtam. Részemről neveletlen, undok, harsány és csúnya. 

Nekem direkt sokk volt, mikor 2 nappal ellőtte megismertem. Vártam egy elegáns jó alakú kellemes nőt. Nos ettől messze volt. Ráadásul igen neveletlenül is viselkedett velem, de ez engem túlzottan nem tud izgatni. A lényeg, hogy már rég nem éreztem magam olyan csinosnak és fiatalnak, mint akkor  az ebédnél, pedig holt fáradt voltam. A következő napot, részletekben ugyan de átaludtam. 

Fényképek is lennének, ha a zip formában küldött tömörített filet ki tudnám nyitni.

Azután péntek este elromlott mindkét tv-m, de ez már egy másik történet.

Karácsony után

Nos ez is lezajlott. Szép békés napok voltak. Bandi és László jól kijöttek egymással. Három napig két férfivel ebédeltem, meg is híztam egy kilót. Volt roston sült süllő, ajándékba kapott fantasztikus francia salátával, utána vett beiglivel. Következő nap jól sikerült töltött káposzta. A harmadik nap kicsit zűrösre sikeredett, mert a terv szerint gulyásleves volt, ami utánra László hozta volna a palacsintát. Ő viszont kiborult, mert a takarító leányka megbetegedett. Ő viszont hajnalban felkelt és csak később látta a SMS üzenetet. Bosszúsan kezdte kivakarni a koszból a fürdőszobát. Ő az az ember aki tényleg még soha életében nem csinált semmilyen házi munkát. Végül megjelent fölöttébb morózus hangulatban és közölte, hogy rosszkedvűen hozzá se fog semmihez, mert úgyse sikerül. A gulyáslevesnek viszont nagy sikere volt. Egy csepp sem maradt belőle, sőt az összes beigli is elfogyott. Éhen senki nem maradt. 

Én enyhe izgalommal néztem az ünnep elé, de jobb volt mint gondoltam. Tegnap délután mi ketten vissza szállítottuk Bandit a lakásába. László szörnyülködött, hogy milyen állapotban van, persze ő nem látta, mikor valóban rossz állapotban volt. Mára már vigyázni kell az evéssel, mert néha feszülnek a régi nadrágok és igaz segítséggel, de felkecmereg a lépcsőn. Mi aztán este a Fesztivál zenekar hagyományos titok koncertjére mentünk, ami ismét fantasztikus volt. Fischer Iván kifogyhatatlan az ötletekből, az idén is sikerült kellemes meglepetést szerezni a zeneszerető népségnek. Nagy tombolás volt a végén, csak a zenekar levezénylése a színpadról tudott véget vetni a tombolásnak.

Ma gyönyörű időben kirándultunk a Mátrába, pontosabban Kékestetőre. Azt hiszem 5 éves koromban voltam ott utoljára. Legnagyobb meglepetésünkre komoly mennyiségű hó volt. Nehéz volt parkoló helyet szerezni. Egyáltalán nem voltunk ekkora hóra felkészülve, de azért felmentünk a toronyig és a toronyba. Vissza fele meg frászt kaptunk annyira csúszott a letaposott hó. Odaúton megtekintettem László eddigi lakhelyét. Csodálom, hogy bírta a falusi magányt eddig.. Vissza fele betértünk egy általa már kipróbált vendéglőbe és hosszas várokozás után egy jót ettünk.  Délután 4 előtt a vendéglő még tömve volt. Itthon aztán egy kicsit eltévedtünk de hála a később bekapcsolt GPS-nek haza  találtunk. 

Most aztán vár rám a malac vadászat. El se tudom képzelni, mi lesz ha az idén nem kapok megfelelő malacot. Hat embert jó lakatni borjúpörkölttel és nokedlivel, nem egy könnyű feladat. Más ötletem viszont nincs.:-((

Kéretik drukkolni a malacnak, hogy jövőre is szépek és gazdagok lehessünk. Ehhez persze a lencse is kell, de az nem probléma. A téli, narancsos, tiramisu elkészítése, ipari mennyiségben is menni fog. Itt lesz már Bandi, aki majd elszórakoztat pancsolás közben.

Karácsony előtt

Egyre jobban meg tudom érteni, most utólag, szegény anyámat, aki nagyon nem szerette a karácsonyt, mikor már felnőttünk. Persze mikor kicsik voltunk könnyű volt szeretni, hiszen bőven volt segéderő a háztartásban.

