A minap rájöttem, hogy rengeteg öreg levél van a fiókomban. Hátha ettől annyira lassú gondoltam, és elkezdtem kitörölgetni a leveleket. Mint kiderült 2014 óta nem töröltem semmit. Azóta sajnos komolyan megcsappant a levelezésem. Már nem is emlékeztem, hogy drága Kereubal mennyi gondolatot cseréltünk. Akkoriban sokat voltam távol és ő csak küldte a helyi híreket, pletykákat, én meg a német nyelvű újságcikkeket. Sajnos már ő is az örökre eltávozottak között van, már 4 éve. Nálam fiatalabb ismerősök el se tudják képzelni, mi vár rájuk ha túl sokáig élnek. Az ember a végén egy légüres térben mozog.
Na aztán milyen a véletlen, amiben viszont nemigen hiszek. Tegnapi igen ritka faces látogatásomkor, kit látnak szemeim? Kerub feleségét. Elgondolkoztam, hogy vajon utálta az egész indexet, vagy csak engem?
Mikor Kerub meghalt, tudtam, hogy a temetésén már nem leszek itthon. Beszéltem a feleségével telefonon, majd írtam rendes postával egy, azt hiszem, igen rendes levelet. Megírtam, hogy tudom milyen állapotban van, mert magam is megtapasztaltam, de hívjon nyugodtan, szívesen folytatnánk vele is a barátságot stb. De soha semmi visszajelzés nem érkezett. Sokszor gondoltam rá, de nem akartam tolakodni. Most örömmel láttam, hogy jól van. Társasággal utazásról tett be képet. él és virul, hála az égnek. Fiatal még és csinos. Jó eséllyel talál még társat, ha akar.
TV
Az elmúlt héten olyan volt a német tv műsora, mintha sivatagban lettem volna. A híreken kívül, jóformán semmi nézhető program nem volt. Krimiket ismételtek és buta románcokat játszottak. Kínomban már az egyiptomi ásatásokról készült dokumentum filmet nézem órákon át. Amit nem mellesleg már szintén láttam régebben. No de tegnap este belendültek. Lubickolhattunk a jobbnál jobb hangverseny közvetítésben. Először a veronai Arénából közvetítették a Trubadúrt, de azt kihagytam, szerencsére, mert ma egy másik adó közvetíti ismét. Átkapcsoltam a müncheni szabadtéri koncertre, ahol szegény nézők áztak és fáztak, de Renée Flemming amerikaian mosolyogva gyönyörűen énekelt a zord körülmények ellenére is. Sajnos számomra ismeretlen amerikai műveket. Onnan átkapcsoltam Hannoverbe, ahol szintén szabad téren játszották a Bajazzókat. Elég puritán módon, szinte díszlet nélkül de jó énekesekkel. Miután vége lett, jött még a Paraszt becsület is, de én ismét kapcsoltam és a pekingi Tiltott Városban meghallgathattam a Carmina Buranat. Nos ez valami fantasztikus volt. Kínai karmester és a shanghai szimfonikusok, elég nagy európai beütéssel. Több volt az európai zenész mint a bennszülött, de egy óriási zenekar és remekül játszottak. A hatalmas vegyes kórus egy-két bevándorlót kivéve szín európai volt, pontosabban bécsi. A gyerek kórus kínai igen helyes kisgyerekekből állt. Óriási élmény volt. Ráadásnak eljátszották és énekelték a "Jázmin dalt" ez egy igazi kínai népdal és igen ismert.
Nálam extra bónusz, hogy jártam ott a tiltott városban 14 éve. Óh boldog ifjúság....
Egy kis csemege, németeseknek:
https://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-nicht-die-probleme-nach-europa-holen-1.4522763
Na aztán milyen a véletlen, amiben viszont nemigen hiszek. Tegnapi igen ritka faces látogatásomkor, kit látnak szemeim? Kerub feleségét. Elgondolkoztam, hogy vajon utálta az egész indexet, vagy csak engem?
Mikor Kerub meghalt, tudtam, hogy a temetésén már nem leszek itthon. Beszéltem a feleségével telefonon, majd írtam rendes postával egy, azt hiszem, igen rendes levelet. Megírtam, hogy tudom milyen állapotban van, mert magam is megtapasztaltam, de hívjon nyugodtan, szívesen folytatnánk vele is a barátságot stb. De soha semmi visszajelzés nem érkezett. Sokszor gondoltam rá, de nem akartam tolakodni. Most örömmel láttam, hogy jól van. Társasággal utazásról tett be képet. él és virul, hála az égnek. Fiatal még és csinos. Jó eséllyel talál még társat, ha akar.
TV
Az elmúlt héten olyan volt a német tv műsora, mintha sivatagban lettem volna. A híreken kívül, jóformán semmi nézhető program nem volt. Krimiket ismételtek és buta románcokat játszottak. Kínomban már az egyiptomi ásatásokról készült dokumentum filmet nézem órákon át. Amit nem mellesleg már szintén láttam régebben. No de tegnap este belendültek. Lubickolhattunk a jobbnál jobb hangverseny közvetítésben. Először a veronai Arénából közvetítették a Trubadúrt, de azt kihagytam, szerencsére, mert ma egy másik adó közvetíti ismét. Átkapcsoltam a müncheni szabadtéri koncertre, ahol szegény nézők áztak és fáztak, de Renée Flemming amerikaian mosolyogva gyönyörűen énekelt a zord körülmények ellenére is. Sajnos számomra ismeretlen amerikai műveket. Onnan átkapcsoltam Hannoverbe, ahol szintén szabad téren játszották a Bajazzókat. Elég puritán módon, szinte díszlet nélkül de jó énekesekkel. Miután vége lett, jött még a Paraszt becsület is, de én ismét kapcsoltam és a pekingi Tiltott Városban meghallgathattam a Carmina Buranat. Nos ez valami fantasztikus volt. Kínai karmester és a shanghai szimfonikusok, elég nagy európai beütéssel. Több volt az európai zenész mint a bennszülött, de egy óriási zenekar és remekül játszottak. A hatalmas vegyes kórus egy-két bevándorlót kivéve szín európai volt, pontosabban bécsi. A gyerek kórus kínai igen helyes kisgyerekekből állt. Óriási élmény volt. Ráadásnak eljátszották és énekelték a "Jázmin dalt" ez egy igazi kínai népdal és igen ismert.
Nálam extra bónusz, hogy jártam ott a tiltott városban 14 éve. Óh boldog ifjúság....
Egy kis csemege, németeseknek:
https://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-nicht-die-probleme-nach-europa-holen-1.4522763
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése