Hétköznapok

A hétköznapok jól alakulnak. Még mindig sok a dolog, de azért pl. moziba is eljutottunk. Láttunk egy szórakoztató magyar filmet. Kellemes meglepetés volt. Tervbe vettünk egy másik filmet is, de azóta se volt időnk vagy erőnk a moziba menésre. De majd megyünk, talán jövő héten Szinte a szájunkban van a mozi.

Egyelőre ójabb IKEA délután volt beiktatva. Laását még mindig rendezi, most egy íróasztal szék volt műsoron. Mikor az asztalt vettük, nem akart az IKEÁban venni széket aztán volt kávézni az egyik rokonnál, ahol meggyőzték, hogy ott kell jó széket venni. Miután végig ülte az összes széket, megérdeklődte, hogy én hol vettem az enyémet. Mondtam egy szaküzletben, ahová el akartam vinni őt is. Majd a jövő héten oda megyünk. De ő vett egy szőnyeget, én pedig megvettem Bandi összenyomott lámpaernyői helyett két újat. Az eredetiek is onnan származtak. A lámpákra egy szép napon rádölt a vasalódeszka. Szerencsére a lámpák nem törtek össze, csak az ernyők lapultak össze és szegény Bandira ráhozta a frászt az éjszakában a szokatlan zaj. 

Muult csütörtökön megint egynapos kiránduláson voltam Bécsben, Bandi ügyeit intézetem, remélem végleg. Valahogy nem szeretem már úgy Bécset mint régen. Fél Ázsia ott van, tele vannak az üzletek és az utcák velük. A Grabenen szinte lehetetlen normálisan menni. A régi üzletek bezártak, csupa, mindenütt megtalálható áruházak nyíltak. Dúl náluk a báli szezon, a női ruhaüzletek tele voltak báli ruhákkal, a férfiaknál  a kirakatokban a frakk hódított, a szmokingok és sötét öltönyök mellett. Ezekért a balakért, azért irigylem őket. Vásárlásra már nem csábít ott semmi. Egy pár sötétkék harisnya volt mindössze a zsákmány. Jó volt, hogy este várt az állomáson a fiu, elég sötét van mikor beér a vonat. 

Különben egyelőre beválni  látszik a váltott főzés, ezen a héten is holnap kerül rám a sor, három napra. Ma délután voltunk a svájci társasággal kávézni, után jó nagyot gyalogoltunk, mielőtt buszra ültünk. 

Itthon rossz hír várt. 97n éves őskori haveromnak meghalt a 78 éves élettársa. Most totál egyedül van és saját véleménye szerint nem alkalmas már önálló életvezetésre. Ráadásul Pest környékén lakott a barátnővel. Mondtam ha bejön a városba a saját lakásába, akkor tudok segíteni, de így nem. Szerintem soha az életben nem volt alkalmas az egyedül élésre. Hetven éve ismerem. Rohadt élet, mikor a fiatalabb hal meg előbb. A harmadik és utolsó feleségét nagyon szerettem. Ő ötven valahány évesen halt meg. Igazságtalan a sors. Az öregeknek kellene elmennie, de minket valahogy itt felejtettek.