A napokban elfelejtettem megirni az aznapi ujsághirt, miszerint Londonban valahol anyatejből készült fagylaltot árulnak. A készlet pillanatok alatt elfogy. Egy adag 22.50 angol font, ami azért elég borsos ár.
Ez nekem az a kategória, hogy már nem fognak ezek megbolondulni. Engem a gondolatra is enyhe undor fogott el, de ugye én elég rosszul viszonyulok az ilyen gyerek és környéke dolgokhoz.
Ma viszont azt irta az ujság, hogy betiltották a londoni anyatej fagylaltot, mert veszélyes az egészségre. Minden féle fertőzést lehet tőle kapni, pl. hepatitis vagy aids. Nem vagyok virologus, de ha a virusok jól viselik a fagyasztást, akkor könnyen el tudom képzelni.
Pozitiv hir volt viszont számomra az ujfajta vesedonor módszer. Azzal kezdődött, hogy egy felnőtt fiu az anyjának akarta adni az egyik veséjét. Igenám de nem passzoltak össze. Ezer féle szempontot néznek és mindennek passzolni kell ha sikert akarnak elérni. Volt viszont más aki passzolt, aztán egy harmadik akihez az első fiu passzolt és igy tovább. Computeres világban ezt össze lehet hozni. Végül egy teljes országot behálózó vesecsere jött létre. Mutatták a térképen, hogy a keleti parttól a nyugati partig mentek a vese szállitmányok. Meg volt tervezve, hogy ki mikor kerül a műtőbe, melyik városban, mikor érkezik a repülőgép a vesével stb. Nem kis organizációs munka állt a dolog mögött, de sikerült. Aztán arról irtak, hogy propagálni kellene ezt a módszert, hogy minél többen tudjanak róla, valamint jó lenne ha annyira elterjedne, hogy nem kellene több órás repülőutakat betervezni. Hihetetlenűl izgalmas belegondolni, hogy x városban elkezdik a műtétet, miközben a vese még valahol a levegőben van y-ból jövet. Ugyanakkor az x-ben kivett vese z-be megy és igy tovább.
A lényeg az, hogy ha valakinek van donorja, az ma jó esélyel hamarosan kaphat megfelelő vesét.
Ma nem sétálni voltunk, hanem gyalog mentünk a bankba. Sajnos mogyorót elfelejtettem vinni, igy szegény mókusok hoppon maradtak. A fészek teljesen üresnek tünt, vajon hova lett a madár és mi lesz a tojásokkal? Tele van az élet izgalmakkal.:-)))
2011. március 1., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Anyatejes akármi brr...tudtad, hogy a mókus a patkány rokona?? Na sebaj, azért én is szeretem::)
VálaszTörlésMár mint a mókust...
Engem nem érdekelnek a rokoságok. Mókusok aranyosak és kész. Amugy is csak a szőrös álatokat szeretem
VálaszTörlés