2014. június 25., szerda

Beszéljünk magyarul!

Egyre inkább úgy látom, hogy a mai 50-60 éves korosztály komoly nehézségekkel küzd, ha udvarias formában kellene beszélni valakivel. Konkrétan az itt dolgozó mesterek és takarítók stb. nyomán jutott ez eszembe.
Tegnapi példa: Nehéz a redőny az automatizálás drága. Egyik mester megjegyzése, ha szól a papának olcsóbb mint a motor. Ilyenkor mindig meredten nézek magam elé. Milyen papának? Persze gyorsan leesik a tantusz, hogy szegény B.-t degradálják le papának.
Takarítónő ugyanez. Papa hol van? Hol?  A sírban. Mondanám legszívesebben, de tudom, hogy nem az Apámról beszél.
Mikor anno szegény Emberemet vittem a kórházba meghalni, még nem voltam gyakorlatban. Ültem elöl a mentőautóban ami privát volt. Egyszer csak megszólal a hátam mögött a mentős: Tessék ideadni a papa személyi igazolványát. Kicsit ideges is voltam, nem volt ez egy kellemes nap nekem se. Ingerülten hátrafordultam. Mit akar??? Nem volt kedves a hangom. Erre rábök szegény Emberre és közli, hogy hát a papa igazolványa kellene.
Nem is szólnék, ha én mondjuk 30 éves lennék és B.-ről vagy Emberemről azt hinnék, hogy az apám, bár akkor se helyes, mert aki nekem Papa, az nekik X.úr, vagy a Beteg stb. Mentőst akkor kiosztottam, remélem megjegyezte. Közöltem vele, hogy aki itt a mentőben fekszik az neki kizárólag X úr és semmi más. Egy fillér borravalót nem kaptak, bunkó banda.
Azért van fejlődés. A fiatalság már mintha jobban kezelné ezt a dolgot. Legfeljebb a férjemről beszélnek, vagy érdeklődnek, ami ok. Végül is nincs ránk írva, hogy nem vagyunk házasok.
50-es 60-as korosztály, mi a véleményetek??? Már ha olvassa itt valaki az irományomat.

2014. június 14., szombat

Hisztéria

Olvasom a facebookon, hogy "el akartak rabolni egy 9 éves kislányt". A szövegből kiderül, hogy egy férfi megszólította a kislányt, hogy menjen el vele valami nyereményt átvenni. A kislány nem ment, hanem haza szaladt. Ennyi. Utána jött, hogy már valamikor máskor is "el akartak rabolni" egy 11 éves kislányt.
Ekkora hülyeséget! Nem hallottak még soha az u.n. cukros bácsiról???
Persze vannak hozzászólások is. Miért nem vigyáz a rendőrség? Felháborító, hogy azokat a "szegény" autósokat csesztetik a rendőrök, miközben ilyesmik történnek! és még sok hasonló. Végül is nem történt semmi. A minimum, hogy a szülő belevésse a gyereke agyába, hogy soha nem megyünk el senki ismeretlennel sehova. Ezt már egy 6 éves gyerek is fel tudja fogni.
Egyáltalán nem védem a rendőrséget, sőt. Nagyon is rossz véleményem van róluk és a munkájukról, de hogy ilyesmire kellene figyelniük, az számomra abszurd. Ennek a sima egyszerű ténynek, miszerint egy férfi megszólított egy kislányt, ilyen tálalást adni, hogy el akarta rabolni, az még abszurdabb.
Ugyanilyen értetlenül állok az u.n. szexuális zaklatások előtt is. 12 éves lehettem és igen csenevész kislány voltam. Külön németre jártam egy nénihez hetente kétszer délután. Történt egyszer, hogy a néni kiment valamiért, mikor én már készültem haza menni és a férje magához ölelt szorosan és meg akart csókolni. Az volt a bajom, hogy igen gusztustalannak tartottam, hogy a nyelvét a számba akarta dugni. Totál elmaradott voltam, el se tudtam ilyesmit képzelni. Mindegy, a néni visszajött én hazamentem és rögvest elmondtam anyámnak, hogy milyen gusztustalanság történt velem. Anyám mondta, hogy felejtsem el és kész. Persze elment a nénihez, elmondta mi történt és azután a néni járt hozzánk és nem én hozzá.
Nem csináltak, nagyon helyesen, óriási sztorit ebből, így tényleg teljesen elfelejtődött nálam a dolog, csak mostanában mikor a szexuális zaklatásoktól zeng a bel- és külföldi sajtó, jutott eszembe az egész. Mennyivel normálisabb világban éltünk akkor!

2014. június 11., szerda

Ki választott itt???

