2010. december 18., szombat

Haza jöttünk szerda koradélután. Az ut egész elviselhető volt, kellemes és kellemetlen utitársakkal. Az utóbbiak megint a 3-4 év körüli gyerekek voltak, akik ma sem tudom miért sikongatják át a fél utat, velőtrázóan. A következő kérdés már csak az, hogy a k.anyja, miért nem vágja egyszer szájon. Na mindegy, füldugó nélkül többet nem utazom.

A kedves útitárs egy tündéri kutyus volt. B. rögvest barátkozni kezdett és kiderült, hogy őkutyasága életében először utazik 8 éves és fiú. Hogy, hogy bírta ki pisilés nélkül szegény kuty a várakozással együtt kb. 12 órás utat, az rejtély. Viszont egész úton, csak egyszer ült gazdi ölében egy kicsit, aztán eltűnt a szatyrában és nyilván aludt.

Itthon kellemes meglepetés fogadott, mert a virág szitterem hozott nekem meleg ételt, így nem kellett csizma után mennem a pincébe, hanem szépen megmelegítettem a húslevest és a sült csirkét. Erről jut eszembe, hogy fogyókúrára ajánlom a repülői étkezéseket, ami nem csak minimális de bűn rossz is. Igaz, nem enni megyünk repülőre, de azért mégis kicsit erőltethetnék magukat.

Sajnos a jet lagot még mindig nem hevertük ki, így a legváratlanabb időpontokban jön rám az álmosság. Szerencsére az éhség már beállt a normális időre. Intézem a telefonjaimat. Egy öreg barátom, 90 éves lett volna márciusban meghalt, egy másik 87 éves kórházban, a harmadik otthon és bár csak 82 éves, de igen rossz állapotban. Szintén 82 éves orvos barátommal megbeszéltük a politikai helyzetet. Elmondta, hogy a 3 diplomás lánya közül kettő kevesebben fog kézhez kapni az új adózás után, mint eddig. Egyedül a jól kereső veje örül, mert ő viszont lényegesen több pénzt fog hazavinni. Ez persze nem volt újság számomra, mert számolni én is tudok, de ezek konkrét esetek. Ezután üdülés volt a 97 évest felhívni, aki közölte, hogy éppen próbál az egyik ős vendégének (varr) és később vissza fog hívni.

Aztán csenget a postás, lemegyek és a kezembe nyom egy csinos csomagot. Berlini barátnőm küldött kóstolót a 8 féle apró süteményből amit sütött. Majd sírva fakadtam, úgy meghatódtam. Most viszont már holt biztos, hogy a kardigán nagy siker volt. Fel is hívtam rögvest. Sajnos kiderült, hogy a férje, aki 40 éve barátom, most volt kontrollon (rák) és sajnos nem jók az eredmények.

Ma reggel, mióta haza jöttem először bekapcsoltam a hálószobámban még fellelhető magyar tv-t. Gondoltam megnézem milyen most a reggeli műsor. Pont 8 óra volt és semmitmondó híreket mondtak. Árvíz, belvíz, hó stb. Utána sporthirek és várom az időjárás jelentést. Helyette OV következett, aki 25 percig mondta a magáét. Lehalkítottam és felhívtam B.-t hogy felébredtem. Mikor vége volt a beszédnek, gyerekrajzfilmet kezdtek játszani. Se bemondó se semmi. Vajon mi történt? Nincs már személyzet a tv-ben?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése