Sajnos nem tudom idevarázsolni a konyha képeket. Viszont ma feltöltöttem a szokott helyre, remélem aki akarja majd megtalálja.
Ma reggel óta drukkolok, hogy az igen kellemes déli szél legyőzze a beígért északnyugati szelet, ami a hideget hozná. Eddig még jól drukkoltam. Délben megint hőség volt, este fele pedig lehetett egy szál akármiben naplementét nézni a tengerparton.
Megkezdődött a házak kicsicsázása karácsonyra. Nem tudom, hogy kerül a csizma az asztalra, de az egyik kertben egy bernáthegyi kutya által húzott szán volt, a dekoráció. Mikor vissza fele jöttünk a kutya és a nyakában lévő kis hordó is ki volt világítva, no meg a szán is természetesen.
A konyhával nagyon boldog vagyok. A nagyon erős elszívó egy áldás. Ma pl. hagymát pirítottam és a lakásban egy parányi hagymaszag se volt, pedig ugye a konyha nem lezárható. Oda jutottam, hogy az itteni konyha modernebb és jobb mint az otthoni, de azért nem költözöm ide.

Megint kiderült, hogy milyen naiva vagyok. A konyha ugyan kész, de B. a szuper perfekcionista azóta is dolgozik rajta. Itt egy milliméter, ott kettő, neki mindent utána kell igazítani. Ma meg csiszolt, reszelt stb. Akkora kosz van már megint, hogy az nem igaz. Megesküdött, hogy ilyesmi már nem lesz, ugyanis holnap jön a főnyeremény takaritólány és aztán már tényleg nem szeretnék itt a piszokban sétálni. Végül ma este én is hozzá tettem egy kicsit a munkálatokhoz. SK bekentem a munka lapokat valami fa kezelő olajjal. Megesküdtek, hogy ez csak egy olaj, de nekem gyanús. Túl fényes lett tőle a lap. Mennyivel jobb volt mikor az első ilyen lapomat még Zürichben, közönséges étolajjal kenegettem. A maradék, ami még megvan most is, csodaszép azóta is.

Közben lebonyolódott itt a pulykaevés utáni össznépi őrület is a "Black Friday" fekete péntek. A név eredtéről mindenféle mesék vannak, állítólag ilyenkor írnak az áruházak először fekete számokat. Nos ezt nem hiszem, de a tény, hogy az emberek tökéletesen meghülyülnek. Vesznek mindent ami le van árazva, függetlenül attól, hogy kell-e vagy sem. Mi csak a tv-ben néztük a sorokat és a tömeget. Tegnap este merészkedtem először be egy üzletbe, vettem is féláron néhány ruhadarabot. Összesen hármat, ami nem volt egészen 20$. Ebbe nem megyünk tönkre. No meg egy valóban méregdrága kötő tűt. Majd hanyatt estem, mikor a kasszánál kiderült, hogy 10.35$ az ára. Viszont kellett. Szerencsére, amint beléptünk az üzletbe beállítottam B.-t a sorba. Ebben az áruházban főleg dekorációs anyagokat árulnak. Most ugye már megy a karácsonyi dekorálás és senkinek nem jutna eszébe a tavalyit használni. Itt minden évben újat vesznek. Magasra rakott bevásárló kocsikkal álltak a nők a kasszánál. Bőven elmentem az áruház leghátsó sarkába megkerestem a tűt és visszaértem. Még vártunk is míg sorra kerültünk. Szóval így szórják itt a nemlétező pénzüket a népek. Valahol olvastam, hogy az amerikaiak nem azt veszik meg amire szükségük van, hanem ami megtetszik nekik. Ez egy igen találó megállapítás. Ettől pörög(ne) a gazdaság. A tény viszont az, hogy itt már semmit nem gyártanak, így legfeljebb a kereskedők no meg a kínaiak járnak jól ezzel a magatartással. Szinte lehetetlen bármit is találni, amit nem Kínában gyártottak. Van még elvétve vietnami áru is, de nem sok. Pl. a jégszekrényünk így szól: Európai stilusu, kanadai gyár terméke, made in china.

Elkészült a konyha!!!! Vannak még apróságok, de azokkal majd B. elkézimunkázgat. Holnap sütni fogok, elhatároztam. A konyhámban itt több a hely mint otthon és a főzőlap kész gyönyörűség, mert nincsenek rajta gombok, irtó könnyű tisztítani.