Eddig azt hittem, hogy a véletlen műve, hogy nekem csak u.n. ellenzéki ismerőseim és barátaim vannak. Kivételt képez egy azaz egyetlen ember, aki egyébként nagyon művelt stb. de ez esetben teljesen elvakult.
Jómagam amerre járok-kelek és esetleg beszédbe elegyedek, mindig az derül ki a szatócsnál és a taxisoknál egyaránt, hogy elégedetlenek, ők nem ezt választották stb. Most német barátnőm, aki imád külföldön bennszülöttekkel beszélgetni feltette nekem a kérdést, hogy mégis ki választotta meg ezeket? Mert akikkel ő teljesen véltelenszerüen beszédbe elegyedett, mind elégedetlen volt és igen negatívan nyilatkozott. Persze akikkel beszélt azok tudtak németül. Hévízen még úgyis uralkodó a német nyelv, majd néhány év múlva gondolom már az orosz lesz, ahogy a kiírásokból és feliratokból következtetek. Szintén barátnőm értesülése, hogy egyre több orosz vesz ott házat. Az persze már egy más kérdés, hogy miért adják el a magyar emberek oroszoknak a házaikat. Én inkább mosogatni mennék és kenyéren és vízen élnék, minthogy egy orosz kezére kerüljön a házam. Természetesen nem mindenki olyan hülye mint én, akinek még elvei is vannak, ami elég nagy hátrány az életben.

2014. június 5., csütörtök

Francia sanzon est

A Rózsavölgyi szalonban volt, elég közepes előadásban. Már elfelejtettem nevű pasi énekelt és egy nő kísérte zongorán. Eleinte nagy kedvencem Charles Aznavour dalaival kezdte, de aztán rátért a régebbiekre meg az újabbakra is. Sajnos sokszor idegesítően hangos volt, de egy közelben ülő úr azért jókat szundikált közben. No de nem is az előadó volt az érdekes számomra, hanem az a rengeteg különböző de soha nem rossz emlék ami előjött a dalok hallatán.
A jól ismert Piaf dal Padam, padam.... Istenem, mindig Sennyei Vera énekelte a rádióban. Ugyanahhoz a Párizsi utcai fodrászhoz jártunk és azt mondogatták, hogy hasonlítok rá. 18 éves voltam és titokban nagyon büszke.
Híres Kozma dal, a "két szemét még most is látom" 16 éves voltam és holt szerelmes. Nemrég találkoztam az alannyal, eléggé rozoga állapotban van. Táncoltunk a Rómain a Béke strandon evezés után. Szép volt.
Yves Montand dalok. 1957 márciusában először Lucien Boyer aztán Yves Montand vendég szerepelt az Erkel színházban. Még kijárási tilalom volt, így az előadásokat délután tartották.  A mai előadó Yves Montandra helyezte a hagsulyt, pedig Lucien Boyer nekem nagyobb művészként jött le. Kijött a színpadra egy magas 100 kilós 60-as nő, egy lila zsák szerű ruhában, kezében egy muszlin kendővel. Elkezdett énekelni és 10 perc múlva már nem is látta az ember, hogy nem fiatal és kövér. Varázslatos volt. Yves Montand barna nadrágban és ingben énekelt. Persze tudtuk, hogy szalon kommunista, de azért meg voltam sértve, hogy nem volt képes egy szmokingot felvenni. A zongorakisérője rendesen volt öltözve. A közönség is. Dőlt belőle a férfiasság és az erotika. A nők elfolytak a gyönyörtől.
Sajnos az est név adóját Charles Aznavourt nem sikerült élőben látnom csak tv-ben. Úgy 40 éve sokat írtak róla a bulvár lapok és tény volt, hogy a 160 cm.-es férfi elvett egy gyönyörű sudár magas svéd modelt feleségül. Mikor először láttam, a párizsi olimpiából közvetítették a szóló estéjét. A pasasnak olyan szemei vannak és olyan nézése, hogy már nem csodálkoztam a svéd modelen.

Szóval ezek voltak az emlék hullámok a mai esten. Irtó kellemes idő van kint. A busz elment az orrunk előtt, így sétáltunk is egy jót. A város gyönyörűséges az esti fényekkel.

2014. május 21., szerda

Szélmalom harc

Most aztán fel, fel az ujabb szélmalom harcokra!
Az alábbi e-mailt tegnap kaptam. Közben én is szorgosan "ellenőriztem a terepet és nem láttam délben hortyogó hajléktalanokat. Eddig kétségeim voltak, hogy netán a közterületesek maguktól végzik a munkát vagy én jártam közben. Úgy tűnik az utóbbi az eset.
Minden esetre nagy kár, hogy feltehetően eléggé magányos harcos vagyok. Ha többen ragadnának ilyen szembeötlő visszáságok miatt klaviaturát, talán sok minden javulna a környezetünkben.
És óh.. meg ah... még úrhölgy is lettem.:-)))



Iktatószám: III/939/2/2014.                                                   Tárgy: tájékoztatás ellenőrzésről                                                                                                                                                           Ügyintéző: Gorócz Lászlóné

 

XXX részére

                               


 

 

Tisztelt XXX XXX Úrhölgy!

 

 

Hivatkozással a Belváros-Lipótváros V. kerületi Polgármesteri Hivatal részére megküldött, valamint illetékességből Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság részére továbbított - a Ferenciek terét érintő hajléktalanok okozta közterületi, társadalmi problémára vonatkozó - megkeresésében foglaltakra, bejelentését kivizsgálva az alábbiakról tájékoztatom.

