Konyha

Ma teljesen váratlanul megjelent Gyuszi, a konyha építőnk. Próbált telefonálni de nem tudott, így kiderült, hogy a mobilunk valamilyen rejtélyes oknál fogva meghalt. Ettől függetlenül örültünk neki és egyből munkához is látott. Szerencsénk van. A pasi ügyes, gyors és szorgalmas. Jó volt kinézni a munkákra, mert nem B. mászott négykézláb a földön hanem ő. Lett is aztán elég gyorsan óriási rumli. Elkezdte összerakni a szekrényeket, hol? A nappaliban. Mozdulni se lehet, ha hízok még néhány kilót ki se tudok menni a konyha irányába. Most este realizáltuk, hogy ma tv nézés sincs, mert a tv előtt állnak a szekrények.
Szerencsére tegnap az olasz üzletben vettem egy hatalmas házi pizzát, amit még az utolsó percben sikerült megsütnöm ebédre. Hogy holnap mi lesz evésileg, azt nem tudom.
Sajnos mindig jól beleérzek, hogy nem lesz minden olyan egyszerű, mint azt B. mondja. Nos csak annyi probléma merült fel, hogy a csempét le kell verni, helyette majd lesz mű csempe és kész. Azt táblában lehet venni és felrakni. A mennyezet sem egyenes. Az új felső szekrény keskenyebb mint a régi volt, helyenként, így a mennyezetet is ki kell egyenesíteni. A remek ötletüket, miszerint kövezzük újra az egész konyhát, gyorsan megvétóztam. Majd a kis kieső részt kipótolja B., mint tavaly a fürdőben is. A fickó szívesen kikövezte volna, de az ugye +1 nap konyha nélküliséget jelentett volna, szóval számomra szóba se jöhetett. B. egy szót se szól, de azért látom, hogy nagyon örül, hogy végül is nem vágott egyedűl bele az épitkezésbe. Sose fogja bevallani.
Az újság tele van drámákkal, most,hogy a választások már lezajlottak. Tegnapelőtt egy nő kihajtott a garázsából, majd elvesztette az uralmat a jeepje felett és belehajtott 4 kint a szomszéd kertben játszó kisgyerekbe. A négyből három hármas iker volt. 1 meghalt, a másiknak az élete még kétséges, a harmadik csak könnyen sérült. Szeretném tudni, hogy a nő részeg volt-e vagy drogos. Mindez d.e. 11 körül történt.
A mai újságban egy tűzről írtak. 5 gyerek bent égett egy házban, ami persze öreg volt és mint itt minden fából épült. A felnőtteket kimentették a gyerekek bent égtek. Állítólag a villany hősugárzó volt a tettes. Csak tudnám miért fekszenek le emberek aludni, bekapcsolt hősugárzóval?
Végül a halálhirek közt esett rá a tekintetem egy magyar névre. Mikulas Laszlo, meghalt itt egy kórházban 56 évesen. Ismert hozzátartozója nincs. Nekem ezt nagyon borzalmas volt olvasni.
Most elmegyek és halk imákat rebegek az ég fele, hogy holnap estére visszaálljon a normális állapot a lakásban. Akkor is lesz még tenni való, mert az IKEA a végén csak megkevert valamit, igy van amit nem rendeltünk, de itt van, viszont van amit rendeltünk de nincs itt. Nem lényeges, azt már tényleg magunk is megoldjuk majd.

