2011. február 11., péntek

Zajlik az élet!:-(((

Múlt héten vettünk végre egy lámpát a mosogató fölé. IKEA-ban persze. Azt hittem, hogy majd haza jövünk és pikk-pakk a lámpa félóra múlva már fent is lesz. De nem.... B. továbbfejlesztette a dolgot és egy polcot is konstruált hozzá. Ehhez egyszer voltunk egy kisebb barkácsboltban és egyszer autóztunk vagy 40 percet, míg megtalálta azt az eldugott ócska üzletet, ahol fehér műanyag polc anyagot kaptunk. Ezek után 3 napig cicomázta a dolgot. Az eredmény csodás és én vagyok az undok, hogy nekem egy sokkal egyszerűbb de gyorsabb megoldás is tökéletesen megfelelt volna. Aztán jött 2 nap szünet és megérkezett a mosógép. Valódi európai modell, tudja maga melegíteni a vizet és szárit is. Ez itt egy cseppet sem természetes. Normál amerikai mosógép, akkora, hogy ha kicsit összehúzom magam én is beleférek. Van meleg és hideg víz, amit úgy keverek ahogy akarok és a mennyiséget is magam alakíthatom a mosni való mennyiségéhez. Nem tudom ezeknek pl. hány bugyijuk és gatyájuk van, de nekünk rengeteg. Ezzel együtt nem lennénk képesek egy gépnyit összehozni soha. A közös természetesen 25 centesek bedobálásával működik és mindig akkor fogynak el ezek a pénzdarabok, mikor már csak szárítani kellene ami külön gépben történik. Na a szárító megint egy külön szám. Kar vastagságú gégecső megy ki belőle a falon kívülre. Mindezek után érthető, hogy mi csak egy sima automata szárítani is tudó gépre vágytunk. A megtalálásával is eltelt néhány este, mert kizárólag neten volt található, de meglett. Kiszállítás csakis a földszintig. Mikor megérkezett érdeklődtek, hogy felhozzák-e. Mennyiért? 100$, akkor nem kérjük. Így lerakták az udvaron. Egy telefonra jött a konyhaépitő segédünk a haverjával és cél eszközzel, mire észbe kaptunk már fent is volt a masina. Mivel tartozunk? Ugyan már, semmivel. Kaptak valódi Bende féle magyar kolbászt és boldogan távoztak.

Most folyik a beszereljük munka, ami persze egy semmiség B. szerint, csak tudnám meddig fog tartani szuperprecizen és gyönyörűen megcsinálni. A tegnap délutánt, minden esetre megint egy barkács áruházban töltöttük, ahol 100 millió cucc van, de soha sincs pont az amit keresünk. De az nem baj, mondja, mert megoldja, csak kicsit komplikáltabb lesz. Szerintem nagyon komplikált máris. Egy életben egyszer érdekes egy ilyen áruház. Végeláthatatlan sorokban állnak a mindenféle kütyü-mütyüket tartalmazó polcok. Van más is, festék háztartási gépek tömege, csakis elefánt nagyságban, konyhabutor, fürdőszoba felszerelés, grillek, öntöző rendszerek és minden amik ezeknek a szereléséhez szükséges. Kb. 4x akkora lehet, mint egy hazai Praktiker.

B. éjszaka már beköltözött hozzám aludni, miután a szekrénye tartalma az ágyán van, mert a szekrényben kell szerelni. A szekrény fala szomszédos a fürdőszobáéval. Megint ki lett vágva, amit tavaly már betoldott. Dolgozik, mint a güzü szegénykém, miután mondtam, hogy max. 2 napig alhat nálam.:-))) Hát majd meglátjuk! Ehhez képest egy semmiség, hogy Mubarak lemondott.

1 megjegyzés:

  1. Boszikám, ha szerzek kiadót, megírod tapasztalataidat a barkácsáruházak terén? Olyan jót mosolyogtam :-)))

    VálaszTörlés