Ünnepeltünk

 Julius első hete, már 2 éve a közös születésnapok jegyében telik. Idén kerekek voltak, részemről 9, Bandi 95. Államunk is hozzá járult az ünnephez kaptunk pénzt és levelet is egyenesen a nagyfőnök aláírásával. Az aláírás nagyon hasonlít a másik idegbeteg elnökikéhez, de ez csak egy mellékszál. Az ünnep nem erről szólt. 

Persze a kihalt barátok okán, már csak igen szűk kör volt. Mi, immáron hárman, egyetlen igazi helyi  barátnőm, egyetlen "rokonom", férjem unokaöccse és a német szakasz, ottani barátnőm, csak hetven éve ismerjük egymást és az ő lánya és veje.  Kicsi társaság volt, de mindannyian igazán szeretjük egymást.  Jól éreztük magunkat, kedvenc kertes vendéglőmben. Szerencsére az én születésnapomon még tartja magát a nyár. Nagyon sűrű hét volt, de élveztem.

Most aztán kezdődnek a nem egészem normális hétköznapok.  Nyakamon a térdműtét. Az előzetes vizsgálatokat, tegnap már lezavartam, a műtétet is kifizettem már. Ha nem jön közbe semmi 2..-én délután kés alá kerülök. Egyetlen izgalmam, hogy ez is olyan jól sikerüljön, mint az első. 

Nagyobb baj a szemem. Végül elmentem egy igazi szem tudóshoz. Már mindkét fiúmat, a régit és az újat is elvittem hozzá.  Sajnos nem sok jóval biztatott. Felírt valami új cseppeket is pluszban, a régi mellé. Kontroll szeptemberben. Majd meglátjuk, vagy nem.:-(

Közben elromlott a jobb fülem. Egy vagyonért javították volna meg. Így inkább vettem egy újat Már ár is vettem, de oda is kell még mennem a jövő héten. akciósan.  Remélem majd a 3 nap alatt a kórházban jól kipihenhetem magam. Gyaloglásban már lassan világbajnok leszek. Az utóbbi napok esős szélviharos időjárásában nem volt egy kellemes dolog.

Sajnos a képeket valami fura formában kaptam, de majd ha kiderítem a hogyant, beteszem ide is.Az került be amit nem akartam. Van képönk hármasban, az majd jön.