2017. február 20., hétfő

Politika

Minap a német ujságban fogadott egy fénykép. OV és Botka a szegedi városháza előtt. Mindjárt eszembe jutott a német CSU egyik vezető tagjának a megjegyzése, amit a német baloldali pár most leköszönt frakcióvezetőjéről mondott:"30 centivel rövidebb mint én" nem szép dolog ilyet mondani, de tény.
A fényképet követő cikk, számomra, aki elvágta magát a magyar sajtótól igen érdekes és szomorú volt. Először Vonáról volt szó, illetve a vele készült intervjuról. Leírták, hogy mennyire megváltoztatta az imázsát, renedes öltönyben fogadta a riportert stb. Az elmondottak lényege, hogy ő lesz most a farkas a báránybőrben. Számomra félő, hogy ezt sokan beveszik, pedig kutyából soha nem lesz szalonna. Jelenleg ő nagyon konzervativnak vallja magát, hogy ez nála mit jelent az tudjuk.
Aztán jött Botka, akit mint írják alig ismernek Szeged határain túl. MSZP tag, nem túlzottan kampányolt. Tudja nagyon jó, hogy a baloldal olyan amilyen, semmiben nem képesek összefogni. Kb. annyi volt, hogy majd meglátjuk mit lehet tenni.
A cikk azt vonta le tanulságnak, hogy OV-t a szélsőjobb és a szélsőbal próbálja legyőzni. Elég izgalmas lenne egy ilyen koalició, ami persze csak a mesékben létezik

Eltérve a hazai politikától, naponta élvezem a Trump féle ingyencirkuszt. Hétvégi csúcs volt, amikor egy beszédében, miután még nem vette észre, hogy vége a kampánynak, állandóan beszédeket tart. Szóval azt mondta, hogy láthatják mi történt tegnap Svédországban. Befogadták azt a sok menekültet és most ez a tragédia. Szegény Svédek nem győzték dementálni, hogy náluk a világon semmi nem történt a hét vége folyamán, csak valahol fent északon volt valami baleset a hó miatt. Más semmi. Ha Putin is ilyen őrült lenne, holnap kitörne az atomháború. Persze Putin se egy babapiskóta, de legalább nem őrült.

2017. február 17., péntek

Technikai fejlődés

Minap az indexen beszélgettünk valamiről és akkor derült ki számomra, hogy mekkora fejlődés történt az én röpke társas életem alatt a világban.
Mikor a Férjemet megismertem, ő Zürichben lakott és pedig Stuttgartban. Nekem az albérletemben még telefonom se volt. Ismeretségünk 5 hónapja alatt volt néhány levélváltás, néhány telefon az utcáról hívva rengeteg pénzért. Minden esetre a direkt hívás külföldre ott már működött, 1972-ben. Volt persze 5 alkalommal személyes találkozás is. Ezután jött a házasság, ami remekül sikerült.

Eltelt 26 év, mikor megjelent az életemben Emberem. Ő akkor Torontoban és Pesten laktam. Telefon változatlanul elég drága volt, de már volt fax. 3 hónapig napi rendszerességgel mentek a faxok este tőlem és reggelre már várt a válasz. Ehhez jött heti egy telefon, vasárnap este. Internetem még nem volt. Ezután elmentem háztűznézőbe, majd még 3 hónap és Ember haza költözött. 5 év felhőtlen kapcsolat következett. A kötetnyi faxot az utolsó pince rámolásnál dobtam ki.

Ezután már csak 6 év telt el és Lényemet már az internet segítségével halásztam ki magamnak. 1-2 e-mail után áttértünk a telefonra. Talán egy havi telefonálgatás után, ez esetben ő jött háztűznézőbe, igaz nem volt már külföldön csak "falun". Ennek már több mint 11 éve.

Nem tudom merre fejlődik még a technika, nekem már nem lesz rá szükségem. Változatlanul a legkedvesebb eszközöm a vonalas telefon. Már társadalmi életet is csak telefonon élek. Istenien meg tudjuk váltani a világot, kevés számú baráttal, telefonon, másfél-két óra alatt. Sem az okos telefon, sem a skypee nem a barátom. Normál telefonnal a fülemen, ide-oda mászkálva a lakásban szeretek beszélgetni. Ahogy jártamban-keltemben elnézem az ifjuságot az okosba mélyedve, azt látom, hogy ezek már a telefonjukkal élnek barátok és társak helyett is.😄

2017. február 8., szerda

Jolimamának



Ezt a szép Loire menti kastélyt találtam hirtelen, csak neked! Nagyon köszönöm a képes oktatást. Valóban egyszerű, csak tudni kell a hogyant.