Ma itt nagy szent pulyka ünnep volt. Tegnap végre elolvastam a svájci újságban, hogy hova vezethető vissza ez az ünnep. Szóval 1620 őszén angolok érkeztek ide hajón, akik protestánsok voltak, amiért üldözték őket, ezért jöttek ide. Miután késő ősszel érkeztek, már nem tudtak magunknak élelemről gondoskodni. Így a tél folyamán a fele meghalt az éhségtől. A megmaradtakat, tavasszal egy indián törzs segítette meg. Megmutatták nekik, hogy kell kukoricát termelni. Abban az évben igen bőséges volt a termés, így ősszel hálából meghívták az indiánokat egy nagy evészetre. Szegény indiánok aztán később megkapták a magukét, jobban járnak, ha nem segítenek.:-(((

Arról már nem szólt a fáma, hogy az istentelen pulykák és sütőtökök mikor jöttek be az ünnepi képbe. Ami tény, hogy ez egy olyan ünnep, ami nincs üzletileg kihasználva. Kivéve a pulykaárusitást. De nincs ajándék, extra dekoráció meg ilyesmik.

A karácsonyi csicsa viszont már megkezdődött. Áruházban folyik a zene a hangszórókból és dúl a dekorálás. A mögöttem lévő háznál is elkezdték. Igaz mára kipukkadt a felfújhato JOY felirat. Feltehetően nem bírta a napot. Ma viszont tényleg minden üzlet zárva van, de már éjjel egytől nyitnak a fekete péntek miatt. Tényleg óriási kiárusítás van, hajnalban ölni fogják egymást az emberek.Állítólag ez a hálaadás ünnep, egy vérbeli amerikainak, nagyobb ünnep mint a karácsony.

Nos ennek fényében, tegnap még nem tudtuk jön-e a konyha építőnk. B. állította, hogy kizárt dolog, hogy ezen az ünnepen bárki is dolgozzon. Én meg mondtam, hogy ennek még nincs átitatva az agya és nyugodtan fog dolgozni. Meg is jelent hála az égnek délben kettőkor, mert akkor végzett egy másik munkán. D.u. 6-ra be is fejeztek mindent. Én csak kushadtam a sarokban, ebéd nélkűl, miután pont akkor akartam elkészíteni az ebédet, mikor megjelent. De nem ezért bújtam el, hanem vártam a felháborodott szomszédokat. Zaj volt ugyanis, nem kicsi, meg kiment fűrészelni a lakás elé a gangra stb. Nem tudom melyik országban tűrnék ezt meg egy ilyen ünnepen. Persze az is lehet, nem volt itthon senki, bár az autóik itt álltak. Szóval toleráns népek, kaptak is tőlem egy hatalmas jó pontot.

Végül még egy jó pontra érdemes dolog. Kánikula van!!! Most este 10 után a nyitott ablak mellett ülök ki lenge nyári cuccban és nem fázom. Hát nem gyönyörű??

Ma feladtuk a csomagot Berlinbe. Nem kicsit csodálkoztam, mikor kiderült, hogy a posta költség kb. a másfélszerese az egész fonal árának. Igaz, hogy a "megfizethetetlen" munkámat nem számoltam, de kicsit mellbe vágott az ár. $43 amit legomboltak rólunk. Ez fájt. Ennyi pénzért még egy valódi ajándékot is vehettem volna.:-(((

Ezek után elvonultunk festéket venni a nyomtatónkba. Mindenkinek van valami amit utál. B. az én HP nyomtatómat nem szereti én meg ezt az itteni Brothert. Tavaly vettük és tavaly működött is. Az idén nem hajlandó. A legrosszabb pillanatokban jelenti be, hogy nincs festék. Ha valamilyen szín kifogy, egyáltalán nem nyomtat, szóval rengeteg volt már a mérgünk vele az idén. Miután a teljesen tele fekete patront nem volt hajlandó használni kihasználódott a méregdrága szines patron 3 hét alatt. Igaz B. imád nyomtatni, de ez akkor se volt jogos. Egy komplett patron $ 50 fölött kerül. Egy új nyomtatót megvettünk $80 -ért. Van hozzá, extra pénzért persze, 2 éves garancia. Ha nem megy, csak telefonálunk és hoznak helyette újat. Ez egy olyan igazi amerikai lépés volt, kicsit rossz is a lelkiismeretem. Nem az én világom, az elromlott dobjuk ki vegyünk ujat módi. Még nincs installálva, majd meglátom milyen lesz.