Segéderő már nálam is van és nem is csak a házimunkán műlik a nemszeretem érzés, hanem azon, hogy ilyenkor mindig minden összejön.  A hét azzal kezdődött, hogy Bandi telefonja nem működött, illetve külföldre nem tudott telefonálni. Rábeszéltem, hogy társalogjon "Vandá"-val a Telekom automata nőjével. Erre keddre sikerült már használni a telefont. Ezután a bank közölte vele, hogy olyan sikeresen és folyamatosan használta rosszul a telefonos átutalási lehetőséget, hogy csak akkor kap új kódot, ha ő személyesen megjelenik náluk. A bank nem itthon van. A következő lépés az volt, hogy én is jó leszek, de vigyek hivatalos meghatalmazást. Keddre több egyeztetés után sikeresen kifacsartam az ügyvédből egy angolul írt nagyon hivatalos meghatalmazást. Ügyvéd házhoz ment aláírásért szerdán. Minek következtében én rohantam a délibe vonatjegyért Csütörtök reggel fel a vonatra, kettőre volt időpontom és valamivel 5 előtt végeztem. Természetesen mindezt étlen szomjan.

De még előtte szerdán, gyorsan összeraktam egy csomagot a német barátoknak, elintéztem és kifizettem a szállítást, majd átvittem Bandihoz, ahonnan csütörtökön el is vitte a  DHL 

 Este még sikeresen ráléptem a kedvenc szemüvegemre, megy a kukába. Csütörtök este kiderül, hogy mindkét készülék távirányítója elromlott, amivel a német tv-t nézem. Péntek reggel telefon a tv-s emberemnek. Több próbálkozás után siker. Ma már el is jött és ki is cserélte az ősi berendezéseket. A levélszekrényemben találtam két cédulát a UPS-től, miszerint már kétszer próbálták kézbesíteni a csomagomat, ami Berlinből jött, de nem találtak, tehát vissza küldik a feladónak. Ismét hosszú telefonálgatás után, talán megmenekült a csomag, de ez még csak szóbeli ígéret.

A mai nap valahol már látszott valami fény az alagút végén. A délelőtti fodrász után, igaz ebédelni nem tudtam, de a tv-s ember a kapuban várt. Mire elment már nem is voltam éhes. Ezután telefonáltam a házi segítőmnek, aki jött is rögtön és először rendet rakott a konyhában, majd összegyúrta az előkészített töltött káposzta tölteléket, majd boszorkányos ügyességgel remek töltelékeket csinált belőle. Nekem tavaly a fele szétesett. Szemlátomást nagyobb konyha gyakorlata van mint nekem. Élvezem a nőt, mert akkor is jár a keze, ha közben dumál. Ez igazán ritka tulajdonság. 

Magamnak is el tudok könyvelni egy-két jó pontot. Mélyrepülésem óta most voltam először egyedül Bécsben, ahol iszonyat tömeg volt az utcákon. De nem tévedtem el, jó helyen jó metróra szálltam, jó kijáraton jöttem ki stb. Talán mégse vagyok annyira hülye mint öreg. Nagyon meg voltam magammal elégedve.A másik meg, ma sikerült kiszerveznem a franciasaláta készítést az ebéd partneremre.Csak viccből kérdeztem, hogy nem lenne-e kedve megcsinálni és rögvest bevállalta.

A jövő heti ünnep napokon hárman fogunk ebédelni együtt minden ünnepnap. Bandi itt lesz, majd 26.-án mi visszük haza, mert este koncertre megyünk. Ha nem lesz hó, megyünk Gyöngyösre 27.-én. Aztán kezdődik részemről az malac izgalom, kapok, nem kapok? Nagyon izgulok. Hatan leszünk ebédre, pincéből összerakott asztalnál, kölcsön abrossza és mi lesz ha nem kapok malacot?.

December

Nem tartozik a kedvenc hónapjaim közé. Az állandó szürkeség lehúz és megbénít. Szerencsére a legizgalmasabb dolog befejeződött. Megvan a vágyott lakás. Ott van, ahol mindig is szerette volna, jó is,már költözik. Legalább is elvben. Ma már telefonált, hogy ma mégse jön az első rakománnyal Pestre, majd holnap. Rossz az idő. Azért remélem még az idén beköltözik tényleg. J9vő héten megy 3 napra  Svájcba, orvoshoz, kontrollra. 