Konyha

Hétfő délután megérkezett az IKEA szállitmány. Jól felszerelt kocsijuk volt, az első emelet magasságáig, ahol lakunk, felemelték a cuccot és onnan szedegették le majd hozták be a lakásba. Eredmény: mozdulni is alig lehet. Mára sikerült kiszabaditani a gardrob ajtaját, mivel benne volt az összes cipőm, sőt már az asztalhoz is oda tudunk ülni. Alig, hogy elmentek, jött a beigért ember. Rendes 45 körüli, akinek saját cége van ilyen mindenféle munkákhoz, de valami üzletben is dolgozik. Mi derült ki? Majd 10 éve itt vannak, már a második házában lakik, asszony is dolgozik, gyerek is van, viszont még mindig illegálisan vannak itt. Ezt csak egy iylen rumlis államban lehet megtenni. B. csak röhög rajtam, hogy az europai agyammal egyszerüen nem tudom az ilyet felfogni. De mindegy, egész megfizethető órabért kért és állitotta, hogy ez a konyha 2 nap alatt meglesz. Péntek szombaton. Gondolom a legtöbb időt a régi konyha ki- és szétszedése fogja elvenni. Azután néhány órát megint a barkácsáruházak egyikében töltöttük, a mosogatógép bekötéséhez szükséges vacakokat kellett összeszedni. Pl. uj konnektor kell a bedugásához, a vizes részhez pedig csövek vagy mik. B. ma több órát töltött a régi konyhaszekrényben, hogy ezeket megszerelje ugy, hogy majd csak helyére kelljen tenni a mosogatót.
A mai élmény, az idő melegedésén kivűl a tavaly felfedezett olasz üzlet meglátogatása volt. Igazi nyálcsorgatós élmény az ilyen itt. Persze otthon is elfogadnék szivesen egy ilyen bevásárlóhelyet, ha lenne. Nos mikor onnan hazaértünk, látom, hogy az ajtónk előtt jónéhány csomag vár. Itt volt megint az IKEA és lerakta az elfelejtett árut. Mi észre se vettük a sok cucc láttán, hogy nincs minden itt. Most aztán B alaposan végignézte és számolta a holmit. Minden megvan. Ők ezt tegnap lefelejtették és nyilván csak utólag derült ki. Miután ma a mikro is megjött már csak az europai stilusu, igy hivják, jégszekrényt várjuk. A nagy kérdés, hogy az elefánt méretü elődjét hova fogjuk tenni. Kinálgatjuk fűnek-fának, de egyelőre senkinek sem kell.

Szinte hihetetlen de már 4 hete itt vagyunk. Rohan az idő. Igaz mult csötürtökig ragyogó meleg volt, most meg bejött a hideg. Állitólag viszont melegszik megint. Várom nagyon. Akkor legalább el tudnék menekülni a medencébe a konyhám elől.

Holnap hozzák a dolgokat. Naponta kétszer megyünk valamilyen barkács micsodába, mert még mindig kell valami és a java még csak ezután jön. No de nem is erről akartam irni, hanem a poloskákról. Igaz még nem találkoztam itt velük szerencsémre, viszont az ujság rendszeresen irogat róluk. A minap egy féloldalas poloska kép volt az ujságban és hosszas leirás a poloskák szokásairól, szaporodásról stb. Miután gyakorlatilag, azt hiszem, már minden hathatós szert betiltottak, azt ajálnják, hogy szaksegitséget kell hivni ha megjelennek. Nos nem tudom. Azt hiszem ott ahol megjelennek nemigen lesz pénz a szakemberekre. Bár ki tudja hova mindenhova elkerülnek, miután már a metropolitan opera balettszinházának a jelmeztárában is találkoztak velük. Azért reménykedem, hogy pl. a repülőgépeket gondosan tisztogatják.

Itt ma hajnalban állitottuk vissza az órákat. Nem nekem valók már az ilyen dolgok. Egy órával ezelőtt már azt hittem, sietnem kell mert már nagyon késő van. Pedig dehogy. Koraesti 10 óra volt. Mikor ide jöttünk akkor is egy hétig tartott mindkettőnknek, mire ugy igazán átálltunk az itteni időre. A korral egyre megrögzöttebbek leszünk és ez nem jó.

Most remélem csak egy hétig, konyhaépitési kinokról lesz szó, aki unja ne olvassa!

