Nem tudom, ki hogy viseli ezt a be- és lezártságot. Engem határozottan rossz irányba visz a dolog. Ha hajlamos lennék alkoholizmusra, akkor feltehetően naponta leinnám magam. Eleinte, ehhez a tavaszi és nyári idő is hozzá járult, egész lezseren viseltem a dolgot. Jártam keltem, intéztem a dolgaimat és reménykedtem, hogy majd csak elmúlik hamarosan. Vártam az őszt, indulnak a hangversenyek és a színházak, vártam a barátaimat Berlinből, szóval volt mit várni. Aztán jött a szeptember, a barátok nem jöhettek, mert kiváló vezetőnk lezárta a határt. Három hangversenyből kettőt lemondtak Aztán bezárt az összes étterem. A napok egyre rövidebbek és sötétebbek lesznek.
Már nincs kedvem semmihez. Nem öltözöm fel rendesen ha vásárolni megyek, mert minek. Kikészíteni nem érdemes magam,. mert ugyis a maszkra kenődik minden. Már nem nézelődöm az üzletekben, mert ugyan kinek van kedve levegő után kapkodva nézelődni.
Mindeközben nem csak én megyek tönkre, hanem a város is. A bevásárló központokban egyre több üzlet húzza le a rollót örökre, pedig ezek nem a turistákra voltak építve, mint a belváros, ami szintén egy siralomház.
Ma azt hiszem definitiv eljutottam a mélypontra. Úgy mentem vásárolni, hogy csak az itthoni játszó nadrágomat cseréltem le egy rendesre, de a fésületlen fejemre csaptam rá a kalapomat és még a fülemre se gondoltam. Már semmiben sem különbözöm, az általam mindig megvetett, ápolatlan ronda öregasszonyoktól. Minderre mikor hazajövet a liftben benéztem a tükörbe, jöttem rá. Hol van egy zúg, amibe elvonulhatnék és magamra lapátolhatnám a földet?
Hess, rossz gondolatok. Hallgass zenét, keress egy jó könyvet, aztán holnap jön egy új nap, örüljetek egymásnak :-) Fel a fejjel lesz ez még jobb is. 🧡
VálaszTörlésTudom, de a november engem sajnos mindig megvisel és csak az események tartják bennem a lelket. Nem tudom mikor lehet ez jobb, de bezárva lenni nagyon nem jó soha.
VálaszTörlésA mélypont jó! Onnan csak felfelé lehet menni.
VálaszTörlés