A Köztisztasági és Kommunális Szolgálat munkatársai az elmúlt időszakban bejárást tartottak az V. kerületben, a Ferenciek terén lévő aluljáróban és annak környékén. A 2014. május 05-ei, 07-ei, 10-ei és 12-ei szemlén felügyelőink az Ön által megjelölt címen hajléktalan személyek életvitelszerű tartózkodását tényszerűen észlelték. Felügyelőink intézkedésére a fedél nélkül élők elhagyták a helyszínt, azonban felvilágosításunkat követően sem igényelték a hajléktalan szálló által nyújtott lehetőséget, kulturált feltételeket. Munkatársaim visszaellenőrzése során május 12-én életvitelszerű tartózkodást és jelenlétet a Ferenciek terén már nem tapasztaltak.

Dolgozóink – tekintettel a járőrutasításban foglaltakra – a bejelentésben szereplő területet - lehetőségeinkhez mérten - a jövőben is visszatérően ellenőrzik, kiemelten kezelik.

 

A közterületi rend és tisztaság megőrzése érdekében tett bejelentését ezúton is köszönjük.

 

 

Budapest, 2014. május 15.

 

                                                               Tisztelettel:

 

                                                                                                                        Miklós István

2014. május 7., szerda

"Kirándulás"

A tegnapi egész napos bidet szerelésnek az lett a vége, hogy mégis el kell menni a szaküzletbe valami vacakért. Nagyon húzódoztam a dologtól de nem volt mit tenni. Menet közben rájöttem, hogy mostanában igen ritkán utazom metrón, a hármason pedig pláne nem. Sajnos nem lett jobb az elmúlt időben. A népek még mindig nem tanulták meg, hogy a mozgólépcsőn a jobb oldalon állunk és hagyjuk a sietőseket elmenni. Igaz én már nem sietek a mozgólépcsőn, de az ifjúság még sietne ha hagynák. Másik kiváló utazói magatartás, a megállunk egy helyben a beszállásnál. Miután sikeresen át tolakodtam a tömegen, üres ülőhelyek sora fogadott. A bejáratnál állókat direkt figyeltem. Egy se szállt le 1-2 megállón belül. Talán a hangos bemondóba kellene beprogramozni, hogy "tessék beljebb fáradni, hagyják szabadon a be-ki járatot", ha már maguktól nincs elég eszük ehhez..
Érdekesség volt a Dózsa György úti megállónál a borozó. Igen lent a megállóban nyílt egy borozó. WC nincs, mozgólépcső vagy lift nincs, de van borozó. Nyilván erre van igény. A kiírás szerint van kannás bor is. A fogyasztók aztán kint üldögélnek az oszlopok tövében.
A Ferencziek terén nagyon szép lett az aluljáró. A felszínen pedig a közterületesek cirkáltak. Lépcsőn ült egy koldus, nem bántották, de a fa tövében táborozókat felállították. Hazafelé a busz teljes erővel fűtött, azt hittem hőgutát kapok.:-(
Most folytatódik a szerelés, remélem nem derül ki, hogy még valami kellene.

2014. május 3., szombat

Szélmalomharc

Egész életemben igazi szélmalom harcos voltam és még most is kitör időnként belőlem.
Szeretek a belvárosban járkálni és minden személyes ellenszenvem ellenére nagyon tetszik az u.n. új fő utca és környéke. Múlt szombaton is jártam a Ferencziek terén, mert a közelben szerzem be a hétvégi külföldi újságokat. Magamban háborogtam, mert a tér sarkán lévő árkádok alatt délben 4 hajléktalan aludta édesen az igazak álmát és az előző héten is ugyanez volt a helyzet. Elsődlegesen azért vagyok dühös, hogy minek hoznak rendeleteket, ha senki se tartja és tartatja be. Ez sok más helyen és dologgal is így van, de sajnos nem én vagyok a rendminiszter.
Délután itthon már annyira felhúztam magam, hogy megkerestem a V. kerületi önkormányzat honlapját és írtam egy udvarias e-mailt. Először persze megdicsértem mindent amit csináltak és utána felhívtam a figyelmüket a kellemetlen látványra, ami mellesleg törvénytelen is.
Választ persze nem kaptam, de sem a múlt héten kedden, sem ma nem aludt ott senki. Nyomok persze voltak. Az árkádok tövében koszos rongy csomagok. Várok egy ideig, aztán majd írok megint.

Sajnos ehhez hasonló akcióm, a saját kerületemben nem ért célba, igaz itt csak a járdán parkoló autókat kifogásoltam, annál is inkább mert a közelben két nagy földalatti garázs is van az első órában ingyen. Ez persze csak annak a következménye, hogy magányos harcos vagyok. Ha naponta többen vennék a fáradtságot egy e-mail megírására, talán előbb-utóbb eredmény is lenne. Ezt a birka magatartást nagyon rosszul tűröm. Az én bajom persze.:-(