A héten annyi dolog volt, hogy nem értem rá még írni se. De most már megrendeltük az IKEA konyhabutort. Hétfőn hozzák. Szintén ott találtunk megfelelő mosogatógépet, elszivót és fözőlapot is. Az utóbbi jobb lesz mint otthon, miután nem lesznek rajta gombok hanem érintésre fog működni. Egy kéjmámor lesz pucolni.
Az IKEA ugye potom $100 kér egy szekrény összerakásáért, mindjárt elment a kedvem ettől a kedvező megoldástól. Hétfőn jön egy ember megbeszélni B-val a teendőket. Ma vettünk egy fűrész gépet, hogy legyen mivel kifűrészelni a mosogató és a főző lap helyét. Egyúttal persze lecseréljük a nyomasztó méretű hűtőt és sütőt is. Ezt így könnyű elhatározni, de egy normál méretű eszközt találni már sokkal nehezebb. Jelenlegi hűtőnk akkora mint egy elefánt és egyáltalán nem egyedi. Itt ilyen a divat. Már álmunkban is hűtök vonulnak a szemünk előtt. Mert ugye nem elég, hogy európai méretű legyen, hanem a mélyhűtő legyen alul és a normál hűtő rész felül. Egyre öregebbek leszünk és egyre nehezebb lesz majd hajlongani a földig. Ezek az amerikaiak viszont be vannak oltva a praktikus racionális megoldások ellen. Nemrégiben találtunk a neten a két ilyen hűtőt. Remélem ha megrendeljük, nem fog kiderülni, hogy már nem is létezik. Üzletekben, nem kevésben, egy darabot sem láttunk ilyet. Nem tudom a jövő héten mit eszünk és hogyan. kicsit borzongok ha a végnélküli fürdőszoba építésre gondolok, de essünk túl rajta alapon megkezdjük.

Ma B. egész nap a konyhával foglalkozott papíron. Faragjuk a költségeket, lassan már csak egy konyha csontváz marad. Magyar takaritónőnek feladtam a leckét, keressen nekem egy embert. Majd meglátjuk talál-e.
Eközben én szerencsésen befejeztem a második ujját is a kötésnek. Összes ujjak kispannolva nyugszanak a vizes törülköző alatt. Este elkezdem a pántot kötni amibe majd a gomblyukak is bekerülnek.
Délután aztán elmentünk sétálni, természetesen a tengerpartra. Gyönyörű naplemente volt már megint. Most nem a stégre mentünk, ahol ugye veszélyes sirályok repkednek, hanem a kiépített parti sétányra. Mondtam is, hogy fel lehet vágni ezzel a faluval, mert az út mindkét oldalán szabályos járda van. Már tűnt lefele a nap, mikor visszaértünk a parkolóba. Mi látnak szemeim? Amerikaiak ülnek az autóban és onnan nézik a naplementét. Nem normálisak! Mi csak azért mentünk ki autóval, amit aztán ott is hagytunk a parkolóban, mert utána még alapvető élelmiszereket kellett vennünk.
Ma ugye Halloween van. Erről már elég sokat olvastam. Most viszont állítom, hogy ez már kiment a divatból. Egy szál gyerek nem sok annyit sem láttunk az utcán. Házakon semmilyen halloveen dekoráció nem volt. Viszont elég sok maskarába öltözött felnőttet láttunk a faluban. Lehet, hogy volt korábban valami rendezvény és onnan maradtak vissza.
Elfelejtettem jelenteni korábban, hogy a barkácsáruházakban már tele van minden feldiszitett műkarácsonyfával, és egyéb "ízléses" karácsonyi dekorációval. A legjobban egy hatalmas felfutható szánkó, inkluzíve Télapó, aki integet, tetszett. Árát nem néztem, pedig B. biztatott hogy vegyem meg, milyen jól mutatna a balkonon. Egy baj van csak, oda el se férne. Szóval dúl a karácsony, pedig még a pulyka ünnepen se vagyunk túl

Napok óta hajnalban ébredek és nem tudok vissza aludni, mert a konyháról töprengek. Igy ma nagy elhatározást hoztam, nem várunk a jövő évig, hanem belevágunk most. Sajnos nem problémamentes a dolog, mert B. perfekcionista és lehetőleg maga akar csinálni mindent. Ezt én persze nem akarom. Lehetséges még az IKEA-tól megrendelni az összerakást, vagy az ajánlott magyarokat felfogadni. Nekem az előbbi tetszene. Biztos, hogy nem a legolcsóbb, de pár óra alatt lebonyolódna az egész. A leginkább a házilag kivágott munkalapok miatt aggódom. B. ugyan magánál tökéletesen megcsinálta, de itt semmi szerszáma nincs ilyesmihez. Kb. egész délelőtt erről vitatkoztunk. Jelenlegi állapot, szerezzek 1 embert aki segit kiszedni és elhordani a jelenlegi konyhát, valamint segit összerakni az ujat. Egy embert szerezni persze nem könnyű. Tavaly se találtunk senki, ezért maradt bent a kád.
Ma viszont villanyszerelés volt műsoron. Végre megszoktam, hogy a fürőszoba villanykapcsoló belül van, erre ma nem átszerelte kivűlre. Itt ugye a falat késsel lehet kivágni, ami remek talaj a mániákus szerelőknek. A laptophoz sem lehet egy sima hosszabitóval elvinni az áramot, hanem csakis falba vezetett vezetékkel mehet oda az áram. Szóval nem unatkozik a drága Ember. Én közben kötögetek. Valahogy egy kicsit megfeneklettem az ujjaknál. Gondolom ma kész lesz a második is, de közben már összevarrtam a meglévő részeket. Nagyon elvonta viszont a figyelmemet a konyha vita, igy lezseren összevarrtam a két elejét az oldala helyett. Nem kevés munka volt szétbontani. Mindig a kötőfonallal varrom, igy aztán esély is alig volt rá, hogy biztoságosan látni lehessen mit kell elvágni. Lényegesen tovább tartott szétbontani mint összevarrni.
Most fog kiderűlni, hogy nem is tudok helyesen irni, miután valamilyen ismeretlen okból nem működik a helyesirás ellenörző.:-)))

Tegnap egész nap úton voltunk. Mint kiderült tegnap megdöntöttük a mindenkori melegrekordot ezen a napon. 35 fok volt és nagyon párás. Nos pont ezt a napot kellett autóban töltenünk.
Először a magyar autó szerelőhöz mentünk, aki persze a világ másik végén székel. Szerencsénkre közölte, hogy nincs most értelme kicserélni az ékszijjakat, mert azok még minimum egy évig jók lesznek. Ezek után következett B. egy régi ismerőse, akinek van köszörű gépe. B. annyit dühöngött a késeink életlensége miatt, hogy elhatározta sk ki fogja köszörülni őket. Így is lett. Azt hittem ott halok meg. A műhelyben nem volt légkondicionállás. Kint maradtam az árnyékban, ahol állt a jó meleg párás levegő. Harmadik lehetőség amit B. ajánlott, hogy maradjak a kocsiban bekapcsolt légkondi mellett, nekem túl vadnak tűnt. Hiába a jó európai spórolós lelkem.
Mindezek után következett az IKEA. Nép alig volt bent, így a konyha részlegen elkaptunk egy leányzót, aki gyönyörű 3 dimenziós konyhát tervezett nekünk a komputeren. Utána ott hagyott minket, de előtte megmutatta, hogy kell kicserélgetni az elemeket, hogy az általunk kívánt árat megkapjuk. A végeredmény elég hideg zuhanyos lett, most megy a gondolkozás arról, hogy mire nincs feltétlenül szükség.
Mindezek közepette megálltunk valahol ebédelni is, ahol finom kis kirántott rákokat ettünk, ami nekem itt az étkek csúcsa. A nagy kiránduláson volt megint alkalmam tanulmányozni az itteni mellékhelyiségeket. Mindig látok valami újat. Most pl. az étteremben az itt szokásos pókháló vékony wc papír kb. 6 centinként volt perforálva. Hasznos az ilyen biztos, miután eleve félmétereket kell letépni a használhatóság érdekében. Az IKEA-ban viszont a már másutt is látott kb 6 centi széles papír volt. Az már az én hülyeségem, hogy hosszasan raktam egymásra a papírokat, hogy elfedje a karimát és csak a művelet végén láttam meg, hogy kész ülőkefedő papírt is lehetett volna kibányászni a wc feletti tartóból. A lényeg viszont az, hogy mindenütt tiszta és rendes a hely.
Volt még nagy újdonság az IKEA-ban. Nem voltak nyitott pénztárak, csak olyanok ahol magamnak kellett mindent csinálni. Nem voltam lelkes, de érdekességnek jó volt. Van a fizető helyen leolvasó, aztán egy képernyő kiírja az összeget, majd megkérdezi, mivel akarok fizetni. Benyomva a készpénzt, be lehetett dugni a papír dollárokat a sliccbe, majd szólt hangosan a gép és elmondta, hogy mennyit kapok vissza. Után a már jött is kifele az apró papírban és fémpénzben is. Ügyes masina és rajtam kivűl senki nem kereste a normál kasszát.