Jövő csütörtökön lesz itt a pulykaünnep. Ez olyan mint karácsony, dec. 25, amikor minden üzlet zárva van. Utána pénteken van az u.n. fekete péntek, amikor is óriási kiárusítás van. Az üzletek reggel 5-kor nyitnak. Ma olvasom az újságban, hogy néhányan máris az üzlet előtt sátoroznak, mert már évek óta szeretnének elsőnek bejutni de eddig még nem sikerült. Most boldogok, mert végre övék az első hely. Szerintem már nem fognak megbolondulni. Normál halandónak nem egy nagy szám ez a nap, mert lehet, hogy az egész olcsó valamiből csak 1-2 darab van. Nekünk tavaly jó volt, mert akitől a tv-t kaptuk, ezen a napon szerezett egy újat magának. Ott volt reggel 5 előtt az üzletnél. Mi meg délután megkaptuk a régi tv-t tőle. Pluszban ott kaptam a magyar takaritonőm telefonszámát, akinek takarításon kivűl is rengeteg hasznát vesszük. Rengeteg illegális magyart ismer.

Végül is a jégszekrény ma se érkezett meg. B. szerint szombaton is szállítanak, de ezt egy percig se hiszem el. Ezt senki nem tudja elképzelni, hogy mennyire tele van már a hócipőm a félkész konyhával.

Úgy tűnik nem jutok egyről kettőre.
Miután otthoni szomszéd asszonyom kért, hogy írjak neki a környékünkről, megtettem. Irtó lelkes lett, hogy mennyire jól írom le stb. Gondoltam idemásolom a szöveget, de nem megy. Semmilyen metódussal nem akar a szöveg idejönni. Így most feladtam.:-(((
Amúgy meg a híres Godotra nem vártak annyit mint én az új hűtő szekrényre. Ma végre megszólalt a telefon és kiderült, hogy nem találják a címet, illetve szerintük utca és házszám nem volt a szállitólevélen. B. persze nem kérdezte, hogy most akkor hol is van a szállítmány, így nem tudjuk hozzák-e holnap vagy nem. Úgy tűnik jobb lenne nekem itt nem fogni semmi építkezésbe, mert mindig bejön valami gubanc. Ilyenkor aztán beszűkülök a problémán kivűl nem tudok semmire se koncentrálni de még gondolni se.

Szóval most van konyhám meg nincs is. Mert a jégszekrény még nem érkezett meg, így a régi a kicsi konyha közepén terpeszkedik. Így az új szekrények egy részét nem lehet használni. Holnap megint megyünk az IKEA-ba, tegnap is voltunk, mert még mindig van amit cserélni kell. Hibás, vagy nem a jó méretet adták. IKEA innen 45-60 perc autóval, iszonyú forgalom és nem vagyok lelkes, de menni kell. Az új micro se fér bele abba a szekrénybe, amit B. megálmodott. Ez egyébként az ő fixa ideája, hogy a micronak szekrény kell. A végén majd úgyis csak egy polc lesz, de hagyom, hogy magától rájöjjön. ilyen microt még senki nem látott azt hiszem, mert a tetején a közepéről jön ki a drót és felfele megy. Hát érdekes lesz bedugva, nem vitás. Ma egész nap a fogókat szerelte fel a szekrényekre, no meg újra ki- majd bekötötte a mosogatógépet, mert szerinte nem volt jó. Szerintem ment az rendesen, de legyen meg az öröme. Eddig csak próba járat volt, az edényt ő mosogatta sk.:-))

Volt kis vitánk, mert megjegyeztem, hogy így nincs értelme elkezdeni szekrényt rámolni, mikor a fele még nem rámolható. Ezen megsértődött, de aztán megértette, hogy tényleg nincs. A lényeget berámoltam és kész.

A mai újságban olvastam, hogy egy 30 éves pasi aki be volt gyógyszerezve, elütött két fiatalt, akik meghaltak. Pasit 20 év börtönre ítélték, amit nagyjából le is fog ülni. Helyes. Ilyenkor nekem mindig Császár Előd jut az eszembe, aki nyilván szintén drogosan vagy részegen, halálra gázolt egy rendőrt, aztán semmi. Talán 6 hónapot ha ült akkor sok. Bizonyos dolgokban itt drákói a szigor, amit csak helyeselni tudok. Pl. minden áruház és közért előtt jó sok rokkant parkoló van kijelőlve. Senki nem áll oda, ha nem valóban rokkant. $ 300 a büntetés, amit pillanatok alatt be is hajtanak. Rendőrök civilben járnak, csak intézkedéskor rakják fel a sapkát. Hatásos a dolog.

