2011. december 4., vasárnap

Ebéd

Mehettünk volna ma a magyarokhoz is enni, de inkább egy steakházba mentünk. Voltunk már ott máskor is de akkor este. Most délben, kint kb. 28 fok lehetett. Bementünk, jeges hideg szél fogadott minket. Kicsit készültem, volt nálam egy kardigán és a szokásos nagy sálam, de ezzel együtt a bal fülem, mert onnan jött a hideg, majd lefagyott.
Jött egy nagyon fekete pincér, felvette a rendelést. Szokásos italunk, nekem Heineken sör B. pedig alkoholmentes sört kért. Az itteni csapolt sörök, leginkább a lópisire hasonlítanak, így marad mindig a Heineken. Jön a fiú, leteszi a 2 üveget az asztalra és elhúz. Pohár? Sebaj arra jár megint, B. szól, hogy pohár. Jön megint és letesz egy darab poharat az asztalra és ismét szélsebesen elhúz onnan. Ugyanakkor látom, hogy beül egy boxba a vendégekkel csevegni. Ilyet még nem láttam. Sehol. Végül megjelent egy dundi leányka a salátával, szóltunk, hogy kellene még egy pohár és hozta.
Fekete pincérünk egy idő múlva felpattant, elintézett valamit és visszaült csevegni. A hely meglehetősen tele volt és holt biztos nem ő volt a főnök. Aztán jött a steak és teljesen megenyhültem, a végén még borravalót is adtunk, igaz az itt kötelező, mert nincs benne a számlában. Rápillantottam a számlára és megállapítottam, hogy kb. a 2 sör árába került a steak salátástól krumplistól, mindenestől. A baj az, hogy nincs alternatíva. Olyan, hogy ásványvíz itt vendéglőkben nemigen létezik. Cocacola az van, sőt valakit láttam tejet is inni. Klóros csapvizet is hoznak ha kér valaki, sok jéggel.

Este aztán elmentünk a botanikus kertbe karácsonyi díszvilágitást nézni. Voltunk már ott 2 éve, amikor majd megfagytunk. Most igen kellemes este volt, kb. 20 fok lehetett. Persze meg volt ennek is a hátránya, rengeteg ember volt. Gyerekek csúsztak másztak a földön, kész csoda, hogy senkire se sikerült rátaposni. Általában felfele néz az ember, ott vannak a fények, lent a földön meg a gyerekek. Most nem is tudom, mi a jobb, a tömeg vagy a hideg. Néhány képet feltettem a szokásos picasa helyre.

Nagyon remélem, hogy holnap sikerül tényleg hazafelé venni az utunkat. Csak, hogy nehogy túl nyugis legyen a helyzet, B.-nak eszébe jutott, hogy lejárt a nemzetközi jogosítványa, amiért még holnap délelőtt gyorsan el kell "szaladni".

1 megjegyzés:

  1. Most az én kálváriám kezdődik a légitársasággal. átszervezik az életemet és még hazudnak is. Mármint, hogy egy hete küldtek emilt. Annyuknak. Szépen írtam? Majdnem megrendeltem egy lemondhatatlan szállodát. Meg mérgelnek elmegyek kocsival.

    VálaszTörlés