Nekem csak egy kis bécsi kirándulás jutott, mert Bandi bank dolgait kell személyesen rendbe raknom. Sikerült neki annyira megkeverni mindent, hogy nem tud neten belépni a bankba, sőt a bank közölte, hogy csak személyesen, vagy valaki egy hiteles megbízással tud bármit is csinálni. Nos most megint "valaki" leszek. Ez persze egy egynapos kirándulás és már előre utálok ebben az időben bárhova kimozdulni. 

Itthon azért mozgolódok. Miden hétre jutott mostanában egy hangverseny. Most pont ma lesz megint a müpában is egy. A barátnőm sajnos nem jár most autóval, így marad a taxi. Sajnos még mindig nem jutott eszébe senkinek, hogy oda lehessen hajtani direkt. Aki nem megy saját autóval, az gyalogoljon egy kicsit. Remélem nem fog esni semmi. 

A hétvégék most majd már egyszerűbbek lesznek, mert majd csak Bandi jön időnként. Most nem, mert szombaton van a svájciak karácsonyi ebédje, ahová természetesen elmegyünk. Így Bandi ebédjéről mindenképpen kívülről kell gondoskodni. A gondozónője még mindig beteg, de nem akar másikat. Bevásárlási segítségem hajlandó hétvégén is vinni neki kaját. Végül is nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan sok segítőkész embert küldött nekem. Ez a vásárló házaspár már több mint három éve van velem. 

Bandi egyébként nagyon önálló, a lakáson belül. Már rendnászeresen tusol is egyedül. Ételt melegít, reggelit elkészít és állítólag az se zavarja, hogy egész nap egyedül van. Aztán mikor valaki odamegy, az elmosogat, rendet rak és kész. Én ha tehetem minden délután átmegyek. 

Szóval így görgetjük a napokat magunk előtt és várjuk, hogy világos legyen.

3 nap Bécs meg még más is.

A Fesztivál zenekarral néha el lehet menni turnéra. Én persze mindig csak Bécsbe megyek. Oda jön Schiff András velük koncertezni. Most nem egyedül mentem. Azon kívűl, hogy süvöltő hideg szél volt, nagyon jó volt minden. Igaz első nap, vasárnap, másfél órát jártunk, mire találtunk egy vendéglőt, ahol foglalás nélkül is volt hely. Örültünk, hogy melegben leülhettünk. A kaja nekem nem ízlett, de legalább nagyon drága volt. Férfiú megette az enyémet is.  Szerinte attól hízik, hogy én keveset eszem, ő meg nem állja meg, hogy ne egye meg a maradékot.:-)

A koncert a Koncertlausban volt, amit sokkal jobban szeretek mint  a Musikvereint. Remek zene, 2000 ember tombolt, szóval jó volt. A tömegben itt-ott még ismerőssel is össze lehetett futni. Az első hegedűs nagyon ismerős volt, de nem hittem volna, hogy ott hagyta a szeretett zenekarát. Aztán a koncert után  a hotel bárjában üldögéltünk, mikor odacsapódott hozzánk egy hegedűs lány a zenekarból. Rögtön kikérdeztem az első hegedűs kilétéről. Kiderült, hogy jól tippeltem. A hegedűs orosz, ezt tudtam, és politikai okból nem maradhatott Oroszországban.:-(    . 

Már leírni is alig merem, de úgy tűnik a Férfiu megtalálta álmai lakását. Mindig is abba az utcába vágyott, de soha nem hirdettek ott semmit. Most közvetlen elutazásunk előtt jelent meg egy hirdetés, a képek szerint nagyon jó kis lakásról Felhívta és hazaértünk után, már mentünk is lakást nézni. A lakás szerelem volt első látásra, egy igen kellemes tulajdonos is járt hozzá. Ha minden igaz, december 10.-én költözik. Persze igazán akkor hiszem majd ha látom. Jelenleg Amerikába ment pulykát enni, 10 napra.

Nekem egy kő gördült le a szívemről, mert közelegnek az ünnepek, Bandit nem hagyom egyedül a lakásában és nálam csak egy vendégágy van. Ez a probléma most megoldódni látszik.

Nem probléma, de bosszantó, hogy kiderült a mérlegem 2 kilóval többet mutat a valós súlynál. Ezt most magamnak is be kellett bizonyítanom. Szerencsére Bandinál egy valódi orvosi mérleg áll a fürdőszobában. Megmértem magam itthon, cipőstől ruhástól, 53,4 kiló voltam. Átmentem hozzá, megmérem magam és kiderül, hogy csak 51,3 kiló vagyok. Ugyanez reggel Ádám kosztümben 49,3 kilóra zsugorodik. Nos ezt már nem találom egészségesnek, de ritkán vagyok éhes + egyedül csak addig eszem, amíg gyorsan elfogy az éhség és már hagyom is az egészet, nincs kedvem egyedül ülni a konyhában és enni.

Napi események

Van jó és van rossz is. A jó, hogy a felső szomszédom, akinek 24-órás gondozónője van, felhívott és megérdeklődte, hogy nincs-e valami segítségre szükségem, mert a gondozónő unatkozik. Ismertem a hölgyet liftből meg az utcáról, kellemes vidám asszonyság. Rögtön le is csaptam az ajaánlatr, miután a legnagyobb teher nekem a konyha főzés utáni rendbe rakása. Ez talán családi örökség. 57-be, mikor maszekok lettünk egy idő után annyira rendbe raktuk a családi költségvetést, hogy tellett volna takarítónőre is. Anyámnak viszont egyetlen kíávnsága volt, szintén a konyha ebéd utáni rendbe rakása. Talált is a szomszéd házban egy nyugdíjas asszonyt, aki boldogan vette ezt a kis extra keresetet. Jött minden nap, volt kulcsa a házhoz, szépen rendbe rakta a konyhát és távozott. Nos pont ilyenre vágytam én is és íme elém hozta a sors.

Kevésbé vágytam a tegnapelőtti dupla esésemre, de túléltem, nem törött össze semmim és ismét rájöttem, hogy nem kellene mindig rohanni. Igaz nagyon sürgős volt haza érni, mindig elfelejtek a mosdóba menni. Szerencsére már tök sötét volt, mikor hasra estem az éppen kinyitott garázskapuban. Gyorsan felnéztem a házra, az irodák már sötétek voltak és a mindig leskelődő szomszéd se volt az ablakban. Ügyesen négykézlábra álltam és ki egyenesedtem. Sajnos rögvest elhagyott az egyensúlyom és hanyatt estem. Közben a kapu elkezdett becsukódni. Gyorsan behúztam a lábaim, hogy ne legyek útban. Csodás látvány lehettem. Aztán át fordultam megint négykézlábra és igen óvatosan felálltam. Még egyszer megbizonyosodtam róla, hogy nem látott senki és büszkén bemasíroztam a házba. ijedtemben el is felejtettem, hogy miért is siettem annyira. A kézfejem jelenleg sötét lila, ha lehet kesztyűben járok.

Szomorú de mégis jó hír, hogy végre előkerült a német ötyém eltűnt alakja. A lábát fájlalta utoljára mikor együtt voltunk és azóta nem találtuk sehol. Se telefonra  se üzenetre nem reagált.Anyukájával él együtt, ő még 70 alatt a mama 90 felett. Végre jelentkezett nálam az általam nem ismert mama, hogy a lánya üzeni, kórházban van. Szóval másfél hónapja kórházban van, még mindig nem tudják biztosan mi a baja, de iszonyat fájdalmaik vannak, felkelni sem tud.. Ez alatt az idő alatt hétszer!!! szállították át másik kórházba, összesen háromban volt, vagy másik osztályra. Mama, aki nem éppen fitt, minden nap látogatja és előfordult, hogy mikor beért tudta meg, hogy közben már másik kórházban van a lánya. A mobilját az első átszállításnál ellopták, az iratai szintén eltűntek. Végül a kártyák, taj meg egyebek meglettek, de a személyi igazolványa végleg eltűnt. Majd szerezze be, azt csak személyesen lehet intézni. Számomra ez egy igazi horror történet, belegondolni is rossz. Ma rendeltem meg neki a nálunk bevált fájdalom csillapítót. A kórházban a morfin tapasszal próbálkoznak, ami nemigen használ, viszont egy bizonyos mennyiség után teljes zavartságot okoz.  

Lassan átmegyek Teréz anyába. Van ugyanis egy süket 80+ barátom akinek van egy 60 körüli, stroke miatt megvakult barátja. Ők járóképesek de azért van amit én intézek. Pl. zuhany csere, zárban beletört kulcs miatti ember keresése sürgősen, hogy éjszakára be lehessen zárni a lakást, vagy alsónadrágok vásárlása. Nem unatkozom.:-)

Végezetül még egy jó dolog. Hosszú idő után megint színházban voltam és egy igen kedves és szórakoztató darabot láttam a Rózsavölgyi Szalonban.  Jő héten pedig megint hangverseny.