Végezetül, elkészült a kardigán. Szerintem jó lett. Napokig nem tudtam befejezni, mert vasalni is kellett és nem volt hely, na meg hosszabbító a vasalóhoz. Keriteni kell egy dobozt, aztán a hét végén mehet a postára.

A hajamat ma sikerült elég jó sötétre megfesteni. Remélem lesz még sok nap, ami kiszívja. A festék számát azért megjegyzem, hogy ilyet többet ne vegyek. Szóval festéssel, vasalással és varrással telt a nap, pedig dög meleg volt, lehetett volna fürdeni. Holnapra esőt ígértek és a meleg szele már itt is van.

Még mindig konyha.

Szerdán kezdődött a cirkusz és még messze nincs vége. Gy. rendes és szorgalmas érti a dolgát. Még sincs még meg a konyha. Igaz akár csak a fürdőben tavaly, akadtak itt is buktatók bőven. Az alap baj, hogy szerintem totál irracionálisan felülről kezdték csinálni a konyhát. Nekem ez az 5. . IKEA konyhám, ebből kettőt a férjemmel raktunk össze sk. Olyan nem volt, hogy napokig ne működjön a konyha. Az ember ugye elkezdi az alsó résszel, mert ott van a lényeg. Mikor már a mosogató és a tűzhely működik akkor lehet vacakolni a felső résszel, az ráér. Nos itt nem ez történt. B és Gy a felső résszel kezdték. Most is itt ütöget a guta, mert reggel óta az elszívóval szórakoznak, közben a mosogató meg vár.
A buktatók a csodás amerikai építkezési mód következményei. Itt nem úgy van, hogy lekövezzük meg kicsempézzük a konyhát, aztán bele tesszük a bútort. Nem itt előbb beteszik a bútort, majd körbekövezik meg csempézik. Nos ennek következménye, hogy pl. az alsó szekrények első lábai magasabbra kerültek mint a hátsó. Mondom vágják ki a kis részt aztán jó. Kb. 1 cm.-t kellett volna. Erre hatalmas részeket, kb 4 cm. vágott ki a pasi. B ott állt és nem szólt, mert azt hitte így jó lesz. Grrrr..... Majd most jön a toldozás, de kit izgat. A csempe dolog már meredekebb volt. Tényleg nem volt mese le kellett verni az egészet. Szerencsére lehet itt nagy vastag plasztik lapokat kapni, azt felszögeztük a falra aztán jó napot. Nem lesz csempe a konyhában. Amugy a plafon valami fura módon le van eresztve és csak a közepén egy négyzet a valódi belmagasságú. Aztán körben fénycsovek vannak, amik plasztik lapok alá vannak rejtve. Alapból jó megoldás. Igenám, de mikor elkezdték furni a lukat a mennyezetbe az elszívónak, kiderült, hogy nincs ott már mint valami szigetelőanyag. Magyarúl a lakás teteje a konyhaszekrény teteje volt. No persze hullámos is mint a Balaton, ami a régi szekrényekkel fel sem tünt. Engem most se izgat, a konyhában soha nincs időm a plafont nézegetni. Maradék gond, hogy B. későn rendelte meg az uj jégszekrényt, igy teljesen nem tudják befejezni a munkát. Ezt az elefánt méretüt egyszerüen nincs hova tenni és a mellé képzelt uj szekrény nem fér be a helyére. De ez már nem izgat. Ha lesz tüzhely és lesz mosogató, akkor hurrá!!!
Minden esetre áldom a sorsomat, hogy összehozott az illegális magyar takaritólánnyal, aki már szerzett egy nem illegális , de becsületes autó szerelőt plusz most a szintén illegális Gy.-t. Neki már 2 háza van, bár nem értem, hogy ha valaki nem legálisan tartózkodik itt, hogy vehet házat. Persze nem sajnálom tőle, sőt örülök, hogy ilyen jól alakult a sorsa. Bezárva lenni ebbe az országba elég borzalmas lenne nekem, de őt nem izgatja. Viszont elbeszélgetve ezekkel az emberekkel megint az az érzésem van, hogy aki már otthon se csak siránkozott, hanem viszonylag jól megélt, annak itt is jól megy sora. Aki meg otthon nem volt sikeres, az itt se megy egyről kettőre. Ezt a kint töltött évtizedek alatt figyeltem meg és mindig újra bebizonyitódik.