2017. február 7., kedd

Második nekifutás

Akkor most Gépész segitségének hála, itt lesz olvasható a két újságcikk:



2017. február 6., hétfő

Lelkes fiatalságom



Ime két kis szösszenet, régmúlt időkből. Szerintem ma is érvényes amit akkor írtam. Vállalom és remélem, hogy meg is nyílik.


file:///C:/Users/Owner/Documents/IMG_20170206_0001.pdf
file:///C:/Users/Owner/Documents/IMG_20170206_0002.pdf

2017. február 5., vasárnap

Szinház

Vásáry Tamás megírta élete történetét 3000 valamennyi oldalon. Az első 1300 oldalból egy tehetséges hölgyemény csinált egy előadó estet. Koltai Róbert adta elő.
Nagy vonalakban persze ismerem az élet történetét, Különösen a kezdeteket, mert mindig mesél mindenhol, no meg kortársam.
Szóval ültem és hallgattam, majd nyeltem a könnyeimet. A csodagyerekségtől eltekintve, akár az én életem is lehetett volna. A kellemes kezdetek, majd az ostrom, amit ők Debrecenben éltek át. Ha olyan tehetséges lennék mint ő, akár én is írhattam volna. A rémült várakozás és a tortúrák az oroszok bejövetele után, az állandó rettegés. Aztán a háború utáni rövid fellángolás és remény, majd az egész mélyre süllyedés. A csengőfrász, és a  teljes egzisztencia elvesztése, a nyomor. Amitől mi megmenekültünk az a kitelepítés volt. Őt ugyan személy szerint nem vitték el, mert Kodály az utolsó percben megmentette, de az egész családját igen.
Nem is gondoltam arra, hogy ennyire érinteni fog a történet, különben nem mentem volna el. Már napok teltek el közben, de még mindig fojtogat a düh, hogy az a rohadt kommunista-szocialista bagázs, hány generáció életét tette tönkre, törte derékba. Manapság sokat lelkiznek a gyerekneveléssel kapcsolatban, hogy mennyire kell vigyázni, nehogy valami trauma érje szegény gyereket, pl. egy pofon formájában. A mai okosok elképzelései szerint mi mind idegbajos hülyék kellene, hogy legyünk. Mi nem csak pofonokat kaptunk, hanem oroszokat és kommunizmust. Kirángattak minket a normális életünkből és sok éven át hazug színlelésre kényszerítettek, mert aki nem csinált úgy mintha egyet értene velük annak vége volt és esélytelen lett az életben. Ha bele gondolok, skrizofen életet éltünk. Örökös hazudozásra voltunk kényszerítve.
Persze túléltük, jobban mint a pofon nélkül felnövő agyon vigyázott ifjúság élte volna. De boldog ifjúságunk az nem volt.:-(

2017. január 31., kedd

Piruettek a térdem körül

Néhány hete láttam egy német egészségügyi adásban, hogy valami új injectioval segítik az elkopott térdízületeket, megelőzendő a műtétet. Mint az orvosom mondta, nekem még nincs szükségem műtétre, de ettől még fáj persze. Az itt elérhető, egyébként patikában szintén nem kapható injectio az egyik térdemre jó volt a másikra másodszorra már nem.
Persze az adás nyomán kikutattunk mindent a neten és kinyomtattuk németül és angolul is, mert nem tudtam az orvos melyik nyelvet tudja inkább. Tegnap oda vonultam, új röntgen és utána kezébe nyomtam az egész irodalmat. Nagy érdeklődéssel olvasta és természetesen ő felírja, szerezzem be, benyomjuk, aztán majd meglátjuk.
Itthon aztán felhívtam a pharma futár céget, akik már sok mindent beszereztek Emberem betegsége alatt, meg mást is. Most kiderült, hogy ez náluk nem szerepel, illetve nem kapható.
Ismét elmélyedtem a net mélységeibe. Német patika, csak országon belül szállít. Másik hasonló, csak német nyelvterületre szállít. A harmadiknak kell a recept másolata, igen ám, de hogy küldjem el, se használható e-mail cím se telefonszám se semmi.
Végül bedühödtem és előkerestem a neten persze a zürichi patika címét. Ezek már 50 éve még anyámnak küldtek Magyarországra gyógyszert amit én Stockholmból intéztem. Nekem is adtak már recept nélkül amit kértem, látogatásaim során, tehát rugalmasak. Megírtam mi a nyűgöm, kértem segítsenek. Ez d.u 6 körül volt. Este mikor haza értem a hangversenyről már itt volt a válasz. Természetesen beszerzik Németországból, el is küldik, fizethetek kreditkártyával vagy átutalással. Ma megírták az árat is, csak közel 100 Euróval drágább ampullánként mint Németországban. Ez van, ez Svájc, a szerviz pénzbe kerül. 1 hét múlva írják mennyit utaljak szállítással együtt.
Már vértezem magam a harcra, a biztosítómmal. Remélem meg fogom tudni őket győzni, hogy a műtét Svájcban sokkal többe kerülne nekik mint ez a vacak.
Aztán, hogy használ-e az a jövő titka. Állítólag az első kúra után évente kell egy ampulla. Szép lenne, meg jó is, ha igaz lenne.